Várhatóan még ezen a héten egyeztet a kancelláriaminiszterrel a Magyar Államkincstár vezetése, miután Lázár János jelentést kért az állami bérek kifizetésével kapcsolatos panaszok miatt – írja a Népszabadság.

Mióta a Magyar Államkincstár (MÁK) bevezette az új központi bérelszámoló rendszert, a KIRA-t, kisebb-nagyobb csoportok rendszeresen tiltakoznak amiatt, hogy vagy késve kapták meg a pénzüket, vagy a várnál többet, illetve kevesebbet utaltak a számukra, ráadásul bérjegyzék híján magyarázatot sem kaptak az eltérésről.

Mint arról korábban beszámoltunk, a MÁK informatikai rendszerének átalakítása miatt novemberben több tízezer egészségügyi dolgozó – főként a részmunkaidőben, szerződéssel, nyugdíj mellett foglalkoztatott ápolók, mentő szakdolgozók – nem kapták meg időben a bérüket. A januári bérek februári kifizetése sem zajlott zökkenőmentesen. Volt olyan mentős, akinek csak 28 ezer forint, míg másoknak a havi juttatásuk többszöröse érkezett meg a számlájára. A botrány miatt Lázár János kancelláriaminiszter magyarázatot kért a hivataltól.

Mindennek ellenére Dancsó József, a MÁK elnöke lapunknak büszkén beszélt az új elszámoló program rendszerbe állításáról. Mint mondta: tavaly novembertől új, országos kiterjesztésű illetmény-számfejtő rendszert vezetett be, amellyel a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó mintegy 13 ezer intézmény, több mint 900 ezer foglalkoztatottjának végzik el a számfejtést. Szerinte most a korábbi elszámoló rendszeren tapasztalható hibák, téves elszámolások töredéke fordul csak elő. További előnye az új rendszernek, hogy egyetlen adatbázisba rendezi a közszféra munkavállalóval kapcsolatos összes információt, ezért mostantól gyorsabban képesek adatot szolgáltatni a kormánynak a jogszabályok előkészítéshez, köztük a költségvetés összeállításához is szinte mindenkiről, aki az államtól juttatást kap.

A hivatal elnöke elismerte, hogy mint minden országos informatikai program bevezetésekor, úgy a KIRA-ra való átállással kapcsolatban is előfordulhattak hibák, elszámolási problémák, amelyek a jelzések alapján folyamatosan vizsgálnak, és szükség esetén javítanak.

A kincstárhoz beérkező munkavállalói jelzések kivizsgálása azt mutatja, hogy a panaszok túlnyomó részéért nem az ő munkájuk okolható. Mint mondta: az új illetmény-számfejtési program miatt jó néhány korábbi „rutinon" kellett változtatniuk az intézményeknek is. A kincstár munkatársai több alkalommal képzéseket tartottak az érintetteknek, a munkáltatók csatlakozása mégsem lett zökkenőmentes. Noha az esetek mintegy 90 százalékában jól vizsgázott a rendszer, de valóban voltak problémák, és  ezek egy része a kifizetőhelyeken keletkezett.

Sokakat hozott nehéz helyzetbe, hogy a korábban megszokott másodikai bérkifizetés helyett az állam  novembertől maximálisan kihasználja a törvényes lehetőségeit, és az állami tisztviselőknek ötödékéig, a közalkalmazottaknak, illetve a munka törvénykönyve alá tartozóknak tizedikéig utalja a pénzüket. Ez a fizetéstől fizetésig élő családoknál hirtelen akár egyhetes fedezethiányt is teremthetett.

A kincstár elnöke szerint – a magánszférához hasonlóan – novembertől a közszférában is a ténylegesen teljesített munkaidőt számfejtik. Ezt a munkáltatótól kapott adatok alapján a hónap utolsó napján teszik, ezért nem kapják meg már másodikán az érintettek a bérüket.

A helyi bérszámfejtés korábban többszörösen is munkavállaló-barát lehetett, így a szabadságok, betegállományok miatti jövedelemcsökkenést a következő hónapban számolták el, vagyis az intézmények hiteleztek a dolgozóiknak. Most a helyzet lényegében „megfordult", mondta Dancsó József példaként felhozva, hogy egy betegállományra jutó járandóságot csak akkor lehet elszámolni, ha az ahhoz tartozó összes igazolást sikerült már begyűjteni és leadni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti: aki egy adott hónap 21. és 31. napja között táppénzen van, eddig megszokhatta, hogy erre az időszakra is kap munkabért, majd miután behozta a táppénzes papírt, a következő hónapban számolták el a betegsége idejére járó összeget. Az új rendszer csak azokra a napokra számolja el a munkabért, amikor ténylegesen dolgozott, vagyis csak elseje és huszadika közötti időre. Amint megérkezik a táppénzes papír, akkor pár nap elteltével hóközi kifizetésben kapja meg az adott időszakra járó juttatását. Mivel ezek az igazolások még mindig papíralapúak, az érintettek hetekkel lemaradhatnak az elektronikus, azonnali bérszámfejtéstől.

Ugyancsak sok felesleges izgalmat okoz az, hogy a bérjegyzékek – az új rendszer indulásának első hónapjától – kizárólag papíron készülnek, így rendszerint napokat, olykor heteket késve érnek el a dolgozókhoz, holott csak ezekről tudhatnák meg, hogy mit is tartalmazott a számukra utalt összeg.

Dancsó József megjegyezte: a KIRA-rendszerben a számfejtés után a bérjegyzékeket is átadják a munkáltatóknak. Ezt követően a munkáltató döntése, hogy a törvényi határidőn belül mikor utalja a bért, illetve mikor adja ki a bérjegyzéket a munkavállalónak.

Megtudtuk: ha egy munkavállalónak valami nem stimmel a bérével, először érdemes a munkáltatójával tisztáznia: mi történt az elszámolással. Ha ez nem vezet eredményre, bárki fordulhat a kincstárhoz is elektronikus úton a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

Az elnök szerint mindenkinek személyre szóló választ adnak. Mint mondta, januárban erre a címre mintegy 290 reklamáció érkezett, igaz, ezek egyike sem érintette azokat a problémákat, amelyekről a januári bérkifizetésekkel kapcsolatban a sajtóból értesült.

Forrás: Népszabadság