Hétfőn megállapodás születhet a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága közti egyeztetésen. A szakszervezetek által megfogalmazott 25 pont közül 18-20 esetében már közeledtek az álláspontok. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke látja a kormányzati hajlandóságot a megegyezésre.
Sorsdöntő lehet a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottságának mai tárgyalása, amelyen már írásos megállapodás születhet a szakszervezetek által megfogalmazott 25 pontról – fejtette ki a Magyra Időknek Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Hozzátette: a kabinetnek is érdeke, hogy minél hamarabb döntés szülessen a vitás kérdésekben, mivel időre van szükség ahhoz, hogy a változások már a következő tanévtől éljenek. A PSZ elnöke ugyanakkor úgy látja: erre megvan a kormányzati szándék.
Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a három szakszervezetet – a PSZ-t, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezetet, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezetét – tömörítő sztrájkbizottság eddigi egyeztetésein 18-20 pontban közeledtek az álláspontok. Az oktatási államtitkárság a múlt héten úgy tájékoztatott: egyelőre nem sikerült megegyezni egyebek mellett a tankönyvpiac és a tankönyvválasztás ügyében, a kötelező óraszám meghatározásában (22 vagy 26 óra), a pótlékok kérdésében, továbbá abban, hogy az iskolaigazgató milyen módon értékelje a kollégáit a jövőben.
Vannak még véleménykülönbségek az új állami intézményfenntartó működését illetően is. Ami már biztos: az eddigi központosított modell helyett nyártól új struktúra szerint működik az iskolák fenntartása. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt pénteken bejelentette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett létrejön körülbelül hatvan szervezet, amelyek mindegyike önálló gazdasági és szakmai vezetővel rendelkezik majd.
Egy-egy ilyen egységhez 50-60 iskola tartozhat, emellett lesz egy központi irányító szervezet, amely a stratégiai tervezést végzi. Ennek kapcsán Galló Istvánné lapunknak hangsúlyozta: eddig különböző információk hangzottak el az új állami intézményfenntartóról, hiszen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára még arról beszélt, hogy megszűnik a Klik, Balog Zoltán tájékoztatásából pedig már arra lehet következtetni, hogy „kicsi Klikeket” fognak létrehozni. Ugyanakkor szerinte ezekre a bejelentésekre nem lehet hagyatkozni, így ebben a kérdésben is írásos, kidolgozott koncepciót várnak a kormánytól.
A PSZ elnöke egyébként a múlt héten jelezte: amennyiben a mostani tárgyaláson nem sikerül néhány fontos kérdésben dűlőre jutni a kabinettel, a pedagógusok sztrájkbizottsága fontolóra veszi a sztrájk meghirdetését.
A szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseken számos szakmai kérdés is felmerült, így például annak szükségessége, hogy módosuljon az atlaszhasználat a történelem érettségi vizsgákon. Még 2015-ben változott meg az érettségi vizsga részletes követelményeit meghatározó jogszabály, ami alapján új típusú történelmi atlaszok használatát írták elő.
Az Emmi a hét végén közölte: olyan jogszabály-módosítást készítettek elő, amely alapján a 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakának történelem érettségi vizsgáján a korábbi és az újabb szerkesztésű atlaszt is használhatják a diákok. Vagyis a jövőben nemcsak az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, hanem az előző tanév tankönyvjegyzékében megtalálható kiadások is használhatók a vizsgán, amelyekben még van kronológiai adattáblázat.
Változás lesz az is, hogy az induló tankönyvrendelés kapcsán több évfolyamon a korábbinál magasabb keretösszeget határozott meg az állami intézményfenntartó, így – mint írták – az iskolák, a tankerületek hatékonyan gazdálkodhatnak a tankönyvek rendelésekor. – Jelentősen emelkedett a keretösszeg az alsó tagozaton, ahol például az első és második évfolyamos diákok esetében a tartós tankönyvek kevéssé praktikusak, mivel a gyerekek olyan munkatankönyveket és munkafüzeteket használnak, amelyekbe írnak, rajzolnak. Továbbá indokolt volt a keretnövelés azokon az évfolyamokon is, amelyeken új tantárgyak jelennek meg, vagy ahol több évre előre szükséges megvásárolni a különböző tankönyveket, taneszközöket – áll a szaktárca közleményében.
Forrás: Magyar Idők
