A kiskereskedelemben akár másfélszeres különbségek is lehetnek a bolti eladók fizetése között. Míg a hentesek 135 ezer forintot keresnek, addig a sportszerárusok átlagosan 207 ezer forintot vihetnek haza. A magyar és a nemzetközi élelmiszerláncok egyaránt külföldről importálnának dolgozókat a hazai áruházakba – írja a Pénzcentrum.

A híradások szerint megugrott az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is, így a fizetések nagyobb emelésére kényszerülnek a boltok, áruházak. A bérek azonban nem egyformák, hiszen szakmacsoportonként eleve eltérőek, ráadásul a kereskedők cégenként is másként fizetik az eladóikat. A különbségek nem csekélyek, hiszen 2016. áprilisában (a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint) a legtöbbet a sportszerárusok kerestek, bruttó átlagkeresetük 207 ezer forint volt, miközben a hentesek csak 135 ezer forintot számolhattak össze hónap végén. Ez bizony tetemes, 72 ezer forintos különbség.

Egyértelmű, hogy a legjobban a különféle iparcikkeket árusító boltokban lehet keresni, miközben az élelmiszer eladók a sor végén kullognak, már ami a bérüket illeti. Az egy szem kivétel az italbolt. Feltehetően ebben a sorrendben szerepet játszik az is, hogy az élelmiszerértékesítés munkaerő igényes terület, ráadásul a legárérzékenyebb is, így nem lehet a költségeket és ezeken keresztül az árakat vég nélkül emelgetni. A keresetekben éllovas sportszer, illatszer és autó már eleve magasabb jövedelmet feltételez az ezeket árusító boltokba betévedő vásárlók zsebében, akik vélhetően könnyebben megfizetik a drágább holmikat is, amelyek bevételéből több futja az eladó bérére. Kivételek persze itt is akadnak, hiszen a használt cikk eladó keresete megelőzi a híradástechnikást, ráadásul az óra, ékszer eladók csak a középmezőnyben kullognak.

Nagy a szóródás abban is, hogy mennyivel emelkedtek a bérek 2016-ban az előző évhez képest. A legjobban a sportszeresek jártak, ahol 25 ezer forinttal vastagodott a boríték, a legrosszabbul pedig az óra, ékszer árus eladók, ahol mindössze 152 forinttal. Az eladók bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság 181 ezer forintos átlagától, bő 25 ezer forinttal. A fizikai dolgozók nemzetgazdasági átlagánál többet mindössze a sportszer és az illatszer árusok keresnek. A 2016. évi bérnövekedés mértéke is kisebb a kereskedelemben az országos átlagnál.

Kapaszkodnak a boltok, áruházak, de csak amennyire a bevételük nő

Az elmúlt négy esztendőben egy-egy kisebb hullámvölggyel tarkítva, de végül is nőttek a bérek a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A fizikai dolgozók körében a nemzetgazdasági átlagához képest egy ezressel azért nőt a lemaradás 2012. és 2015. között.

A kiskereskedelmi forgalom ebben az időszakban együttvéve 12 százalékkal nőtt, a bérek pedig 11 százalékkal, ami azt jelenti, hogy közel annyival emelkedtek a keresetek, amennyivel a forgalom értéke bővült a boltokban, áruházakban, az átlagot tekintve. Évente ez 3-4 százalékos béremelést jelentett, ami 2013-ban több, 2014-ben és 2015-ben kevesebb volt a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteménél. Tehát az átlagot tekintve a kiskereskedelemben a munkaerőhiány ellenére az elmúlt években a forgalomnövekedés üteménél nem nőttek nagyobb mértékben a bérek. Az egyes bolttípusok és természetesen vállalkozások között azonban jókora különbségek is voltak.

Van, aki már keresi a vendégmunkást: jöhet, ha akar

Magyarországon az üres álláshelyek száma a kereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében háromezer-nyolcszáz fölé ugrott, 2012. elején pedig csak megközelítette az ezerötszázat, ami két és félszeres növekedés ebben az időszakban. A négy főnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozások körében 2016. áprilisában 196 ezer fő volt a létszám, 11 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A fizikai dolgozók létszáma a boltokban, áruházakban 156 ezer fő volt, ami úgyszintén 11 ezer fővel nőtt egy év alatt. Tehát lehetett létszámot bővíteni, de a munkaerőhiány így is emelkedett. Hozzátartozik a képhez, hogy időközben 3 ezer kisbolt tönkrement, a nagyobb láncok viszont bővítették hálózatukat.

Külföldiek - vendégmunkások - egyébként ma is dolgoznak a kereskedelemben, feltehetően legnagyobb létszámban a kínai piacokon, például Józsefvárosban, ráadásul számos nemzet eladója - az Unión belülről és kívülről - képviselteti magát itt, a kínaiak, vietnámiak mellett.

A vendégmunkás, ha jó pénzt szimatol, megy magától is. Ha eddig több nem jött, akkor feltehetően nem vonzotta a bér (persze, korlátozások is akadályozhatják a jövés-menést). Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában 48 ezer bolti eladó állást hirdetnek, ezen belül Németországban 23 ezret, Ausztriában közel 3 ezret.

Magyar kereskedők 420 eladót keresnek ezen a csatornán, kis hazai cégek mellett hirdet itt a Tesco, a Lidl, az OBI, a magyarok közül például a Mecsek Zrt, a Kisalföld Füszért, mellettük jó néhány dohánybolt, húsbolt, virágbolt, ruházati bolt. Pénztárost 28 helyre keresnek a magyar boltosok. Kérdés persze, hogy ennyi fizetésért jönne-e az eladó állást kereső, vagy inkább máshol kísérletezik, esetleg ahol több a fizetés.

Forrás: Pénzcentrum