Tavaszi munkahelyi ellenőrzésekor a cégek 84 százalékánál talált valamilyen foglalkoztatási szabálytalanságot a munkaügyi hivatal. Gyakorlatilag nem javult semmit a helyzet a korábbi vizsgálatokhoz képest, a legtöbb probléma továbbra is a nyilvántartások vezetésével van. A feketemunka továbbra is burjánzik, első helyen nem meglepő módon az építőiparral, majd ezt követi a vendéglátás, a kereskedelem és vagyonvédelem – írja a profit7.hu.

 

Március 21. és április 8. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott, aminek célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.

Az ellenőrzés fő iránya a munkabér védelmére (a határidőben történő bérfizetés, illetve írásos elszámolás), a garantált bérminimumra, a minimálbérre, valamint a bérpótlékokra (műszakpótlék, éjszakai, vasárnapi, munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok) vonatkozó jogszabályok megtartása, valamint a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése volt.

Külön figyelmet fordítottak a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségére, ezen belül is az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartására.

A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, a munkaügyi hatóság az idénre kiadott irányelv figyelembevételével végezte az ellenőrzéseket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.

A vizsgálat 1 083 vállalkozás 5 310 munkavállalóját érintő foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 68%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 49 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis- és középvállalkozások által – első esetben - elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 146 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 298 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 395 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni.

A célellenőrzés tárgyát képező munkabérrel kapcsolatos jogsértések aránya az idei első negyedéves országos adatokhoz viszonyítva lényegesen magasabb volt, mind az intézkedések, mind a jogsértést elszenvedett munkavállalók számát tekintve. Ez a tény mutat rá a célvizsgálatok jelentőségére, mivel ilyenkor egy-egy szabálytalanságot kiemelten kezel a hatóság, ezáltal részletesebb képet kaphatunk egy-egy vizsgált jogsértésről. Az intézkedések 20%-a ezen szabálytalanság miatt történt, melyet a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 22%-a szenvedte el.

Egy esetben fordult elő, hogy egy takarítással foglalkozó cég 204 munkavállalójának a februári munkabért a törvényes határidőn túl, késve fizette meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Elmondható azonban, hogy a feldolgozóiparban, vendéglátásban és - a kevesebb intézkedés ellenére - az építőiparban is nagyobb munkavállalói létszámot érintettek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok.

A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt az első negyedévhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (17%). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9%-ánál tárták fel az ellenőrzések.

A legrosszabb kép továbbra is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 31%-át itt hozta a hatóság, mely az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 36%-t érintette. A kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területén is jelentős munkavállalói létszámot érintett ez a szabálytalanság, a feketemunkások 40%-a került ki ezekből az ágazatokból, közel azonos arányban (14%, 12%, 14%).

A munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása az intézkedések 21%-át vonta maga után, amelyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 23%-át érintették.

Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően a nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések 37%-a a kereskedelem ágazatából került ki. A vendéglátás, valamint az építőipar területén is jellemzőek, ezek a szabálytalanságok, az intézkedések 15-18%-a esett ezekre szektorokra. A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 29%-át érintette a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése.

Az éjszakai bérpótlék elmaradása továbbra is a vagyonvédelem területén dolgozó munkavállalókat érinti legnagyobb számban, a műszakpótlékok és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok meg nem fizetése a kereskedelmi ágazatban fordul elő leginkább. Az utóbbi két pótléktípussal kapcsolatos szabálytalanság 2014-hez képest nagyobb számban érintette a feldolgozóipari munkavállalókat is, mely a korábban kifejtett magasabb ellenőrzésszámra vezethető vissza. A vendéglátás területén a műszakpótlékok tekintetében javult a helyzet a 2014. évi adatokhoz viszonyítva, de ebben az ágazatban megjelent a korábbi célellenőrzés során kevésbé tapasztalt munkaszüneti napi munkavégzésért járó bérpótlékok kifizetésének elmaradása.

A teljes jelentést itt találja.

Forrás: profit7.hu