Miközben országszerte egyre nagyobb az egyes szektorok üres álláshelyeinek száma, egyre jobban csökken a rendelkezésre álló munkaerő is – írja az mfor.hu.

Drámaian nő a különböző nemzetgazdasági szektorokban a betöltetlen álláshelyek száma, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökken a munkanélküliek száma. Erre reagálva egyes területeken - például feldolgozóipar - a nagyobb vállalatok újabbnál újabb eszközökkel próbálják megtartani, illetve megszerezni a legjobb munkavállalókat. Hiába azonban a vonzó ajánlatok, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb negyedéves statisztikái alapján egyre komolyabb veszélyt jelent a munkaerőhiány Magyarországon.

Cikkünkben azokat az ágazatokat, nemzetgazdasági szektorokat vesszük sorra, amelyek munkaerő- és szakemberhiánya jelenleg a legmagasabb a KSH adatai alapján. A hazánkban fellelhető üres állásoknak harmada a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, míg a második legtöbb üres állás az egészségügy területén van, több mint 6800, a harmadik legtöbb embert hiányoló ágazat a közigazgatás és védelem - ahol közel 4000 a betöltetlen pozíciók száma, - illetve az oktatás, ahol több mint 3700.

A KSH legfrissebb negyedéves statisztikája szerint igen komoly munkaerőpiaci problémákra világít rá az a tény, hogy míg közel 15 ezer betöltetlen állás van a feldolgozóiparban, addig a szektorban dolgozó munkanélküliek száma mintegy 33 ezerre tehető. Ebből első ránézésre az következik, hogy jóval több a munkanélküli, mint az üres állás, így egy pozícióért mondjuk 2-3 álláskereső verseng, ami alapján gondolhatnánk azt is, hogy nincsenek gondok. Viszont ha a szezonális hullámzásokat kiszűrjük és évesített gördülő átlagokat számolunk, akkor más megvilágításba kerül a dolog.

A feldolgozóipari üres álláshelyek éves gördülő átlagával számolva az idei év első negyedévében 8 százalékkal emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma az előző negyedévhez képest. Ez a tendencia a munkanélküliek együttes csökkenésével szektorális szintű problémákra világit rá. Egyrészt egy állásra 2,2 álláskereső jut, ami folyamatos mérséklődéssel alakult ki. Mindeközben nem tudják felszívni a rendelkezésre álló munkaerőt sem. A feldolgozóipari szaktudással rendelkező munkanélküliek csökkenése egyúttal a hazai munkaerő elvándorlási hullámára is rávilágít.

A szektorális kiegyensúlyozatlanságot jól mutatja az az olló, ami kialakult a betöltetlen álláshelyek változásának és a munkanélküliek számának alakulása között. A feldolgozóiparban például 2013 első negyedévének üres álláshelyei 79 százalékkal nőttek az idei első negyedévhez képest, míg a munkanélküliek számának csökkenése csupán 58 százalék volt a vizsgált intervallumban. Ez pont arra világít rá, hogy strukturális problémák vannak a szektorban: az üres álláshelyek ugyanis nagyobb mértékben nőttek, mint ahogy a munkanélküliek száma csökkent. Ez a jelenség arra enged következtetni, hogy a megjelenő kereslet egyre kevésbé van összhangban a munkaerőpiaci kínálattal. Pédául hiába keresnek az élelmiszerláncok péket, ha csak mondjuk hentes, árufeltöltő vagy pénztáros pozíciónak megfelelő szaktudású ember van a piacon. 

Az ágazati adatok szerint fokozódó munkaerőhiány alakult még ki a humán, egészségügy és az oktatás szektoraiban. Az egészségügy esetében az egy üres állásra jutó munkanélküliek száma 1,26. Az oktatást megvizsgálva  2012 első negyedévében még 5,49 munkanélküli jutott egy betöltetlen állásra, míg az idei év első negyedévében ez már csak 1,58 volt.

További gondok merülnek fel a humán, egészségügy területén, ahol 6802 betöltetlen állás volt éves gördülő átlagban 2016 első negyedévében, miközben az ágazatban dolgozó munkanélküliek mindössze 7300-an voltak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a piac már nem csak minőségbeli problémákkal küzd, hanem konkrétan a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége is kritikus helyzetbe hozza az ágazat munkaerőpiacát. 

A többi ágazatban sem sokkal jobb azonban a helyzet, hiszen jellemzően 3-szor, 4-szer több munkanélküli van, mint ahány üres álláshely, vagyis a kereslet és a kínálat nem igazán talál egymásra. A legrosszabb a munkavállalók szempontjából a közigazgatás esetében a helyzet, mert ott egy betöltetlen állásra 12 fő jut, hiszen 48 100 munkanélküli versenyzik 4000 betöltetlen állásért. Ebben a szektorban ráadásul jelentős elbocsátások várhatóak, mert leépítést tervez a kormány hosszú távon, hogy szűkítse az állami szférát, az elbocsátottakat pedig a versenyszférába szeretné átterelni.

Az adatok tükrében pedig igen nagy kérdés, hogy ez milyen eredménnyel járna, hiszen egy közigazgatásból érkező nagyon nehezen tudna a feldolgozóiparban, oktatásban, vagy egészségügyben elhelyezkedni még a munkaerőhiány ellenére is.

Forrás: mfor.hu