A feldolgozóipari vállalatok fele munkaerőhiánnyal küzd Magyarországon, ami a legsúlyosabb arány a régióban. Ez tartósan felfelé hajthatja a béreket is a versenyszférában – írja a Világgazdaság.

„Legyél büszke te is a munkádra, jelentkezz a Waberer’shez kamionosnak, ahol kimagasló fizetés és egy biztos munkahely vár rád” – hirdeti a cég reklámfilmje a televízióban. A drasztikus munkaerőhiány egyre több ágazatban érződik, már nemcsak szakmai körökben beszélnek erről, hanem nap mint nap találkozunk a jelenséggel. „Az utóbbi években egyre több vállalat jelöli meg a munkaerőhiányt a termelés fő korlátjaként az iparban, az építőiparban és a szolgáltató szektorban egyaránt” – írta tanulmányában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is.

Ezek után nem meglepő a dinamikus béremelkedési ütem a versenyszférában és az sem, hogy Magyarország küzd a leginkább ezzel a jelenséggel a régiós országok közül. Mostanra olyan durva lett a helyzet, hogy minden második feldolgozóipari vállalat azt jelöli meg a termelés legnagyobb akadályának, hogy nem talál dolgozókat. A régiós országokban a hasonló cégek 10-20 százaléka jelezte ezt az Economic Sentiment Indicator felmérés alapján.

A megfelelő munkaerőt egyrészt azért nehéz megtalálni, mert a technológiai változásokból adódóan a magasabb szintű, összetett készségeket igénylő feladatok elvégzéséhez emelkednek a dolgozókkal szembeni követelmények, és ez nemcsak a magasabb szintű, hanem az alacsonyabb munkakörökre is igaz. Másrészt, mivel hazánk bérszintje a nyugat-európai országokhoz képest alacsony, és a munkaerő iránti kereslet növekedése a környező országokban is megfigyelhető, a hazai foglalkoztatásnak erős versenytársa a külföldi munkavállalás – foglalta össze a jegybank. Gazdaságkutatók a közfoglalkoztatási program tömegessé válását is fel szokták hozni a problémák között: ez ugyanis már nemcsak a segélyezetteket érinti, hanem elszívja a potenciális munkavállalók egy részét, akik a közfoglalkoztatás keretében haszontalan, de legjobb esetben is nagyon alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek. Ehelyett szakértők szerint a munkanélküliek/közfoglalkoztatottak képzésére kellene koncentrálnia az államnak.

A munkaerőhiány miatt az idei első negyedévben a válság utáni években tapasztaltnál erőteljesebb béremelkedési ütemet láthatunk a jegybank kutatása szerint. Arra számítanak, hogy a vállalatok között egyre erőteljesebb verseny alakulhat ki a munkaerő pótlása érdekében, ennek következtében a versenyszféra béremelési üteme fokozatosan erősödhet.

Ez azonban nem feltétlenül baj a pénzromlás szempontjából, mert a bérnövekedés felől jelentkező inflációs hatás sokkal alacsonyabbá vált az elmúlt időszakban, mint korábban volt. Egyrészt az utóbbi évek alacsony költségkörnyezetének hatására erősödő vállalati jövedelmezőség nagyobb béremelést tesz lehetővé, másrészt az árváltozások és az adórendszer átalakítása miatt a lakosság és a vállalatok eltérő reálbérekkel szembesültek. Míg a fogyasztók által érzékelt reálbér a tartósan alacsony inflációs környezettel párhuzamosan számottevően nőtt, addig a vállalatoknak releváns (GDP-deflátorral számított) reálbér visszafogottabb ütemben emelkedett az elmúlt években.

Forrás: Világgazdaság