Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke arról beszélt a Mediaworks központi szerkesztőségének, hogy a fájdalmasan alacsony fizetések miatt 400 betöltetlen védőnői állás van. Elmondta azt is, másként kell-e foglalkozni a cigány származású családokkal. A gyöngyösi eset kapcsán kifejtette, kellene egy olyan jogszabályi környezet, amely lehetővé teszi az azonnali intézkedést, ha nem engedik be a védőnőt egy családhoz – írja a Világgazdaság.

– A héten volt a védőnők napja, a védőnői hálózat is már 101 éves. Ennyi idő alatt sokat változott a világ, hogyan követik a változásokat?

– A gyermekeket ugyanúgy nevelni kell, és az új tudományos eredményeket felhasználjuk a tanácsadás során. Hungarikumról azért beszélünk a védőnői hálózat kapcsán, mert 1915 óta megelőző szemléletű a képzésünk és a rendszer is, másrészt a családokat az otthonukban is látogatjuk, harmadrészt már a várandós kortól egészen az iskolás kor végéig követjük a gyermekek sorsát. Ez máshol nincs így.

– Sok védőnő mondja, hogy a legnehezebb ebben a szakmában, hogy sokféle családdal meg kell találni a megfelelő hangot.

– A védőnőnek ugyanúgy szót kell értenie az alacsony végzettségű hátrányos helyzetű, mint a több diplomás családokkal. Sőt, amíg nem észlel a gyermek fizikai és szellemi fejlődése terén hátrányt, addig el kell fogadni mindenféle nevelési elvet is, persze csak olyat, amely szem előtt tartja a gyermek személyiségi és a fejlődéséhez biztosított jogait.

– Többször hallani azt is, hogy másként, nagyobb empátiával kell foglalkozni például a cigány származású családokkal. Ezt tudják tartani?

– Nagyon fontos, hogy a védőnők ismerjék a kulturális különbségeket. A főiskolán is tanulnak róla. Sok esetben viszont nehéz elfogadtatni azt a nevelési és gondozási stílust, ami főleg a hátrányos helyzetű cigány embereknél nem szokás, de adott esetben a védőnő jónak tart. Másrészről meg, amíg a gyerek fizikai és mentális fejlődésével nincsen probléma, addig nem kell beavatkozni.

– Miért nincsen több cigány–roma származású védőnő, akik talán jobban szót tudnak érteni ezekkel a családokkal?

– Az iskoláztatás miatt. Főiskolai végzettség szükséges a védőnői szakmához, és a cigány származású lakosság körében kevesebben jutnak el addig, hogy el tudjanak végezni egy főiskolát. De vannak cigány védőnők, és nekik is ugyanúgy el kell fogadtatniuk magukat a családokkal, mint minden védőnőnek, de az biztos, hogy jobban tudják kezelni a kulturális különbségeket.

– Miért van egyre kevesebb védőnő hazánkban?

– Ma 5 200 védőnői állás van Magyarországon, ebből 400 betöltetlen. Csaknem 4 000 védőnő dolgozik területen, 1 000 iskolákat lát el, 78 kórházakban, 61 a családvédelmi szolgálatnál van és a szakfelügyelet területén 113 védőnő dolgozik. Viszont egyre többen mennek nyugdíjba vagy külföldre a sokkal nagyobb fizetésért, és kevés az utánpótlás. Ennek legfőbb oka, a nagyon alacsony fizetés. Ma Magyarországon egy kezdő védőnő bruttó 122 ezer forintot kap, míg például a szakellátásban dolgozó azonos végzettségű egészségügyi szakdolgozó bruttó 163 ezer forinttal kezd. A védőnőket nagyon elkeseríti, hogy még az egészségügyi szakdolgozók béremelését sem kapják meg, pedig a védőnő is egészségügyi szakdolgozó csak az alapellátásban. Ott tartunk, hogy a megélhetésük sem biztosított, miközben vannak olyan területek, ahol sokkal több családot kell gondozniuk, mint amennyit a jogszabály előír. Röviden: nagy a munkateher, kicsi a fizetés.

– A halálra éheztetett gyöngyösi kislány esete rávilágított arra, milyen baj lehet abból, ha nem engedik be a védőnőt a lakásba, aki ráadásul jelentette is a problémát, de a bürokrácia útvesztőiben valahol elveszett az információ. Nem lenne szükség valamilyen törvénymódosításra?

– Szükség lenne egy olyan jogszabályi környezetre, amely lehetővé teszi az azonnali intézkedést, amikor a gyermek fizikai veszélyeztetettségét észleljük, például ha nem engedik be a védőnőt egy családhoz. De azt is hozzá kell tenni az ilyen ügyek kapcsán mindig, hogy az esetek döntő többségében jókor van ott a védőnő, meg tudja előzni a bajt. És ez az egyik legfontosabb feladata.

Névjegy

Csordás Ágnes Katalin védőnő, egészségügyi menedzser. A Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Főiskolai Karán vézett 2006-ban. 2011–2015-ig az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermekalapellátás tagozat tagja volt. Jelenleg a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Forrás: Világgazdaság