Magyarország nem támogatja az Európai Unió (EU) kiküldetési irányelvének módosítását, mivel az akadályozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítja a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a kiküldetési irányelv módosításáról a holland elnökség vitát kezdeményezett azon az informális találkozón, amelyet az EU foglalkoztatási- és szociális ügyekért felelős miniszterei számára szerveztek április 19-20-án Amszterdamban.
Magyarországot az ülésen Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára képviselte.
A közlemény szerint a találkozón Simon Attila István a magyar kormány nevében kifejtette: a javaslat megosztottságot teremt és azt a rossz üzenetet közvetíti, hogy néhány tagállam gazdasági érdekei érdekében az unió egyik alapvető szabadsága feláldozható. A javaslat elfogadása esetén vállalkozások mennek majd tönkre, munkahelyek szűnnek meg, és teret nyer a feketegazdaság. A V4-es országok osztják Magyarország álláspontját, és számos újonnan csatlakozott tagállam mellett a déli bővítés során az unióhoz csatlakozott tagállamok többsége is.
A kiküldetési irányelv módosítása esetén Magyarország várhatóan élni kíván majd a „sárga lapos eljárás" lehetőségével, amely a nemzeti parlamentek számára ad jogot aggályaik megfogalmazására, ha egy bizottsági javaslat tagállami hatáskört sért - olvasható a tárca közleményében.
A sárga lapos eljárás lényege, hogy a tagállami parlamentek lehetőséget kaptak arra, hogy indokolt kifogás formájában jelezzék az Európai Bizottságnak (EB), hogy a bizottság által javaslatban szabályozni kívánt kérdés tagállami hatáskör és az uniós intézkedés nem hatékonyabb, mint a nemzeti szintű intézkedés. A sárga lapos eljáráshoz azonban a tagállami szavazatok egyharmada szükséges, ugyanis ebben az esetben a bizottságnak felül kell vizsgálni javaslatát.
