Mintegy 80-100 ezer kereskedelmi dolgozót érint hátrányosan, hogy a kormány a közeljövőben sem a százszázalékos vasárnapi bérpótlék, sem a havi két szabad vasárnap bevezetése ügyében nem lép. Legkorábban ősszel tárgyalhatnak az érdekvédelmi szervezetekkel, és ha lesz is bármilyen változtatás, azt 2017. január eleje előtt biztosan nem vezetik be – tudta meg a Magyar Nemzet.
Legkorábban januártól vezethetik be a kereskedelemben dolgozóknak a havi két vasárnapi pihenőnapot, és a vasárnapi bérpótlék ügyében is csak 2017-ben lehet új szabályozás. Legalábbis erről beszélt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (Vkf) legutóbbi ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – számolt be lapunknak a tanácskozáson szintén részt vevő Sáling József. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke hozzátette: a vasárnapi zárva tartási szabályok megváltoztatása miatt felvetődött kérdések a mostani Vkf-tanácskozáson nem is szerepeltek hivatalosan napirenden, így legközelebb ősszel kerülhetnek terítékre.
Visszavonuló után
A vasárnapi pótlék és a plusz pihenőnap ügye azután került elő, hogy a kormány április 11-én váratlanul visszavonulót fújt a vasárnapi zárva tartás ügyében, és a parlament rekordgyorsasággal, egy nap alatt változtatott is a szabályozáson. A lépés nyilván összefüggött azzal, hogy a Kúria épp akkor adott zöld jelzést az erre vonatkozó MSZP-s népszavazási kezdeményezésnek. Csakhogy a boltzár eltörlésével párhuzamosan visszavágták a százszázalékos vasárnapi pótlékot (ez a korábbi szabályozás szerint arra az évi öt vasárnapra járt a kereskedelemben dolgozóknak, amikor az adott üzlet a rendelet ellenére is nyitva tarthatott). Ehelyett visszaírták a munka törvénykönyvébe (Mt.) az ötvenszázalékos pótlékról szóló részt. A százszázalékos pótlékért áprilisban még tüntettek is, de a kormány a jelek szerint nem akar határozottan fellépni ebben, és – a bérajánlási tárgyalásokhoz hasonlóan – inkább a munkaadók és a munkavállalók megegyezésére bízná a kérdést.
Ugyancsak az Mt. szabályozza azt, hogy egy hónapban egy vasárnapi pihenőnapot kell biztosítani a dolgozóknak. Ezt emelné kettőre több szervezet és párt is. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete már április közepén, az NGM előtt tartott demonstráción követelte a plusz egy vasárnapi pihenőnap kérdését, és ezt „karolta fel” később a KDNP is – mondta lapunknak a szakszervezeti vezető. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter június végén egy lapinterjúban úgy fogalmazott: pártja továbbra sem tett le arról, hogy az embereknek ne kelljen kötelezően dolgozniuk vasárnap, csak most már nem a zárva tartás, hanem a pihenőnap oldaláról közelítik meg a kérdést. A törvényben biztosított havi egy helyett két szabad vasárnapot adnának a kereskedelmi dolgozóknak, ebben egyetértés mutatkozik – fogalmazott, hozzátéve: a szakszervezetekkel és a munkaadók képviseletével tárgyalnak a kérdésről.
Kihagyott érdekvédők
Később azonban kiderült, hogy több nagy érdekvédelmi szervezetet egyszerűen kihagytak, így nem egyeztettek sem a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, sem pedig az Országos Kereskedelmi Szövetséggel. Vámos György, utóbbi főtitkára lapunknak a vasárnapi pótlékról azt mondta, minél kisebb egy vállalkozás, annál nehezebben tudja előteremteni még az 50 százalékos pótlékot is. A munkaadói és munkavállalói szervezetek megegyezése tehát várhatóan nehéz lesz, a kormány pedig könnyen rájuk, illetve a megegyezés hiányára mutogathat.
Kérdés az is, mi lesz azzal a KDNP-s felvetéssel, miszerint vasárnap 8 óránál többet ne lehessen senkit dolgoztatni. Ez ugyanis még nehezebbé tenné az egyébként általuk (is) követelt plusz pihenőnap bevezetését, hiszen így nem lehet „elintézni” a vasárnapi munkát egy hosszabb műszakkal. Magyarországon a kereskedelemben nagyjából 500 ezer ember dolgozik. Ebből mintegy 80-100 ezren lehetnek azok, akiket érint a vasárnapi munkavégzés, vagyis mind a bérpótlék, mind pedig a plusz pihenőnap.
Forrás: mno.hu
