Minimum tíz százalékos béremelést ígér a kulturális államtitkárság azoknak a kulturális dolgozóknak, akiket közalkalmazottként foglalkoztatnak – Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár legalábbis kétszámjegyű emelésről beszélt múlt hét végén a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács előtt. A pontos szám attól függhet, mennyire eredményesen tárgyal az államtitkárság a kormánnyal. A szakszervezeti vezetők szerint nagyon hamar, még a költségvetés elfogadása előtt tárgyalhat a kormány a tervbe vett béremelésről, amelyre a Miniszterelnökségnél, az életpályamodellekre és bérfejlesztésre elkülönített összegből áldozhatnak – olvasható az mno.hu-n.
Az ülés után szűkszavú közleményt adott ki az államtitkárság. Annyi volt a lényegi tartalma, hogy „két számjegyű” béremelésre számíthat a kulturális közszféra – mármint százalékosan – és először 2017 januárjában mozdulhatnak meg a bérek. Úgy tudjuk: a jelenlegi, bérpótlékokkal megemelt összegből számítanák ki ezt a bizonyos, legkevesebb tíz százalékot, ami előnyösebb, mint ha a bértáblát vennék alapul, az alapján ugyanis elképesztően alacsony a kulturális közszférában dolgozók alapfizetése.
A közalkalmazotti bértáblát 2002 óta nem emelték, leszámítva a 2008-as korrekciót. Idővel sokan lettek azok a kulturális dolgozók, akiknek a bére nem érte el a minimálbért, vagy diplomások esetében a garantált bérminimumot. Ezért kerültek a bérpótlékok a rendszerbe – az állam ezzel egészítette ki a fizetéseket. Ez persze csak azokra a kulturális dolgozókra vonatkozik, akiket közalkalmazottként foglalkoztatnak. Sokan dolgoznak munkaviszonyban is, hiszen számos kulturális intézmény, például színház működik nonprofit kft. formájában. Az ő alkalmazottaik nem közalkalmazottak. Ők lehetnek a jövő évi béremelés vesztesei, rájuk ugyanis semmilyen formában nem vonatkozna az a bejelentés, amit Hoppál Péter a szakszervezetek képviselői előtt tett.
Az emelés húszezernél is több közalkalmazottat érintene, ugyanakkor a munkaviszonyban dolgozók száma jelentős. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete szerint az ő területükön nagyjából a dolgozók fele, 8-9 ezer munkavállaló lehet ilyen. A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezeténél viszont csak tíz százalék, mert a múzeumok, könyvtárak, levéltárak munkatársai és a közművelődési dolgozók jórészt közalkalmazottak, a közművelődésben és a közgyűjteményeknél nagyjából tizenkilencezren dolgoznak közalkalmazottként. A színházi szakszervezetnél egyértelmű többségben vannak azok, akiket nonprofit kft. foglakoztat. Ők viszont összesen is sokkal kevesebben vannak. Mihályi Győző, a szakszervezet elnöke szerint 2-3 ezer főre tehető jelenleg a színházi szakma létszáma, ebből húsz, legfeljebb harminc százalék a közalkalmazott, elsősorban a műszaki munkatársak ilyenek.
A Kulturális Érdekegyeztető Tanácsba a szakszervezetek, az önkormányzatokat képviselő szervezetek és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője kapott meghívást. Az itt született döntések vagy bejelentések szentírásnak biztosan nem tekinthetők, a kormányzat ugyanis adott esetben minden további nélkül felülbírálhatja az államtitkár és a szakszervezetek egyezségeit, vagy egyéb okból halnak el bizonyos kezdeményezések. Arról például még 2015 nyarán egyeztek meg, hogy az államtitkárságnál elkezdik kidolgozni a kulturális életpályamodellt. Tavaly még ez látszott a fő iránynak, sőt, még idén januárban, a magyar kultúra napjához kötődő szakszervezeti tüntetésen is azt mondta Závogyán Magdolna helyettes államtitkár, hogy lesz életpályamodell.
Ám a mostani egyeztetésen erről már nem esett szó. „Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány az életpályamodellt részesíti előnyben a bértáblák helyett. Az életpályamodellek bevezetése vitatható, de részünkről nem ez a fő kérdés” – jelentette ki lapunknak Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke. Szerinte az a probléma, hogy nem világos, milyen jogi formában valósulhat meg a béremelés – erre a kérdésre az egyeztetésen, a szakszervezet érdeklődésére sem tudott konkrét választ adni az államtitkárság. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis bérpótlékkal csak a minimálbérig vagy a garantált bérminimumig lehet kiegészíteni a fizetéseket, tehát ez a megoldás a jelenlegi jogszabályi környezetben nem jöhet szóba. Csóti azt is nehezményezi, hogy nem alkufolyamat és közös gondolkodás eredménye lett a döntés, csak egy bejelentést hallgathattak meg a szakszervezetek, holott a tanács a tárgyalás terepe lenne szerinte.
Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára viszont úgy véli: a szakszervezetek és az államtitkárság szándékai egy irányba tartanak. A kormányzaton múlik, hogy milyen célokat részesít előnyben. Szerinte az államtitkár így is, úgy is bejelentette volna, amit akart, legfeljebb a szakszervezetek tiltakozása, és nem egyetértése mellett. Ám ennek ő nem látta volna különösebb értelmét:
Mihályi Győző kimondottan pozitívan értékeli az államtitkárság erőfeszítéseit. „Nem mondhatja senki, hogy türelmetlenek voltunk, 2008 óta várunk a bérek rendezésére” – mondta a színész, aki úgy érzi, hogy most végre meghallgatták a kérésüket, ami szerinte az elmúlt időszak tárgyalásainak köszönhető. Szerinte a kulturális közszférában dolgozók bérének emelése az első lépés lehet abba az irányba, hogy később a más foglalkoztatású kulturális dolgozók bére is emelkedjen.
Úgy tudjuk, az államtitkárság a hét közepére tervez sajtótájékoztatót a kulturális közszféra béremeléséről.
Forrás: mno.hu
