Kihúzhatja a bajból a magánnyugdíjpénztárakat egy törvénymódosítás. Ha az egyenlegek egy ezrelékét elvonhatják a pénztárak a működésükre, azzal a költségeik felét finanszírozni tudják – írja a Világgazdaság.

Augusztus utolsó napján körülbelül 30 millió forinttal megcsapolta a tagok egyéni számláját a Szövetség Nyugdíjpénztár. Az elvárt éves adományt ugyanakkor 8 ezer forintról 5 ezer forintra csökkentették. „Így most már biztosan meg tudjuk oldani az intézmény hosszú távú működtetését” – mondja Kutiné Csurgai Ágota, a pénztár ügyvezetője. A pénztárak egy idén július 1-jén életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően vonhatnak el pénzt a tagok számláiról a működésükre. A kasszák összesen az előző év végén fennálló vagyon 0,3 százalékát használhatják fel, ebből le kell vonni a vagyonkezelési díjat, ami maximum 0,2 százalék lehet. Ez azt jelenti, hogy a portfóliók 1 ezrelékét minden magánnyugdíjpénztár felhasználhatja a működésére – azok, amelyek 0,2 százalékosnál alacsonyabb vagyonkezelési díjat tudnak alkalmazni, ennél akár többet is.

A különféle pénzügyi intézményekre vonatkozó salátatörvényben elrejtett módosítás nagy segítség a magánnyugdíjpénztáraknak. 2015 végén a négy magánnyugdíjpénztár vagyona csaknem 219 milliárd forint volt, vagyis összesen közel 219 millió forintot vehetnének fel a működésükre. Tavaly a magánkasszák működési költsége a jegybank adatai szerint 450 millió forint volt, vagyis az egyenlegek működési célú megcsapolásával ennek a felét ki tudnák fizetni. A szektor éveken át veszteséges volt, a tavalyi volt az első olyan év, amikor a bevételek fedezték a kiadásokat, hála a tagok adományainak és némi törvényi enyhítésnek.

A kasszák e nélkül az engedmény nélkül nehezen élnének meg. A működésüket elvileg a befizetett tagdíjakból elvont pénzből kellene fedezniük, az elvonás mértéke maximum 2,5 százalékos lehet. A kötelező tagdíj azonban alacsony, havonta 200 és 1000 forint között van az egyes kasszáknál, vagyis a pénztáraknak tagonként évente 60–300 forint körüli összegből kellene gazdálkodniuk. Ennyiből persze nem élnek meg, így minden pénztár adományt is vár a tagságtól, amelynek mértéke évi 5 és 12 ezer forint között van. Az adománygyűjtési kampányok vegyesen sikerültek eddig. A Horizont például már áprilisban hírlevélben tudatta a tagokkal, hogy az idei működéshez szükséges 200 millió forint adományokból összegyűlt, ehhez a tagság jóval több mint felének kellett támogatást fizetnie. A Szövetségnél viszont a tagság csupán 25-30 százaléka fizetett eddig adományt.

A pénztáraknak persze a működési költségek finanszírozásán túl azt is el kell érniük a tagoknál, hogy rendszeresen fizessék a tagdíjat. Ha ugyanis a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya 70 százalék alá süllyed, a Magyar Nemzeti Banknak el kell rendelnie az intézmény végelszámolását. Ezt a szintet a kasszák eddig hiba nélkül teljesítették. A Budapest már tavaly év végén beszedte a tagok kritikus hányadától az idei teljes évre vonatkozó tagdíjat, a Horizontnál is megvolt már kora tavasszal a megfelelő arány, a mai napig a tagság 77 százaléka fizetett. Az MKB és a Szövetség is hónapról hónapra hozza a számokat.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ