A világgazdaság helyzete, a helyi adók és járulékok mértéke, valamint a foglalkoztatás is erősen befolyásolja, hogy a hónap végén mekkora összeg kerül a munkavállaló bankszámlájára. Szakértők szerint ugyanis, ha kevesebb munkanélkülit kell eltartania az aktív dolgozóknak, több jut a költségvetésben a bérfejlesztésre.
Amennyiben 100 ezer fővel bővül az elsődleges piaci foglalkoztatás Magyarországon, az nagyjából 250 milliárd forintnyi csökkentéssel ér fel a központi költségvetésnek – mondta az M1 Summa című műsorában György László, a Századvég Zrt. vezető közgazdásza. Hozzátette, ebből az szja-kulcsot 2 százalékponttal lehet csökkenteni, 15-ről 13 százalékra lehet mérsékelni, vagy a gyerekvállalási kedvet lehet ösztönözni.
A foglalkoztatottak száma tavaly 110 ezer fővel, 4 millió 210 ezer főre emelkedett, a munkanélküliek száma pedig 35 500 fővel, 307 800 főre mérséklődött. A legfrissebb európai uniós adatok szerint pedig 2015 harmadik negyedévében a 15-65 év közöttiek 64,8 százalékának volt állása. Ez mindössze 1,3 százalékkal marad el az uniós átlagtól, így Magyarország a 28 tagország közül a 15. helyen áll.
Szakértők szerint a foglalkoztatás bővülése mellett a munkaerőhiány is hozzájárult a keresetek emelkedéséhez.
A magyar gazdaságban munkaerőhiány kezd kibontakozni – állította Virovácz Péter. Az ING Bank Zrt. elemzője szerint ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak egyre inkább meg kell küzdeniük a megfelelő munkaerőért. Azaz egyre magasabb béreket kell ajánlani a munkavállaló megtartásához vagy az újak termelésbe történő bevonásához. Ez felfelé hajtja az átlagos béremelkedést – mondta.
A keresetek mértékét az adórendszer is befolyásolja. A szja egykulcsossá tétele, valamint további 1 százalékpontos csökkentése és a különadók kivetése nagymértékben hozzájárult a bérek növekedéséhez. Szakértők szerint még inkább emelkednének a fizetések, amennyiben sikerülne az adóelkerülő magatartást visszaszorítani, úgy a hazai kis- és középvállalkozások, mint a többségében külföldi tulajdonú nagyvállalatok esetében. Akkor ugyanis méltányosabb lenne a közteherviselés, és több pénz kerülhetne a hazai dolgozók pénztárcájába.
A közgazdászok szerint azonban a különadókkal is óvatosan kell bánni, a túlzott teher ugyanis
elijesztheti a külföldi befektetőket.
A kormány nem a nyereség alapján adóztatja meg a vállalkozásokat, hanem a kitermelt árbevétel vagy a mérlegfőösszeg alapján – magyarázta György László. Megjegyezte, ennek köszönhetően az elmúlt években több mint 600 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ami fedezetet teremt a bérből és fizetésből élők terheinek csökkentéséhez.
A kormány hosszú távú célja, hogy a magyarok is hasonló életszínvonalon éljenek, mint a nyugat-európaiak. Ennek alapvető feltétele a bérnövekedés. Ugyanis még mindig nagy a különbség egy Ausztriában és egy Magyarországon dolgozó fizetése között. Bár egyformán dolgoznak, de eltérő fejlettségű gazdasági rendszerben. Ezért a rájuk eső termékmennyiség különbözik.
A termelékenységbeli különbség azonban csak az egyik oka a bérek közötti eltérésnek. A visegrádi négyekben, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon 10-15 százalékkal alacsonyabbak a bérek a megtermelt jövedelmekhez viszonyítva, mint a fejlett Nyugat-Európában.
Így miközben a gazdasági fejlettségbeli különbség közel háromszoros a két régió között, a bérekben mutatkozó eltérés elérheti a 4-5-szörös szintet is. Ennek oka pedig, hogy a külföldi működő tőkével előállított jövedelmek egy részét pontosan innen a régiónkból viszik el a fejlett nyugati régiókba, ami itt hiányként, ott többletként jelentkezik.
A 2014-es volt az első olyan esztendő az elmúlt 25 évben, amikor a jelentős mértékű gazdasági növekedés mellett a külföld felé fennálló tartozásunk nem növekedett, hanem még csökkent is. Ha a várakozásoknak megfelelő ütemben növekszik a magyar gazdaság, akkor a közeljövőben a bér- és így az életszínvonal is tovább emelkedik majd.
