2015 utolsó negyedévében tovább tudott emelkedni a foglalkoztatottság az elsődleges munkaerőpiacon, azonban a szabad munkaerő-tartalék szintje eközben már-már rekord alacsony szintre süllyedt - írják legfrissebb munkaerő-piaci jelentésükben az OTP elemzői. A munkaerőhiány egyre égetőbb a gazdaságban, ami már a béreket is elkezdte felfelé tolni. Ráadásul számos cég egy új jelenséggel is kénytelen szembesülni: már a szomszédos országok is szívják el tőlünk a munkaerőt – írja a Portfolio.
Mindenhonnan nézve növekedett a foglalkoztatottság
Az OTP számításai szerint a külföldre ingázók, a közmunkások és a rotációs mintavételből fakadó hatások nélkül 2015 utolsó negyedévében 11 ezer fővel, 3,82 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A versenyszektorban 21 ezer fős volt a bővülés, amivel a létszám 2,676 millióra főre emelkedett. A hangulati indikátorok és az üres álláshelyek alakulása alapján a szakértők pedig arra következtetnek, hogy a foglalkoztatottság növekedése 2016 első félévben tovább folytatódhat.
Vészesen fogy a szabad munkaerő
Ami a munkaerőhiányt illeti, a munkaerőtartalék szintje az év utolsó három hónapjában tovább apadt, még égetőbbé téve a problémát. A gazdaság minden fő ágazatában egyre több cég panaszkodik arra, hogy nehezen talál munkaerőt.
A harmadik és a negyedik negyedév között a munkanélküliségi ráta 6,6 százalékról 6,4 százalékra csökkent, azonban az OTP által számított munkanélküliségi mutató - amit szerintük jobban mutatja a tényleges munkaerőtartalékot - ennél nagyobb mértékben csökkent: 8,2 százalékról 7,9 százalékra, ami történelmi mélypontot jelent.
A munkaerőhiány következménye az is, hogy a teljes munkaidős munkavállalók által ledolgozott órák száma történelmi magasságokba került, miközben a részmunkaidősök aránya visszaesett.
Az OTP elemzői szerint a közfoglalkoztatottak részben segíthetnek az egyre égetőbb problémán, azonban a felmérések azt mutatják, hogy körülbelül felük rendkívül alacsonyan képzett, és nincs semmilyen munkaerő-piaci kötődése. Emellett a nagy közmunkás-állománnyal és a fokozott munkaerőhiánnyal küzdő megyék földrajzi elhelyezkedése is igen különböző.
Nem csak nálunk van munkaerő-hiány
Egyre nagyobb problémát jelent Magyarország számára az is, hogy a cégek más kelet-közép-európai országokban (ahol magasabb a bérszínvonal) is egyre erősebb munkaerőhiánnyal szembesülnek. Ebből kifolyólag egyre erősebb szomszédaink munkaerő-elvonó hatása, ami viszonylag új jelenségnek számít Magyarországon.
Már érződik a bérnyomás
A feszes munkaerő-piaci körülmények bérnyomást idéztek elő a gazdaságban, ami a legfrissebb kereseti statisztikákon már meg is látszik.
A versenyszférában éves alapon 5,5 százalékkal nőttek a bérek, ami a legmagasabb szám volt 2008 novembere óta. (Bár 2012-ban magasabb bérdinamikát láthattunk, azt a jelentős minimálbér-emelés idézte elő. Annak hatását kiszűrve 2012-ben végig 5,5 százalék alatt volt a béremelkedés üteme - jegyzik meg a szakértők.) A rendszeres keresetek 5,3 százalékkal emelkedtek januárban.
Az elemzők rámutatnak, hogy az újévi bérmegállapodások jellemzően a márciusi bérstatisztikában szoktak megjelenni, és a február és márciusi közötti bérkülönbözet igen jól jelzi az egész éves bérnövekedést. (Az adott évi februári és a következő évi márciusi bérek közötti különbség az adott évi béremelkedés körülbelül 80 százalékát teszik ki a szakértők becslései szerint).
Mint írják, a magyar cégek ár- és béralkalmazkodása az alacsony inflációs környezethez már a válságtól kezdődően megfigyelhető volt, azonban a munkaerőhiánnyal most egy teljesen új helyzet állt elő. Az elemzők szerint eltart még egy ideig a vállalkozásoknak, amíg igazodnak az új helyzethez, de a versenyszférabeli bérek növekedése várhatóan tovább gyorsul majd, még ha némi lemaradással is a CEE országokhoz képest. Az egyre több iparban megjelenő sztrájkfenyegetések fényében erre inkább előbb, mint utóbb kerülhet sor.
Az OTP stratégiái korábban 4 százalékos béremelkedést prognosztizáltak 2016-ra a versenyszektorban, azonban a friss adatok ennél már jóval magasabb bérnövekedésre mutatnak. Mi több, azt sem zárják ki, hogy a kormányzati szektorban is magasabb, 6 százalék körüli lesz a béremelkedés üteme idén.
Forrás: Portfolio
