Jó néhány évvel ezelőtt még a munkavállalók oldaláról jelentkezett túlkínálat a hazai foglalkoztatási piacon, mára viszont megfordult a helyzet, és egyre nehezebb a vállalkozásoknak az igényeiknek megfelelő, jó szakembert találni - jelentette ki Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke és a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci tanácsadója május 25-én, a Trend FM „A nap vendége” című műsorában.

Kétnapos, május 25-én és 26-án megrendezett kis- és közepes vállalkozásoknak szóló állásbörzével a háta mögött, akár elégedetten dőlhetnének hátra az esemény rendezői - a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) -, a Magyarországon kialakult munkaerőpiaci helyzet azonban új és újabb kihívásokat állít a kisebb méretű társaságok elé. „Míg régebben kínálati piac jellemezte a hazai foglalkoztatási állapotokat, manapság már inkább keresleti a piac jellege. Egyre kevesebb a munkanélküli, és nem csak Budapesten. Mind több olyan kis és közepes vállalkozó van, akik nem találnak egykönnyen megfelelő munkavállalót. Amennyiben az igényeikhez leginkább megfelelő személyhez ragaszkodnak, akár hosszas keresgetésre is vállalkozniuk kell” - fogalmaz Szalai Piroska.

A munkaerőpiaci szakember szerint manapság mind a fővárosban, mind országosan nagyobb a versenyszférában a mikro, kis- és közepes vállalkozások körében foglalkoztatottak aránya, mint az európai átlagban vagy akár az EU centrum-országaiban. Így például Nagy-Britanniában ez az arány alig ötven százalékos, míg nálunk eléri a hetvenhárom százalékot. Pedig a köztudatban a mai napig az a tévhit él, hogy a multinacionális vállalatok foglalkoztatják a magyar munkavállalók jelentős részét - mutat rá Szalai Piroska. Elismerve ugyanakkor, hogy egy új gyár vagy gyártósor átadása mindig nagyon látványos, még kevesebb új munkahely biztosítása esetén is.

Magyarországon a statisztikák szerint minden nyolcadik foglalkoztatottnak fővárosi kis vagy közepes vállalkozás ad munkát. S mindezzel, úgy tűnik, a munkavállalók is egyre jobban tisztában vannak, hiszen a tavalyi sikerek és a nagy érdeklődés után idén is mintegy ötezer állásajánlattal jelentek meg a kis és közepes méretű vállalkozások, akiknek a standjait szép számmal látogatták az érdeklődők - mutatott rá a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Szalai Piroska azt is elmondta, hogy a sajátos állásbörzére elsődlegesen a főváros kisebb cégei látogattak el, de bőven akadtak ott olyan társaságok is, amelyek vidéken is képviseltetik magukat. Jóllehet, a meghirdetett állások jelentős része Budapesthez kötődik.

Ami az egyes álláslehetőségek ágazati megoszlását illeti, Budapesten a foglalkoztatás-bővítés jelentősebb része a szolgáltatás területéhez kapcsolódik - sorolta a szakember. A versenyszféra területén látványos növekedést ért el az elmúlt időszakban a turizmus, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás. Miközben jelentős munkaerő-kereslet alakult ki az e-kereskedelem területén is, ahova egyebek mellett az IT-szektor is sorolható. Ezen üzletágak hatvan-hetven százaléka köthető a fővároshoz - adott gyors becslést a nemzetgazdasági tárca munkaerő-piaci tanácsadója. Megemlítve azt is, hogy a rendezvényen a fővárosi termelőágazatok képviselői is megjelentek.

A kis és közepes vállalkozói állásbörze, jellegéből adódóan, azonban sokkal szélesebb köröket vonz, mint például egy szakmai workshop. Itt ugyanis a képzettségek széles spektrumú palettája képviseltetheti magát, nem úgy, mint például egy közgazdasági vagy műszaki állásbörzén. A két nap alatt az érdeklődők nem csak a résztvevő kiállítói pavilonokat látogathatták meg, hanem részt vehettek személyes találkozókon, próba-interjúkon vagy akár még üzleti fotózáson is. Összességében pedig azt is érdemes tudni, hogy az ilyen rendezvényekre nem csak munkanélküliek jönnek el, hanem sok más érdeklődő is - vont gyors mérleget Szalai Piroska.

Az immáron második alkalommal megrendezett kis és közepes vállalkozói állásbörzével kapcsolatban a szervezők azt sem hagyhatták figyelmen kívül, hogy rendezvényükkel már más makrogazdasági környezetben kell hagyományt teremetniük, mint a korábbi időszakok szakmai állásbörzéinek. A növekedési pályára állt gazdaságban az évtizedek alatt megszokott munkaerőpiaci viszonyok is átrendeződnek - hívta fel a figyelmet a Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Véleménye szerint, az még nem teljesen világos, hogy bérrobbanás zajlik vagy a munkakereslet inkább a magasabb pozíciókra irányul, és ezért borsosabbak az ajánlatok, de az egyértelműen látható, hogy a nettó bérek a reálbérek szintjén is jelentős növekedést mutattak már 2014-2015-ben is.

Ezzel párhuzamosan az idei év első hónapjainak munkaerő-piaci adatai már bőven 4,2 millió fölötti foglalkoztatottról számolnak be, amely huszonhat éves rekordnak számít, és a munkanélküliek száma jelentősen tovább csökkent. Ám figyelemre méltó, hogy jobban nő a foglalkoztatottság, mint ahogy csökken a munkanélküliek száma. Vagyis ez azt jelenti, hogy egyre inkább sikerül bevonni a munkaerő-piacra az inaktívakat - világít rá az adatok hátterére a szakember. Hozzátéve, hogy ez a kedvező folyamat a következő négy-öt évben ugyanígy folytatható, ahogyan további cél az is, hogy ne kerüljenek ki idő előtt a foglalkoztatottak köréből a még munkára fogható munkavállalók. Már csak azért sem, mert a gazdaság bővülése is a foglalkoztatottak gyarapodó számát várja.

Több országban már a bruttó hazai termék, azaz a GDP bővülése előtt nőtt a foglalkoztatottak száma - így Magyarországon is -, és aztán a több foglalkoztatott hozott magasabb gazdasági növekedést. Európában átlagosan kilenc százalék alatt van a munkanélküliségi ráta, nálunk hat százalékos, egyes megyéinkben pedig az öt százalékot sem éri el a mutató - veti össze a konkrét számokat Szalai Piroska. Megjegyezve ugyanakkor azt is, hogy Csehország esetében még jobbak az eredmények: a hozzánk hasonló, tízmilliós uniós tagállam mintegy ötmillió foglalkoztatottat számlál, pedig náluk is vannak inaktívak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci tanácsadója szerint nem igaz, hogy a munkaerő-piaci mutatók csak a közfoglalkoztatottak miatt növekednek. Ellenérvként Szalai Piroska megjegyezte: a foglalkoztatottak száma 2010 és 2016 első negyedéve között hazánkban 577 ezer fővel gyarapodott, ennyi közfoglalkoztatott azonban nincs is az országban. Sőt, a számok alapján még azt sem elehet mondani, hogy ez a réteg adja a jelentős részét a foglalkoztatottak bővülésének.

A jelenlegi, hazai munkaerőpiac húzóágazatait firtató kérdésre a szakember mindenekelőtt a feldolgozóipart, azon belül is kiemelten a járműgyártás és annak beszállítói körét említette. Ám rögtön utána megjegyezte: a szolgáltatások területén is látványos gyorsulás megy végbe, főként a turizmusban, a szálláshelyek piacán, és még várják az építőipar és az ahhoz kapcsolódó beszállítók munkaerő- felszívásának robbanását is.

Forrás: gazdasagiradio.hu