Miközben a szolgáltatóközpontok 10 százalékos bővülést terveznek erre az évre, nemigen találnak megfelelő munkaerőt, ezért inkább külföldről toboroznának. A szakemberek szerint ez nem csak a jelentkezők hibája – írja a HVG.
Nehezen találnak több nyelven beszélő, képzett és rátermett munkavállalót a szolgáltatóközpontok (SSC cégek) – legalábbis ezt állítják. Pedig egy felmérés szerint erre az évre mintegy 10 százalékos bővülést terveznek. A nehézkes toborzás miatt a cégek egy része azon gondolkodik, hogy a külföldi munkavállalók számát növelné inkább, tapasztalataik szerint ugyanis könnyebb külföldről megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalókat alkalmazni, mint itthoni forrásból fedezni az igényt.
Ám a toborzást végzők szerint nem a magyar „alapanyaggal" van baj. A probléma egyik része, hogy túl hosszú – átlagosan 40-50 nap – az az idő, amíg egy állást be tudnak tölteni. „Ezt az időt akkor lehet csökkenteni, ha többen jelentkeznek a pozíciókra. Szerintünk rendelkezésre áll a szükséges munkaerő, de mintha a cégek és a jelöltek elbeszélnének egymás mellett" – állítja Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója.
Több energiát kellene szánni arra, mivel is foglalkoznak ezek a cégek. A szolgáltatóközpontokkal kapcsolatban sokak fejében valamiért a porszívóügynökök képzete él és nem is gondolnák, hogy milyen sokféle, sokszor összetett, komoly képzettséget igénylő, kihívást jelentő feladatokat kell egy ilyen vállalatnál ellátni. A most is kínált állások köre a HR-t, a logisztikát, a marketinget, az eladástámogatást, az IT-t és a pénzügyeket öleli fel – tehát a paletta nagyon széles. És ezen cégek az egy, de inkább két idegen nyelv magabiztos tudásával rendelkező, diplomás munkavállalókat, gyakran pályakezdőket foglalkoztatnak, az átlagnál nagyobb fizetésért.
Az is gyakori, hogy a szakmai zsargonban megfogalmazott, összetett és nehezen kibogozható pozíciónevek elriasztják az érdeklődőket, pedig ezek mögött világos, egyszerűen megfogalmazható feladatkörök rejlenek. De ugyanilyen fontos lenne a tudatos munkáltatóimárka-építés is, amely főleg a fiatalok „megszerzésében" fontos, márpedig általában ők az SSC-cégek egyik legjelentősebb célcsoportja. A fiatalok vállalattal szembeni elvárásai mára jelentősen megváltoztak. Felértékelődött a közösség véleménye, a fogyasztók már nem arra kíváncsiak, hogy a márka mit mond magáról, hanem arra, hogy a közösség, amelyhez tartoznak, mit mond a márkáról. Ebben a világban nagyon fontos, hogy az adott cég mint munkáltató is eladható legyen.
Forrás: HVG
