Fittyet hányva minden törvényre és szabályra, számos álláshirdetésben nemcsak azt kötik ki a cégek, hogy férfi vagy női munkaerőt keresnek, hanem azt is, hogy 40–45 évnél nem lehet idősebb a jelentkező – írja a Szabad Föld.

Az ötveneseket, hatvanasokat mintha leírták volna, holott nekik még jó pár munkás évet le kell húzniuk a nyugdíjig. Gyakorlatilag viszont esélyük sincs az elhelyezkedésre, dacára annak, hogy egyre kritikusabbá válik a munkaerőhiány Magyarországon – derült ki a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatásából. Hová tűntek a dolgozók? A tehetséges, képzett munkavállalók sokasága külhonban keresi a megélhetését, míg a hazai népességen belül egyre nagyobb a nyugdíjasok aránya. A szakképzési rendszerünk sem feltétlenül igazodik a munkáltatók igényeihez: a magyar vállalkozások harmada nem talál megfelelő embereket az üres pozícióikra.

A cégeknek fel kellene ismerniük, hogy a sikeres hosszú távú működésükhöz elengedhetetlen lenne lenne az idősebb kollégák megtartása, mert továbbfoglalkoztatásuk több haszonnal jár, mint hátránnyal – vélte minden második megkérdezett. Az ötven feletti dolgozók több évtizedes munkatapasztalatuk birtokában éppoly hatékonyan tudnak dolgozni, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban. Jeleskednek a munkaszervezésben, leginkább ők hajlandóak túlórázni. Könnyebben oldják meg a konfliktusokat, s a munkaadójukhoz is hűségesebbek.

Ami kihívás számukra, a friss tudás elsajátítása. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy 55 év felett már nehezebb új ismeretekre szert tenni. Új képzési formák bevezetésével, a munkakörök átalakításával, kevésbé megterhelő feladatok felajánlásával, a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésével azonban megoldható lenne, hogy az idősebb kollégák megőrizzék a státusukat – véli Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A kutatás során megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok munkavállalási lehetőségei, s csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.

Ezek a számok pedig azt jelentik, hogy a magyarok világszinten a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyeikkel kapcsolatban.

A külföldön dolgozó magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás – míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával. Többek között ez az oka annak, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak.

Forrás: Szabad Föld