A Magyar Kórházszövetség kongresszusán az Emmi helyettes államtitkára arról beszélt, nincs és nem is lesz elegendő orvos az egészségügy fenntartására. Az elfekvőket úgy vennék ki a kórházaktól, hogy „a krónikus ellátás megy, a kassza marad” – írja a HVG.
A humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyi ágazatra jellemző – hangsúlyozta Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának nyitónapján.
Beneda azt mondta, az alapellátásban az üres praxisok miatt igazán nagy a probléma, Északkelet-Magyarországon a legrosszabb a létszámhelyzet, de a nyugati országrészben is vannak betöltetlen háziorvosi helyek. Kijelentette: bármit csinálnak, nincs és nem lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátási struktúrát fenntartsák.
Vasárnap Orbán Viktor az évértékelőjében még arról beszélt, hogy a kormány megmentette a kórházakat, a vidéki kórházak többségében 21. századiak a körülmények és már csak Budapesten van baj, ahol egy új nagy kórházat kell építeni. Orbán azt is mondta, az egészségügyi dolgozóknak igazuk van, hiába van béremelés, ha nem elégséges, de ő csak olyan béremelést támogat, hozzá, amelynek megvan a gazdasági fedezete.
A helyettes államtitkár szerint viszont a háziorvosi ellátás területén 5-10 éven belül egészen bizonyosan komoly orvoshiány lesz, mert annyi orvost, amennyi kikerül a rendszerből, nem tudnak majd pótolni. Egyetlen megoldásnak a szakdolgozói réteg képzését nevezte, az ő továbbképzésükkel és utóképzésükkel tudnának szakképzett segítséget biztosítani a háziorvosoknak. Elmondta, az alaphelyzetben egy háziorvost és egy asszisztenst magukban foglaló praxisokat szeretnék legalább két szakképzett munkaerővel feltölteni, amihez a svájci projekt keretében már működő modellkísérlet jó alapot biztosít.
Beneda Attila közölte, a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra és a praxisváltások támogatására is komoly az érdeklődés, ugyanakkor a gyakornoki keretszámok nincsenek teljesen betöltve és a betöltöttek kétharmada kerül csak az alapellátásba orvosként. Az az elképzelés, hogy a felesleges szakellátási kapacitásokból átáramlanak orvosok az alapellátásba, csak kis mértékben valósult meg, mert az érintettek inkább nyugdíjba vagy külföldre mentek – tette hozzá.
Beneda Attila kiemelte: a házi fogorvosokról kevés szó esik, pedig az alapellátásban dolgozók igen nehéz körülmények között dolgoznak, a betöltetlen szolgálatok száma pedig „szökik az ég felé”. Jelezte, hogy a háziorvosoknál az előző öt évben mintegy 40 százalékkal emelkedett a praxisok finanszírozása, ám még így sem sikerült elérni a kórházi szakorvosok „ügyeletekkel megtűzdelt” szuperbruttó bérét.
Korózs Lajos MSZP-s képviselő ezzel kapcsolatban azt közölte, ma végre a Fidesz-kormány is megérkezett a magyar valóságba és elismerte, hogy az egészségügy az összeomlás határán áll, Beneda Attila pedig arról beszélt, hogy a létszámhiány mára életveszélyessé vált. Korózs hozzátette, a Fidesz pont hat éve ígéri az egészségügy megmentését, és azóta nem csinál semmit, pedig az egészségügyben nem csepegtetett reformokra, hanem azonnali tűzoltásra van szükség, a brutális szakorvosi és szakdolgozói elvándorlás megfékezéséhez pedig valódi fizetésemelésre az egészségügyi ágazatban.
„A krónikus ellátás megy, a kassza marad!”
Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár ismét arról beszélt, hogy kerüljenek ki a szakellátásból azok az ellátási formák, amelyek a szociális ágazathoz tartoznak. Az ellátórendszer ez irányú változásait három részben tervezik megtenni, az első lépés a tervek szerint idén júliusban lenne.
Közölte, a jellemzően szociális célú krónikus ellátási formák (elfekvők) kapacitásainak átadását úgy tervezik, hogy a szakellátásban jelenleg erre fordított pénz az egészségügyi ágazaton belül maradjon. „A krónikus ellátás megy, a kassza marad” – mondta. Hozzátette: az egészségügyi és a szociális terület szétválasztása még jogi szabályozásra vár.
A stratégiai elvárások között lesz a betegbiztonság garantálása, az egészségügy tehermentesítése, az átkerülő szociális feladatok terheinek megosztása, a valós egészségügyi igények biztosítása, mindez a munkahelyek és az intézmények működőképességének megtartásával.
Forrás: HVG
