A munka törvénykönyve a munkaszerződés módosítására csak akkor ad lehetőséget, ha azzal mind a munkavállaló, mind a munkáltató egyetért, azaz a felek közös megegyezésre jutottak. Az persze nem tilos, hogy a munkáltató szerződésmódosítási ajánlatot tegyen munkavállalója irányába, azonban az ajánlat el nem fogadása nem szolgálhat indokul felmondásra. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munka törvénykönyve kifejezetten előírja a munkáltató számára a munkaszerződés módosításának kezdeményezését, valamint kötelezővé teszi a munkavállaló módosításra vonatkozó ajánlatának elfogadását – olvasható a munkajog.hu oldalán.

A munkáltatónak ajánlatot kell tennie a munkabér módosítására, amennyiben a munkavállaló

• szülési szabadságról,
• gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról,
• hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról,
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról

tér vissza. A munkabér módosítása során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére megvalósított átlagos béremelés mértékét kell alapul venni. A rendelkezés lényege az, hogy a méltányolható okokból fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló ne szenvedjen hátrányt a munkáltató többi munkavállalójához képest. Amennyiben nincs a munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltatónál bércsökkentésre került sor az ajánlattételi kötelezettség fennáll, azonban természetesen a munkavállalónak az ajánlatot nem kötelező elfogadnia.

A munkavédelemre vonatkozó törvény szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelyre egészségileg alkalmas. A várandós és kisgyermekes munkavállalók védelmét és az ezzel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket uniós irányelv is rögzíti.

A jogszabály előírása szerint a munkáltatónak a várandós vagy kisgyermekes munkavállaló részére először egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, vagy ha a munkavállaló a felajánlott munkakört nem fogadja el, a munkáltatónak a munkavégzés alól fel kell mentenie a dolgozót. A felmentés időtartamára  az alapbért meg kell fizetni számára, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el a dolgozó. 

Meg kell jegyezni azonban, hogy a munkáltató az itt meghatározott kötelezettségét csak akkor tudja teljesíteni, ha a munkavállaló várandósságáról, egészségi állapotáról tájékoztatja, az arra vonatkozó orvosi véleményt a munkáltatónak bemutatja. 

A Munka Törvénykönyve tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató számára a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű foglalkoztatás lehetőségéről. A tájékoztatási kötelezettség előírásának célja egyrészről az atipikus munkavégzési formák minél szélesebb körű alkalmazása, másrészről a határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottak részére lehetőség biztosítása a határozatlan idejű foglalkoztatásra. A tájékoztatási kötelezettség lehetőséget termet a munkavállaló számára, hogy szerződésmódosítási ajánlattal forduljon munkáltatójához, amelyet a munkáltató mérlegel, esetlegesen elfogad.

A jogszabály azonban kisgyermekes munkavállalók esetében kötelezővé teszi a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetében a gyermek ötéves koráig a munkaszerződés módosítását az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre. Az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra, tehát a jogszabályi előírás szerint a kisgyermekes munkavállaló napi négyórás részmunkaidőre vonatkozó ajánlatát köteles a munkáltató elfogadni, azonban a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a felek a munkavállaló javára eltérjenek a rendelkezéstől.

A rendelkezésnek különösen megnőtt a jelentősége azzal, hogy az utóbbi évek jogszabályváltozásai folytán lehetővé vált a különböző gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások mellett (GYED, GYES folyósítása esetén a gyermek féléves korától) a keresőtevékenység folytatása.

Forrás: munkajog.hu