Az előzetes listakészítés adatvédelmi kérdéseket vet fel – nyilatkozta a lapunk által megkérdezett szakértő annak kapcsán, hogy a Pedagógusok Szakszervezete listát készít a pedagógusok sztrájkkészségéről.

Adatvédelmi kérdéseket is felvet, hogy előzetes listát készít a pedagógusok sztrájkkészségéről a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) – mondta a Magyar Időknek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A Magyar Idők megírta, hogy a megyei szervezeteknek szombatig kellett beküldeniük az eredményeket arról, kit lehet rávenni a munkabeszüntetésre.

A lapunk birtokába került dokumentum szerint a települési titkároknak – a fenntartótól függetlenül – listát kellett készíteniük az összes helyi köznevelési intézményről, és el kellett juttatniuk a felmérés dokumentumait, többek között a Pedagógusok Sztrájkbizottságának követeléseit és az adatlapot is minden iskolába, óvodába. Az adatlap tartalmazza a pedagógusok nevét, aláírását, továbbá azt, hogy részt kívánnak-e venni egy-, esetleg többnapos sztrájkban vagy sem.

Szánthó Miklós hangsúlyozta: az adatvédelem és -kezelés egyik fontos szabálya a személyes hozzájárulás, mivel a személyes adat – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – csak kifejezetten ennek alapján kezelhető. – Egy korábbi ombudsmani állásfoglalás szerint az adattovábbítás jogszerűségét utóbb az adatkezelőnek, vagyis a sztrájkot szervezőnek kell bizonyítania, ezért célszerű a hozzájárulást az érintettektől írásban megkérnie. Adatkezelési nyilatkozat vagy erre irányuló tájékoztatás hiányában viszont az adatgyűjtés jogellenes lehet – mutatott rá Szánthó Miklós.

A másik fontos szempont, hogy az adatkezelés és -gyűjtés célhoz kötött legyen. Ugyanakkor a mostani helyzetben nem ismert: vajon milyen célt szolgál az, hogy az adatlapon azok is szerepelhetnek, akik nem akarnak sztrájkba lépni. – A sztrájkfelméréshez az lenne célszerű, ha csak azokat „listáznák”, akik önkéntesen kinyilvánítják csatlakozási szándékukat – hívta fel a figyelmet Szánthó Miklós.
A PSZ akciójára Lázár János lapunknak úgy reagált: tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás törvényes formáit, lehet sztrájkolni, tiltakozni, tüntetni. – A kormány csak azt kéri, hogy ha valakinek jobbító szándéka van, az üljön a kabinettel tárgyalóasztalhoz – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Forrás: Magyar Idők