Az országgyűlés elfogadta a vasárnapi boltzár feloldásáról szóló törvényt. Április 16-tól újra nyitva tarthatnak a kereskedők vasárnap is. Az első hétvégén mégsem volt minden üzlet nyitva. Ennek okairól és a jogszabályváltozás miatti új kötelezettségekről volt szó azon egy háttérbeszélgetésen – írja a Faktor.

A beszélgetést a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői tartották. Egyikük, Firniksz Judit azt mondta, a kereskedőknek legalább hét nappal korábban kell a munkaidő-beosztást közölniük a munkavállalókkal. Erre pedig nem volt lehetőségük a törvény villámgyors hatályba lépése miatt. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy nem minden üzlet volt nyitva vasárnap.

Az ügyvéd arról is beszélt, hogy ugyanazok a szabályok érvényesek most, amiket korábban már ismertek a piaci szereplők. A nyitva tartás változását nyolc nappal előre be kell jelenteni a helyi jegyzőnek. A bejelentési kötelezettségnek nyilvánvalóan nem tudtak eleget tenni a vasárnap újra kinyitó kereskedők. A jogszabályt pénteken hirdették ki, és szombaton nulla órakor lépett hatályba.

A kereskedők azt sem használhatták ki, hogy a korábbi törvény szerint a négy adventi vasárnap mellett egy további vasárnap is nyitva lehetnek a boltok, mert abban az esetben már 15 nappal korában kellett volna bejelenteni a nyitva tartást a jegyzőnél.

Firniksz Judit elmondta, ennek ellenére sem valószínű, hogy megbüntetik a vasárnap nyitva tartó kereskedőket. A jegyző saját hatáskörben mérlegelhet úgy, hogy a kereskedőnek nem volt lehetősége hétfő előtt bejelenteni az egy nappal korábbi nyitva tartást és ezért nem bünteti meg.  

Rettentő gyorsan hatályba lépett

- ez volt az első reakció a házon belül, mondta Szűcs László, a PwC munkajogi szakértője a régi-új törvényről. Munkajogi szempontból két dologra kellett figyelni. Hogyan lehetett a munkavállalókat ilyen hirtelen beosztani a vasárnapi munkára és mennyi pénz jár nekik a munkáért.

Száz százalékos bérpótlék alatt aligha lehetett megúszni

A munka törvénykönyvének (Mtv.) új szabályozása szerint nem lehetett volna a munkavállalókat vasárnapra beosztani, csak akkor, ha kifizetik nekik a rendkívüli munkavégzésre járó pénzt. Mivel korábban a vasárnap pihenőnap volt, így erre a napra csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével lehet berendelni a boltba a munkavállalót. Ilyenkor ki kell neki fizetni a pihenőnapi pótlékot. Sok cég erre is rátett és még több pénzt fizetett a dolgozóinak. Az is sok helyen előfordult, hogy a kereskedő nem elrendelte, hanem megkérte a dolgozókat a rendkívüli munkavégzésre.

A következő vasárnapra már a rendes munkavégzés szabályai szerint lehet elrendelni a vasárnap munkát. Az Mtv. szerint ebben az esetben a munkavállalónak 50 százalékos plusz bért kell fizetni. Az is előfordulhat, hogy a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint díjazzák a munkavállalót, ilyen esetben a rendkívüli munkavégzésre járó és a vasárnapi pótlék összeadódik.

A munkaidő beosztásánál nagy probléma lehet az, hogy a kiskereskedelemben nagyon sok munkáltató munkaidő-kerettel dolgozik. A munkaidő-keretben nem egy héttel, hanem akár egy hónappal, vagy még több idővel előre határozzák meg a dolgozók beosztását. A vasárnapi nyitva tartás hirtelen bevezetése miatt felmerülhet, hogy a korábban elkészített munkaidő-keretet, azaz a beosztást módosítani kell. Ez csak a dolgozók hozzájárulásával lehetséges.

Ha a munkavállaló már csinált olyan programot a következő vasárnapokra, amin nem tud, vagy nem akar változtatni, akkor hivatkozhat arra, hogy nem tudja elfogadni a beosztás utólagos módosítását. Ilyenkor az eredeti beosztás szerint kell dolgoznia. A következő munkaidő-keretet viszont már a vasárnapi nyitva tartás szerint készíti el a munkaadó.

Új dolgozókra lesz szükség

A jövőben figyelni kell arra is, hogy hatnaponta legalább egy pihenőnapot biztosítani kell a munkavállalónak, aki havonta maximum három vasárnapot dolgozhat. A mostani változások nem érintették a hosszabb szombati nyitva tartást. Így összességében a boltzár előtti időszakhoz képest is tovább vannak nyitva a boltok. Ebből az következik, hogy ha a kereskedők maximálisan ki akarják használni a nyitva tartást, akkor új alkalmazottakat kell felvennünk.

Szűcs László arról is beszélt, hogy hosszú távon több lesz a kereskedők összes bérköltsége. Annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben 100 százalékos volt a vasárnap után járó bérpótlék, ezután viszont csak 50 százalékos lesz. Ugyanis a boltzár ideje alatt csak öt vasárnapra kellett kifizetni a plusz pénzt, mostantól viszont mindegyikre.

Nem indultak kártérítési perek

A plázák a bérleti szerződésben kötelezték a bérlőket, hogy meghatározott nyitva tartási időben legyenek nyitva és megfelelő számú dolgozót alkalmazzanak. A vasárnapi boltzárról szóló törvény tavaly korlátozta a nyitva tartást. A PwC szakértői nem tapasztalták azt, hogy a bérlők és a plázák tömegesen perelték volna egymást kártérítésért a kieső bérleti díj és bevétel miatt. A mostani jogszabály-változtatással ezek a bérleti viszonyok is visszaállnak az eredeti állapotba. Kötelező lesz a bérlőknek vasárnap is nyitva lenni és elég eladónak kell lenni az üzletben. Ezt a bérleti szerződésben vagy a házirendben rendezik a plázák és a kereskedők. Ha az első vasárnap mégsem volt nyitva a kereskedő, a pláza akkor sem perelhet Szűcs László szerint. A kereskedőtől ugyanis nem várható el, hogy ennyire rövid idő alatt megszervezze a dolgozói munkába állítását, ami ráadásul aránytalanul sok pénzébe került volna.

Forrás: Faktor