Idén nyáron indult el az a közmunkásokat érintő törvénymódosítás, ami szerint a polgármesterek jelölhetnek ki közmunkásokat, akiket kölcsön adnak a helyi mezőgazdasági vállalkozóknak nyári idénymunkára. Aki erre nemet mond, három hónapra kiesik a közmunkából. Szakértők szerint ezzel a munkavállalók járnak majd rosszul, és nagyon sok minden múlik majd a polgármesterek jóindulatán – – írja az abcug.hu.

„A legtöbb önkormányzatnál az lesz, hogy a polgármester jóban van a helyi nagygazdákkal,  – mert vagyonos emberek – , és nyilván azt fogja mondani nekik, hogy ha kérnek munkaerőt, hogy tessék itt van 15 ember. Kereskednek az emberekkel, mint a rabszolgákkal. Rém megalázó, hogy akaratuk ellenére kiküldjem őket a földekre. Így is megalázó, hogy mennyi pénzért kell dolgozniuk, de legalább a közmunkában valahol a közt szolgálják, a közért tesznek, de az, hogy a gazdagot tegyük még gazdagabbá azzal, hogy kizsákmányoljuk a szegény munkaerőt, ebben én nem vagyok hajlandó részt venni".

Így reagált egy Komárom-Esztergom megyei település polgármestere arra a törvénymódosításra, ami nyári idénymunkába tereli a közmunkásokat. A két legfontosabb változás, amit a törvénymódosítás hoz, a következő:

aki ezentúl felmond a munkahelyén, vagy azonnali hatállyal kirúgják, három hónapig nem vehet részt közmunkában

azt a közmunkást, aki a neki felajánlott idénymunkát nem fogadja el, szintén kizárják a közmunkából.

A gyakorlatban ez úgy nézhet majd ki, hogy azok a mezőgazdasági vállalkozók, akiknek munkaerő kellene a földekre, de nem találnak, elmennek a polgármesterhez, és megkérik, hogy adjon nekik kölcsön embereket a közmunkások közül. Amelyik közmunkás ezt visszautasítja, az három hónapra búcsút inthet a közmunkának.

A probléma érhető, de nem így kéne megoldani

A törvényjavaslat mögött Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója szerint az az elgondolás állhatott, hogy a nyári időszakban előfordulhat, hogy a közmunkaprogramok annyira lekötik a nyári idénymunkára is bevethető munkaerőt, hogy nincs ember, aki elmenjen napszámba. Azok a gazdák, akik kétkezi munkást keresnek,  nehezebben vagy csak drágábban találnak, mert a potenciális alkalmi munkások közmunkában dolgoznak. Az alkalmi munka a munkapiaci integráció szempontjából jobb lenne, mint a közmunka, mert piaci értéket termel, és a munka olyan készségeket igényel, amit később máshol is hasznosítani lehet. Ebből a szempontból jó az elképzelés, a baj azzal van, hogy ez nem egy lehetőség, hanem kötelesség.

Scharle Ágota szerint teljesen érhető a munkavállaló szempontjából, hogy miért választja a napszám helyett inkább a közmunkát. Utóbbi általában helyben van, nem kell utazni, több hónapig tart, szemben a néhány hetes idénymunkákkal. “Értem, hogy mi a probléma, de ahelyett, hogy a normális piaci működés szerint, a gazda ajánlana jobb feltételeket, magasabb bért, hogy a munkavállalónak legyen érdeke elvállalni az alkalmi munkát, ehelyett egész egyszerűen kötelezővé teszik" – mondja.

Az sem egészséges szerinte, hogy a törvény egyenlőtlen versenyt teremt: a kormány először állami pénzből kétszázezer embernek közmunkát ad, majd azt, hogy ilyen mértékben beavatkozott a piaci viszonyokba, egy másik rossz döntéssel próbálja korrigálni. “Aki pedig ebben az egészben veszíthet, az a munkavállaló, aki kénytelen lesz elfogadni a napszámos munkát, akármilyen feltételek is lesznek, mert a három hónapos kizárás elég kemény szankció ahhoz, hogy ne mondhasson nemet.

Scharle Ágota és Molnár György, az MTA Közgazdaság-Tudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint a következő kérdésekre semmilyen választ nem ad a törvény:

a munkaügyi felügyelet ellenőrzése. Semmi garancia rá, hogy ezeket az embereket korrektül kifizetik,  a munkakörülményeik pedig emberiek lesznek.

a vállalkozónak, aki kölcsönkapja az embereket, van-e beleszólása abba, hogy kiket küld a polgármester?

mennyit kell majd a napszámban dolgozóknak fizetni? (Az egyszerűsített munkavállalás szabályai szerint ilyen esetben elegendő a minimálbér 85 százalékát fizetni, akár egy 12 órás műszakra is. Molnár György szerint ennél az ország legtöbb helyén a mezőgazdasági csúcsszezonban magasabb a piaci napszám)

mi történik akkor, ha a polgármester mond nemet a gazdának?

Ez utóbbit fontolgatja a cikk elején megszólaló polgármester is, bár szerinte őt eleve nem keresik majd meg a vállalkozók, mert “pontosan tudják, hogy ebben nem lennék benne".

Növeli a kiszolgáltatottságot

Több településvezetőt is megkerestünk, akik válaszoltak, azok szinte egytől egyig azt mondták, hogy eddig nem találkoztak ilyen kéréssel a gazdáktól, de ha  igényt tartanak a közmunkásokra, az önkormányzat szívesen részt venne a csereprogramban.

Akikkel a törvényről beszéltünk, mind egyetértettek abban, hogy nagyon sok minden múlik majd a polgármester hozzállásán. Ha a polgármester együttműködő, akkor nem tol ki senkivel, értelmes módon próbálja az embereket kiküldeni. Egy nagyobb településen már bonyolultabb a dolog, mert a polgármester nem ismeri egyenként a közmunkásokat. Növeli a kiszolgáltatottságot ez a dolog, a közmunkaprogramokat eddig is jellemző feudális úr-szolga viszonyt tovább erősíti – mondja Molnár, aki szerint elképzelhető, hogy a valódi büntetés nem is csak arra a három hónapra szól majd, hanem a napszámot visszautasító álláskereső lehet, hogy utána soha nem számíthat a polgármestertől közmunkára.

Azok, akik ezt az egészet úgy élik majd meg, hogy rosszul jártak, és rájuk kényszerítettek egy olyan munkát, ami jóval megterhelőbb, mint a közmunka, ráadásul esetleg még kevesebb fizetést is kapnak érte, mint a piaci napszám, könnyen gondolhatják úgy, hogy megbosszulják a helyzetet. Elveszik az embertől a döntés lehetőségét, utána nem kell meglepődni rajta, hogy ha a közmunkás leszedi az almát a fáról, majd megszorítja kicsit, pont annyira, hogy mire elér a fogyasztóhoz, elkezdjen rohadni – mondja Molnár.

Saját kertjüket kell otthagyniuk?

Van egy csoport, akik Molnár szerint kifejezetten rosszul járhatnak most. Ők azok a munkanélküliek, akik regisztrált őstermelőként a saját kertjükben kezdtek például uborka, vagy más kertészeti növény termesztésébe. Ők bármikor behívhatók közmunkaként máshova idénymunkára, miközben a saját kertjükben szüretelnének, ha a polgármester szerint szükség van rájuk.

„Itt van például az uborkaszüret. A legintenzívebb szakaszban reggeltől estig kint kell lenni az uborkában, napi tíz-tizenkét órát. Ezzel akár hetente húsz-harmincezret is tudnak keresni. Ha most valakit onnan kirendel a polgármester napszámba, nagyon rosszul jár, több hónapos munkája vész kárba".

Bár most mindenki a közmunkások napszámba küldéséről beszél, nem szabad szó nélkül elmenni a másik, nagyon fontos változás mellett, mégpedig, hogy ha valaki felmond vagy kirúgják a munkahelyéről, akkor azért az állam megbünteti. A törvény indoklása szerint a cél ezzel az, hogy az embereket az elsődleges munkaerőpiacon tartsák, ez azonban Molnár György szerint nem valós érv. “Ez csupán egy újabb jó ürügy arra, hogy az állam csökkentse a kiadásait. Megint egy lépés abba az irányba, hogy a munkavállaló egyre kiszolgáltatottabbá váljon. Ebben a döntésben semmi pozitív nincs".

Forrás: abcug.hu