Mindössze három munkanapjuk maradt a szakgimnáziumok biológia, kémia, fizika és földrajz szakos tanárainak arra, hogy felkészüljenek az új, összevont természettudományos tantárgy oktatására. Az új kerettanterv ugyanis csak pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete emberkísérletről beszél – olvasható a HírTV oldalán.

Feladja a leckét az új kerettanterv a szakgimnáziumok 9. évfolyamán tanító földrajz, biológia, fizika és kémia szakos tanároknak. Gyakorlatilag három munkanapjuk maradt arra, hogy a pénteken megjelent iránymutatás szerint felkészüljenek a komplex természettudományos tantárgy oktatására. Csak egy példa a kerettantervből: 8 órát kell szánniuk a csillagászati, földrajzi és biológiai evolúcióra, amely azonban nemcsak az emberi immunrendszer ismertetését tartalmazza, de például az előírás szerint ide tartozik az atom, a magfúzió, de a bolygómozgás is.

„Ez továbbra is azt mondom, hogy egy emberkísérlet, ez így nem támogatható. Abszolút későn jelent meg, egy lelkiismeretes pedagógus ahhoz, hogy fel tudjon készülni az óráira, arra bizony megfelelő időt kell neki szánni. Arra az órára, annak a tárgynak az órájára is, amit tavaly meg tavaly előtt is tanított, nem beszélve egy ilyenről. Hát mikor, hogyan, milyen időpontban fogják ezt megtenni? Akkor, amikor jövő hétfőn bemennek az iskolába, és utána még éjszaka? Vagy ki tudja, mikor készüljenek fel ennek az új tárgynak a tanítására. Ez ostoba elképzelés” – jelentette ki Mendrey László, a PDSZ elnöke.

A rendelet szerint a komplex természettudományos tárgy oktatására a szakgimnáziumok 9. évfolyamában összesen 108 óra jut, vagyis több mint történelemre vagy informatikára. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy kik lesznek azok, akik tanítják majd ezeket a tárgyakat. „Talán egy fizikatanár valamelyest jobban tudna földrajzot tanítani, mint egy földrajztanár fizikát, de semmiképpen nem lenne szerencsés, mert nem vagyok benne biztos, a földrajz egy csomó, mert annak vannak társadalomtudományi aspektusai is, nem hiszem, hogy egy fizikatanár erre jelen pillanatban alkalmas lenne” – nyilatkozta Szekeres Zoltán nyugalmazott földrajztanár.

A fizikus szakma is attól tart, hogy egy bizonyos tárgyra szakosodott pedagógus pár nap alatt nem tud felkészülni. „Most az az egyik legkritikusabb pont ebben, hogy egy, esetleg két természettudományos szakkal rendelkező tanárok fognak elkezdeni igen hamarosan úgy science-t tanítani, hogy feltehető, a saját szakterületükhöz kapcsolódó anyagokat jól fogják tudni tanítani, de nem lesz kellő idejük arra, hogy megfelelő mélységben készüljenek fel a másik tantárgyaknak az anyagából” – hívta fel a figyelmet Kopasz Katalin, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium fizikatanára.

Ráadásul az összevont tantárgy tanításához tankönyv sem lesz, a szaktárca online segédanyagra hivatkozik.

A szakmai szervezetek továbbra is a rendszer újragondolását sürgetik. A Magyar Földrajzi Társaság úgy látja, leginkább a földrajz szorulhat ki az iskolákból, mert csak kevés intézményben maradna meg önálló tantárgyként. „Ha fontos tárgyakat nem tanulnak, legyen ez biológia, fizika, földrajz, akkor nem tudjuk, hogy az érettségi mennyire lesz reális, illetve ami még fontosabb, hogy sok iskolából a gyerekek ki lesznek zárva abból, hogy esetleg egyetemre menjenek. Ha megnézzük a jelenlegi felsőoktatást, nagyon sok diák érkezik egykori szakközépiskolákból, ahol azért tanulták ezeket a tárgyakat” – jegyezte meg Mari László főtitkár.

A felvételi eredmények alapján a korábbi éveknél kisebb volt az érdeklődés az új iskolatípusok iránt. A szakgimnáziumokban minden második hely betöltetlen maradt.

Forrás: HírTV