Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében hónapokat, rosszabb esetben fél évet kell várni egy-egy szakember érkezésére - derül ki a Kisalföld internetes oldalán készült felmérésből. Nem véletlenül forog közszájon, hogy a kőművesek, burkolók „várólistája” olyan hosszú, mint a műtétre várakozók sora a kórházakban.

A nyugat-európai országokba történő elvándorlás méreteit mutatja, hogy a szavazásban résztvevő Olvasóink 19 százaléka közel fél évet, míg 17 százalékuk több mint fél évet várt egy-egy otthoni szakmunka elvégzésére.

Őszinte beszéd

„A szakemberek hiányáról, az ebből fakadó leterheltségről őszintén kell beszélni. Ha egy új családi ház vagy egy meglévő épület átalakításának tervei elkészülnek, mindig azt mondanom a megbízóimnak: a neheze csak most jön. Amennyiben kisebb településen tervezik a beruházást, célszerű helyi szakembereket keresni. Ha egy kőművest 4-5 különböző forrásból dicsérnek, jó eséllyel minőségi munkát végez. Sokat elárul egy-egy mester hozzáállásáról, hogy mennyire figyelmes a saját és más szakemberek munkájára: például összetakarít-e maga után, tesz-e védőfóliát a kész felületekre” - kezdte Ráskai Balázs építész, a győri Comfort Kft. tervezője.

Két út

„Az építkezés vagy átépítés előtt állók két út közül választhatnak. Vagy megbíznak generálkivitelezőt, vagy több csomagra bontják a megbízást. Mindegyik megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. A generálkivitelezés drágább, de a kivitelezés során ritkábbak a viták, kevesebb energiát, szervezést követel meg az építtetőtől. Megjegyzem, Győrben a generálkivitelezésre szintén hónapokat kell várni, egyre tekintélyesebb ez a várólista is.

Ha az idő nem sürgeti a ügyfeleimet, az szoktam ajánlani, hogy a főbb munkafolyamatokat próbálják különválasztani (szerkezetépítés, villany, épületgépészet, illetve befejező munkák, mint burkolás, festés), így pénzt spórolhatnak. A megbízói oldal miatt is csúszhatnak az építkezések, ha menetközben derül ki, hogy változtatni kell a terven. Szintén probléma, hogy az egyik csúszó munkafolyamat miatt nem tud kezdeni a következő brigád. Ilyenkor kezdődhet elölről a szervezés” - zárta szavait Ráskai Balázs.

Késő estig dolgoznak

Három, elsősorban Győrben és a város környékén együtt dolgozó festő naptárába betekintést nyertünk. „Jövő március végéig gyakorlatilag be vagyunk táblázva. Az ősztől tavaszig tartó időszakban pár napos festéseket tudunk vállalni úgy, hogy késő estig és hétvégén is dolgozunk. Nyáron sajnos erre nincs lehetőség, de próbáljuk bővíteni a csapatot” - mondta a gyirmóti Szabó Zsolt.

Arra a kérdésünkre, hogy az első hívás után mennyit kell várni az érkezésükre, azt a választ kaptuk: „a legjobb esetben bő egy hónap múlva tudjuk kezdeni a festést, leszámítva a nyári hónapokat. Erről mindig korrekten tájékoztatjuk az érdeklődőket. Amennyire lehet, igyekszünk mobilak lenni, a komplett házátalakításoknál ugyanis mindennaposak a csúszások”.

Svájc helyett Magxarországon

A háromfős festőcsapat pár hónapja svájci ajánlatot utasított vissza. „A német nyelvű szerződést lefordítottuk, osztottunk-szoroztunk és úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk itt a hazai munkákat. A 4000 svájci frankos havi bérből levontuk az albérlet díját, az élelmiszerek árát és kevesebb, mint 1000 frank megtakarításnál lyukadtunk ki” - folytatta Szabó Zsolt. A győri Kurucz Krisztián évekig dolgozott Bécsben, de nem szeretne újra külföldön munkát vállalni.

„Nem leányálom az ingázás. Reggel négykor kelni, este 10-11-kor hazaérni. Erre az életvitelre emberi kapcsolatok mennek rá. Megtanultam, hogy a szabadidőnél nincs nagyobb kincs. Szurkolok azoknak a fiatal festőknek, akik most próbálnak szerencsét külföldön. Résen kell lenniük, a vállalkozók nem mindig akarnak tisztességes bért fizetni az elvégzett munkáért” - tette hozzá Kurucz Krisztián. A rábaszentmihályi Varga József esete bizonyítja ezt. „Kétszer nem fizettek ki Ausztriában. A második eset tavaly karácsony előtt történt. Ekkor döntöttem úgy, hogy inkább itthon dolgozom. Lekopogom, egyelőre megtaláltam a számításaimat” - hallottuk Varga Józseftől.

Kevesen maradnak tanult szakmájukban

Végezetül még egy beszédes tény arról, miért dolgozik itthon kevés szakmunkás. Szabó Zsolt 32 volt osztálytársa közül jelenleg hat, Kurucz Krisztián 28 egykori osztálytársa közül négy dolgozik tanult szakmájában. A többségük nyugat-európai falakat fest.

Forrás: Kisalföld