Elmarad a járási hivatalokban tervezett 10 százalékos létszámcsökkentés a Világgazdaság értesülése szerint, de még mindig bizonytalan, hogy mi a kormányzat szándéka a közszférával.
Letett a kormányzat arról a szándékáról, hogy az idén tíz százalékkal csökkentse a járási hivatalok létszámát – árulta el lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. A kormány elfogadta az érdekvédők szakmai érvelését, amely szerint jelentős – 2,5–5 százalékos – munkaerőhiány alakult ki a a járási hivatalokban, részben az alacsony keresetek, részben a létszámstop miatt, így inkább az üres álláshelyek betöltésére lenne szükség.
Így egyelőre nem világos, hogy hol és milyen szinten valósul meg a közszféra méretének csökkentése. A közszférát érintő kormányzati elképzelések között az érintett szakszervezetek sem igazodnak ki, és bizonytalanságukon nem sokat enyhít az állami tisztviselői karról szóló, múlt pénteken beterjesztett törvénytervezet sem. Az eredetileg kiszámítható életpályamodellt ígérő tervezet a hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és az előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol.
A törvénytervezet csupán a járási hivatalok dolgozóira vonatkozik, vagyis mintegy 16 ezer főre a 110 ezer köztiszviselő közül – hangsúlyozta Boros Péterné. A jogszabály jövő év januárjától terjedne ki a megyei kormányhivatalokra, majd 2018-tól a központi közigazgatásra is. „De a járási hivatalnokok sem lehetnek biztosak abban, hogy fizetésük megemelkedik az ígért átlagos 30 százalékos mértékben, mivel mindenkit átsorolnak, a szenioritás elve kevésbé fog érvényesülni, megszüntetnek minden pótlékot, cafeteriaelemet és az összes – valóban megemelt – bértömeg bekerül egy kalapba, és újraosztják” – magyarázza a főtitkár. Az, hogy az egyes tisztviselők mennyit fognak keresni, nagymértékben függ majd a vezetők szubjektív döntésétől. Az MKKSZ azzal a kormányzati szándékkal ugyanakkor egyetért, hogy az alacsony keresetű járási kormányhivatalnokok bérét rövid időn belül rendezni kell, hiszen ebben a körben sokan alig keresnek többet, mint nettó 77 ezer forint, vagyis a középfokú bérminimum.
Ugyanakkor nem csak a járási hivatalokban nagyon alacsonyak a fizetések: 37 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek a bére nyolc éve nem változott, keresetük reálértéke ezért 30 százalékkal csökkent. Az ő béremelésüktől viszont mereven elzárkózott a kormány – tette hozzá Boros Péterné. Körükben hamarosan indul a sztrájkhajlandóság felmérése, és – a törvényben előírt – 60 százalékos támogatottság elérése esetén májusban akár sztrájkba is léphetnek.
Új bértáblát kapnak a tisztviselők
Az állami tisztviselőkről szóló törvény tervezetének mellékletében szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként bruttó 160–200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180–300 ezer forintra számíthatnak. Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250–400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350–500 ezer forintot kaphatnak. Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420–720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530–800 ezer forintot kaphatnak.
Ősszel jön a leépítés
Tegnap sokadjára hangoztatta a kormányzat a bürokrácia csökkentésének ígéretét. „Ősztől várhatóan megkezdődik a közszféra leépítése, amely a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfoka lesz” – közölte tegnap Csepreghy Nándor egy győri vállalkozói fórumon. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, s ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be vagy megszűnik. Utóbbiak sorsáról és arról, hogy az átalakítás mekkora létszámcsökkentéssel jár, egyelőre nem tudni semmit. A kormányzati nyilatkozatok alapján a háttérintézmények többségéről már döntöttek két hete, csak néhány sorsa kérdéses.
Forrás: Világgazdaság
