Magyarország szedi az egyik legnagyobb járulékot Európában. Azt a kormányzat is felismerte, hogy a magas elvonás versenyhátrányt okozhat, a tehercsökkentés ugyanakkor igen költséges lenne. Az európai középmezőnyt ötszázalékos mérsékléssel már elérhetnénk, ez azonban 450-500 milliárd forintjába is kerülhetne a közkasszának – írja a Magyar Idők.

Öt százalék – a szakmai megszólalók és a munkáltatói érdekképviselők szerint legalább ekkora mértékű járulékcsökkentésre volna szükség idehaza, a tehermérséklést ráadásul évek óta sürgetik a gazdasági szereplők. Érveik között gyakran előkerült, hogy ennél kisebb lépést nemigen éreznének meg a vállalkozások.

– A társadalombiztosításhoz befolyó közterhek jelenleg az állam legnagyobb bevételét adják – mondta érdeklődésünkre a téma kapcsán Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. A szakember felidézte: tavaly valamivel több mint négyezermilliárd forint folyt be ilyen címen, miközben százmilliárdos tételt tettek ki azok az összegek, amelyekről járulékkedvezmény formájában mondott le a kincstár. Ezek alapján 1 százalékos mérséklés nagyjából 92-93 milliárd forint bevételkiesést jelentene. Az adószakértő részletesen beszélt a kiengedéssel elérhető előnyökről is.

Úgy vélte, a járulékcsökkentés leginkább a munkahelyek számának emelkedésében játszhatna meghatározó szerepet: új befektetők érkezhetnének hazánkba, de a már itt működő vállalatok is dönthetnének úgy, hogy bővítik egységeiket. – A munkáltatók fizetnivalójának lefaragása emellett béremelkedést is hozhatna – jegyezte meg Honyek Péter. Szerinte a cégek a náluk maradó pénzt már csak azért is a fizetések növelésére használnák fel, mert egyes ágazatokban munkaerő­hiány alakult ki, a dolgozók átcsábításának vagy éppen megtartásának pedig a magasabb bér az egyik legjobb eszköze. De a feketézést is visszaszoríthatja a járulékcsökkentés, elképzelhető ugyanis, hogy a ma még borítékban kapott pénzek egy részét is bevallanák a szereplők.

A várható előnyökkel a kormányzat is tisztában van. Nemrégiben éppen a Magyar Időknek beszélt arról a nemzetgazdasági tárca vezetője, hogy idehaza túlságosan magas a járulékok mértéke, így indokolt lehet a lépcsőzetes csökkentés. Varga Mihály akkor arra is rávilágított, hogy uniós összevetésben versenyhátrányt jelenthet a túlzott teher. A miniszter az uniós viszonyok kapcsán nem tévedett. A magyar elvonás – összeadva a munkavállaló és a munkáltató által fizetendő tételeket – 45,5 százalékos, s hasonló, 45 százalék feletti értéket csak kevés helyen ismernek Európában. Az érintettek között akad közvetlen vetélytárs – Szlovákia –, s nyugat-európai vezető állam – Franciaország, Hollandia – is. A legtöbb uniós ország azonban húsz és negyven százalék közötti szintre állította be a helyi járulékelvonást.

Az európai összevetésből kiindulva az idehaza szorgalmazott ötszázalékos csökkentéssel Magyarország az uniós középmezőnybe kerülhetne. Csakhogy ez – a PwC számítása szerint – igen sokba, nagyjából 450-500 milliárd forintba kerülne. Az esetleges állami kiadás nagysága persze nem mindenkit hat meg, a hazai kisebb vállalkozásokat például biztosan nem. Olyannyira, hogy egy nyári felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede a járulékcsökkentést tartja pillanatnyilag a legégetőbb adólépésnek.

Ez még az egyszerűbb adórendszer iránti elvárást és a kiszámíthatóság szempontját is megelőzte.

Forrás: Magyar Idők