Az Európai Bizottság megreformálná a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv szabályait, érvényt szerezve az azonos helyen végzett azonos munkát azonos módon kell javadalmazni elvnek. Ez azonban a kelet-európai munkavállalókra üthet vissza - vélik egyesek – írja a napi.hu.

Az Európai Bizottság (EB) egy kedden előterjesztett javaslata a vonatkozó irányelv felülvizsgálatát irányozza elő, melynek révén biztosítani kívánja a méltányos javadalmazási feltételeket, valamint a kiküldő és a fogadó ország helyi vállalatai közötti egyenlő versenyfeltételeket.

A felülvizsgálat három fő területen hoz változást:

• a kiküldött munkavállalók javadalmazásában, ideértve az alvállalkozói szerződéseket, 
• a kölcsönmunkaerőre vonatkozó szabályokban, 
• valamint a hosszú távú kiküldetésekben, 

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra - derül ki az EB közleményéből.

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.

Gyakran kevesebb pénzt kapnak a kiküldött munkavállalók

A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken - például egészség és biztonság - már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Ennek következményeként különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.

Az EB javaslata alapján ezentúl a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz. A javadalmazásba nem csupán a minimálbér fog tartozni, hanem adott esetben más elemek, így bónuszok és juttatások is.

Átláthatóvá kell tenni a rendszert

A tagállamoknak átlátható módon meg kell határozniuk, hogy területükön milyen elemekből tevődik össze a javadalmazás. A törvényben vagy általános érvényű kollektív szerződésekben meghatározott szabályokat a kiküldött munkavállalók esetében minden gazdasági ágazatban kötelező lesz alkalmazni.

A javaslat révén a tagállamok ezentúl elő tudják írni az alvállalkozóknak, hogy azok ugyanazt a munkabért fizessék ki a munkavállalóknak, mint a fővállalkozó, így ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni minden alvállalkozó esetében, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban vagy egy másikban rendelkezik-e székhellyel.

A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.

Ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.

Biztos, hogy jó ez?

Új tagállamokat képviselő diplomaták szerint az EB javaslata komoly változást hozna az eddigi rendszerbe és jó eséllyel éles kelet-nyugati szembenállást eredményezne, hasonlóan a szolgáltatási irányelv egy évtizeddel ezelőtti tárgyalásához - írja a Bruxinfo. A brüsszeli portál szerint új tagállamok úgy látják, hogy az olcsóbb munkabérek megszüntetésének kezdeményezésével a bizottság francia, belga és luxemburgi nyomásra valójában a kelet-európai szolgáltatók versenyelőnyét akarja megszüntetni.

Miközben jól hangzik az, hogy az átlagosan négy hónapra kiküldött keleti munkavállalók is a helyiekkel azonos bérezésben és javadalmazásban részesüljenek, az EB javaslata lehetővé tenné néhány ország számára a külföldiek kiszorítását az építőiparból és néhány más ágazatból. A kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosítása csökkentené a versenyt, ezért felverné a szolgáltatások árát és végső soron az európai versenyképességet rontaná - vélekedett a Bruxinfónak egy új tagállamból származó forrás.

A közösség kelet-európai tagjai attól is tartanak, hogy a Juncker-bizottság más területeken, például a közúti árufuvarozásban is hasonló szemléletet kíván meghonosítani, ami gyakorlatilag kiszorítaná az olcsóbb munkaerővel dolgozó magyar, cseh és lengyel fuvarozókat a piacról.

Veszélyes

A Bruxinfo szerint a munkaadók legnagyobb európai ernyőszervezete is bírálta az irányelv módosításáról szóló javaslatot. Markus J. Beyrer, a BUSINESSEUROPE főigazgatója szerint a jogszabály megváltoztatása új bizonytalanságot teremtene az üzleti szféra számára Európában. Továbbá egy veszélyesen megosztó vita kiprovokálását eredményezheti a tagállamok között, amikor a bizalom és az egység helyreállítása a fő prioritás.

Forrás: napi.hu