Magyarország nem áll túl jól a részmunkaidős foglalkoztatás terjedésében, közben a részmunkaidősök negyede nincs is megelégedve azzal, hogy csak keveset dolgozhat – írja a Világgazdaság.

Magyarország az Európai Unió sereghajtói között van a részmunkaidős foglalkoztatásban – derül ki az Eurostat adataiból. Nálunk a több mint 4 millió munkavállaló mindössze hat százaléka dolgozik részmunkaidőben, ennél alacsonyabb arányt csak Bulgáriában mértek. A régiós országokban is hasonló a helyzet: Csehországban és Szlovákiában is alig haladja meg a 6 százalékot a részmunkaidősök aránya az összes foglalkoztatotton belül.

Habár sokan ezt a foglalkoztatási formát tartják a munkanélküliség csökkentése egyik nagy lehetőségének, a részmunkaidő sem megoldás mindenre. Főképp azért, mert a részmunkaidős foglalkoztatottak egy jó része többet szeretne dolgozni annál, mint amennyire lehetősége van. Az EU-ban tízmillió alulfoglalkoztatott volt tavaly, a többségük nő. Magyarországon közel 70 ezer ilyen dolgozót számlált az Eurostat, ami azt jelenti, hogy minden negyedik részmunkaidős foglalkoztatott szeretett volna többet dolgozni. Ez kissé magasabb, mint az EU 22 százalékos átlaga, de az eltérés minimális.

Leginkább Görögországban, Cipruson és Spanyolországban számít kényszernek a részmunkaidős állás. Az előbbi két országban 70 százalék körüli az alulfoglalkoztatottságuk, Spanyolországban pedig minden második részmunkaidős szeretne többet dolgozni.

Az Eurostat szerint a legtöbb országban érdemben növelni lehetne a munkaerő-kínálatot. Az EU-ban nagyjából 9,2 millió ember számít reményvesztett munkanélkülinek – ők azok, akik dolgoznának, de már nem keresnek munkát, döntő többségük feladta a reményt, hogy állást találjon. Magyarországon a számuk 145 ezerre tehető, és további 8 ezer olyan ember volt, aki keres állást, de most éppen nem tudna munkába állni.

Ez az összesen 153 ezer fő a munkaképes korú lakosság 3,4 százaléka, ami elmarad az EU-átlagtól, ahol ez az 5 százalékot közelíti. Minden bizonnyal azonban nem azért maradunk el az uniós átlagtól, mert annyira jól teljesítene a magyar munkaerőpiac, hanem azért, mert tavaly majdnem 200 ezer közfoglalkoztatott torzította az adatokat, s azoknak a zöme minden bizonnyal munkanélküli lenne (nélkülük nem 6-7 százalékos, hanem 10 százalék feletti lenne a munkanélküliség ráta), és nincs kizárva, hogy nagy részük reményvesztett volna.

Sok állásra kell jelentkezniük a fiataloknak

Az első állás megszerzéséhez a diplomásoknak átlagosan 35 helyen kell próbálkozniuk, és hat állásinterjún kell részt venniük – derül ki a Budapest Gazdasági Egyetem diplomás pályakövetési rendszeréből. Az álláshirdetésre való jelentkezés mellett a személyes ismeretség is nagyon fontos, de a korábbi szakmai gyakorlati helyen is kaphat munkát egy friss diplomás.

Forrás: Világgazdaság