Januárban kezdődhet és várhatóan három évig tart a lakosság egészségi állapotát rögzítő törzskartonok kitöltése. A külön díjazás fejében végzett felmérés 30 percet vesz igénybe, a háziorvosoknak naponta két adatlap kitöltését kell megoldaniuk – olvasható a Népszavában.

Minden magyar állampolgár egészségi állapotáról átfogó és naprakész információval rendelkezhet az egészségügyi kormányzat 2019 végére, ha megvalósul a mostani terv a háziorvosok által kitöltött úgynevezett törzskartonok megújításáról. A javaslat már májusban megjárta a közvéleményt, amikor több érdekvédelmi szervezet tiltakozott ellene, hogy az alapellátásban dolgozóknak beígért idei tízmilliárd forintos pluszforrásból csak azok a praxisok részesülhetnek, ahol elvégzik a törzskartonok frissítését. A vita elült, a háziorvosok feltétel nélkül megkapják a havi 130 ezer forintos kiegészítést, jövő januártól pedig információink szerint már plusz forrásért cserében kezdhetnek hozzá a munkának. Közben összeállt az a vizsgálati sor is, amelyre válaszokat várnak a háziorvosi rendelőkben.

A 18 év alattiak állapotára vonatkozó kérdéseket a Házi Gyermekorvosok Egyesülete állította össze, míg a felnőtt kérdőívet a svájci finanszírozású Alapellátás-fejlesztési Modellprogram munkatársai készítették 24 ezer kitöltött állapotfelmérő adatlap tapasztalatai alapján. A háziorvosi rendszer megújításának legnagyobb kísérleti programját szakmai vezetőként irányító Papp Magor ezzel kapcsolatban a Népszavának elmondta, hogy az új törzskarton több mint tucatnyi rizikófaktor és betegség meglétét vizsgálja, majd a válaszok alapján minden páciens kap egy egészségi állapota szerinti informatikai azonosítót. Ennek segítségével a jövőben a kliensek személyre szabott ellátásban részesülnek. Ez a besorolás az új Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) informatikai rendszerén keresztül megosztható, így a páciens ellátását végző további egészségügyi személyzet is az egyén státuszához illeszkedő szolgáltatást tud nyújtani.

Az egyébként háziorvosként dolgozó szakember példaként említette, hogy az alkoholfüggőséggel kapcsolatban négy kérdés került a listába, ha pedig valakinél ez a rizikófaktor megjelenik, az figyelmezteti az orvost, hogy a laboratóriumi beutalót egészítse ki a májenzimek vizsgálatával. Ennek segítségével a szervi károsodások időben felismerhetők, ami lehetőséget ad a túlzott alkoholfogyasztás csökkentésére. A függőség mértékét mérik majd a dohányzóknál is. A szenvedélybetegeknél azt próbálják kimutatni, le akarnak-e mondani a káros szokásukról, mert ha nem, akkor az orvosi segítséget ennek a motivációnak a megteremtésével kell kezdeni és csak később lehet eldönteni, milyen módszerrel, esetleg gyógyszerrel lehet segíteni az illetőnek.

A kérdőív segíti a háziorvosok munkáját értékelő úgynevezett indikátorrendszer standardizálását is, ami régi kérése a szakmának. Az egészségbiztosító többletforrással díjazza, ha például egy orvos megfelelően gondozza a cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdőket a körzetében. A modellprogram szakmai vezetője rámutatott ugyanakkor, hogy munkájukat számtalan tényező befolyásolja, amely most először jelenik meg a törzskarton adataiban. Ugyanis más a gondozás eredménye egy elszigetelt kistelepülésen és egy szakellátási háttérrel bíró nagyvárosban, mint ahogyan az iskolai végzettség is alapvetően meghatározza az egyén együttműködési készségét. Egy olyan településen, ahol a lakosság jelentős része legfeljebb nyolc általánost végzett, sokkal nehezebb az orvos dolga, mint egy fővárosi kerületben.

Bármilyen hihetetlen, ma nincs egységes törzskarton az országban, mert többféle szoftvert használnak a háziorvosi rendelőkben és ezek eltérő alapadatokat rögzítenek a praxishoz tartozó emberekről – emlékeztetett Papp Magor. Az új törzskarton adatokkal való feltöltése az egységes informatikai rendszerbe tehát egyben egy összehasonlítható, naprakész és elemzésekre alkalmas egységesítését is jelenti az adatbázisnak. Ezeket az információkat a háziorvosi rendszer jövőjének megtervezése mellett a járóbeteg szakellátás, de végső soron bizonyos kórházi kapacitások tervezésekor is hasznosítani tudja majd az egészségügyi kormányzat. Azt is várják, hogy a kérdőívek kitöltésekor annak a legalább 200 ezer cukorbetegnek az állapotára is fény derül, aki ma nem áll gondozás alatt és csak akkor kerül be az ellátórendszerbe, amikor már súlyos szövődmények alakultak ki, például látása megromlott vagy a lábában keletkező érszűkület akár végtagvesztéshez is vezethet.

A svájci modellprogramhoz kapcsolódva készült el egy országos állapotfelmérés a háziorvosi praxisok infrastrukturális helyzetéről, felszereltségéről is. Ennek keretében több mint hatezer körzetben kérdezték meg az orvosokat, hogy részt vennének-e az új törzskartonok kitöltésében. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár egy múlt heti háttér tájékoztatón kiemelte, hogy 38 százalékuk minden ellenszolgáltatás nélkül, 80 százalékuk pedig plusz juttatás mellett örömmel elvégezné a munkát. Papp Magor a Népszava kérdésére ehhez kapcsolódva elmondta, hogy várhatóan augusztus végén ismertetik a vizsgálat részletes adatait a praxisok állapotáról.

Ezeknek az adatoknak a fényében várhatóan a háziorvosok külön díjazás fejében, januártól kezdhetik el az adatok frissítését és kiegészítését. Egy-egy adatlap kitöltése 30 percet vesz igénybe, ezért azzal számolnak, hogy egy átlagos méretű háziorvosi körzetben naponta két páciens vizsgálatát és kikérdezését szükséges elvégezni. A háziorvosok dönthetnek úgy, hogy a többletforrásból megvalósuló feladatot a jelenlegi ápoló személyzettel végzik el vagy lehetőségük lesz napi két órában plusz szakdolgozó felvételére. A közigazgatási egyeztetés alatt álló javaslat szerint a munkával három év alatt kellene végezni.

Forrás: Népszava