Egy óvodapedagógus, egy általános iskolai fejlesztőpedagógus és egy középiskolai igazgató mesélt az Origónak a pályájáról, a fizetéséről és a puding próbájáról.

„Miért sírnak már megint a pedagógusok?!" - kérdezik sokan. „Állandóan fizetésemelést kapnak, ráadásul alig dolgoznak, délben mindennap otthon vannak!"Sajnos a társadalom jelentős részének ez a véleménye a tanárokról - írja a miskolci Herman Ottó Gimnázium a nyílt levelében, ami tavaly novemberben született. A 25 pontban összefoglalt közleményben többek között azt írják, az egész oktatási rendszert veszélyben látják. További adminisztrációs terheket nem tudnak és nem is akarnak elviselni. A gyerekek és az ország jövője forog kockán.

A levélhez intézmények, szülői munkaközösségek, sőt tulajdonképpen bárki csatlakozhat, aki egyetért vele. Eddig több mint 800 támogatói csoport és több mint 32 ezer magánszemély érezte ezt fontosnak.

Az ovi is az oktatási lánc része

„A pályám első tíz évében sokkal könnyebb volt az óvodapedagógusok helyzete" – mondta a 36 éve óvodában dolgozó Verba Attiláné az Origónak.

„Az óvoda a magyar oktatási rendszer legalsó láncszeme. Nekünk is kell portfóliót készíteni, az óvó nénik idegesek, türelmetlenek, amikor egy idegen embernek elő kell adni a pedagógiai módszereiket" – mondta Verba Atilláné.

Megnőttek az óvónők terhei is, sokkal kevesebb idő jut a gyerekekre, mert különórára, angolra, németre, focira, tornára és iskolalátogatásra kell hordjuk a gyerekeket az óvodai időn belül. Kevesebb idő jut rajzolni, mesélni, kézműveskedni vagy az udvaron játszani a gyerekekkel.

Adtak, és el is vettek

„Ahogy ígérte a kormány, minden évben kaptunk valamennyi emelést. Most 2013-hoz képest bruttó 50 ezer forinttal több a fizetésem. Viszont a cafeteriát elvették, majdnem ugyanott vagyok, ahol 2013 előtt.

Pár évem van hátra a nyugdíjig, ezért én választhattam, hogy készítsek portfóliót, vagy sem. Unokáim vannak, és egy beteg édesanyám, inkább velük töltöm a szabadidőmet, mint a portfóliómmal" – mondta az óvodapedagógus.

„Most éppen egy egyházi fenntartású óvodában dolgozom, de itt is el kell kérni a szülőktől a papírzsebkendőre-, szalvétára-, szappanra- és fogkrémrevalót – mondta.

Szerdán összeült a közoktatási kerekasztal, amit a kormány hívott össze, látva a pedagógusok elégedetlenségét.

Palkovics László oktatási államtitkár a kerekasztal után azt mondta, szeptembertől már más szerkezetben, átalakított formában működik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

A Klik működése a mostani, centralizált formában nem igazán szerencsés, a 198 tankerület nem funkcionál jól – ismerte el az államtitkár. Palkovics László azt mondta, az átalakítás személyi változásokkal is jár majd.

Már nem teljesítenek jól a diákok sem

A közoktatás a társadalmi tőke megújulásának elsődleges színtere. A PISA-teszten elbuktunk. Harmincnégyből a harmincadik helyen végeztek a magyar diákok az internetes szövegértést mérő teszten, sokan bele sem kezdtek a feladatokba. Az élen ismét csupa ázsiai ország végzett. A legjobban a szingapúri, a dél-koreai, a hongkongi és a japán diákok teljesítettek. Az ázsiai országokat Kanada követi, Európából a legjobb eredményt a hetedik helyen végzett Észtország érte el. A teszt legnehezebb feladatát a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen – az OECD-átlag 40 százalék volt, míg a magyar diákoknak csak 25 százaléka tudott megbirkózni vele.

Nincs pénz az oktatásra

Az OECD-országok közül Magyarország költi a legkevesebbet, 5564 dollárt egy-egy tanuló oktatására az általános iskolától a felsőfokú tanulmányokig. Az OECD-átlag a magyar források kétszerese, vagyis 10 220 dollár.

Az Origónak nyilatkozó pedagógusok szerint nem most kezdődött a baj. A magyar oktatás nem most romlott el, a hanyatlás a rendszerváltozás után kezdődött.

A magyar diákok a 2012-es PISA-mérésekben az OECD-átlag alatt teljesítők csoportjába kerültek 477 pontos, a 2009-es méréshez képest 13 ponttal alacsonyabb átlageredményükkel. Törökország színvonalán vagyunk"– mondta az Origónak egy délkelet-magyarországi gimnázium neve elhallgatását kérő igazgatója. Azt mondta, fél.

„Rossz hír, hogy kialakult Magyarországon egy nyugat-kelet lejtő. Ez katasztrofális dolog. A tudástőke újratermelődése hanyatlik. A magyar gazdaságot ez rövid távon meg fogja reccsenteni, nem lesz képzett munkaerő" – mondta az Origónak az iskolaigazgató.

A jelenlegi oktatási rendszerrel kritikus tömeggé alakul az, aki a munka világában nem tud elhelyezkedni. A rosszak itthon maradnak vegetálni, a jók meg kimennek külföldre – tette hozzá a kelet-magyarországi iskolaigazgató.

A puding hascsikarást okozott

„Túlzás lenne azt mondani, hogy minden rossz" – mondta a pedagógusbérekről az igazgató. „A puding próbája az evés, de ha ez hascsikarást okoz, akkor ott baj van." A pedagógusbérek rendezése szükségszerű volt, de az igazgató szerint ez még nem oldotta meg azt a problémát, hogy a pálya továbbra sem népszerű. A tanároknak ma mindent kell csinálniuk: portfóliót készíteni, adminisztrálni, de tanítani nem – mondta az igazgató.

(forrás: közszolga.hu és az Origónak nyilatkozók)

A problémák között említette, hogy megszűnt például az iskolaigazgatónak az a szabadsága, hogy a bérek között differenciáljon. A tanároknak rengeteg többletmunkájuk lett, de a fizetésük ezt nem tükrözi. Korábban volt egy látható túlóra, annak volt díja, amivel kalkulálni tudott a pedagógus.

A pedagógusok bére a magyar értelmiségibérek 70 százalékát sem éri el - mondta. 300 ezer forint bruttót keres egy középiskolai tanár, ez az emelés előtt 250 ezer forint volt. Ha nem tér vissza az irányítás helyi szabadsága, akkor nem fog megváltozni semmi – mondta az igazgató.

A szülők is sokat várnak a gyerekektől

Évről évre nő a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek száma. Túl vannak terhelve, nemcsak az iskola részéről, de a szülők részéről is. „Teljesen felesleges egy diszlexiával küzdő gyereket alsó tagozatban egy nemzetiségi iskolába íratni – pedig sok szülő a szakvéleményem ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy a gyereke nyelvet tanuljon.1974 óta vagyok pedagógus, imádom a gyerekeket, szeretem a munkámat" – mondta az Origónak, de azért arra kért, a nevét ne írjuk le. „Egy évem van a nyugdíjig, ugye, megért" – tette hozzá.

„Most hetente 53-54 gyerek jár hozzám, de volt, amikor heti 72 gyerekkel foglalkoztam" – mondta egy Pest megyei település általános iskolájában dolgozó fejlesztőpedagógus. Az óraszáma mindig is heti 24 volt, ezért az óraszámemelést meg sem érezte, azt viszont igen, hogy nem fizetik ki a túlóráit.

„Egy gyerek fejlesztésére heti 2-3 tanóra jut. A heti 24 óraszám úgy oszlik meg, hogy 5 óra jut az alsósokra és 19 a felsősösökre. Nem egyénileg, hanem kis csoportokban fejlesztem a gyerekeket. Az iskola, ahol tanítok, aláírta a miskolciak nyílt levelét. Nyugdíj előtt egy évvel az egyik szemem sír, a másik szemem meg azt mondja, harcolni kell."

„Az például »marhára zavar«, hogy amikor bemegyek az iskolába, legalább négy helyen kell regisztrálnom. Alá kell írnom a pedagógianaplót, a jelenléti ívet több helyen is, ki kell töltenem, mennyi volt a kötelező óraszámom, hány órát helyettesítettem, mennyit készültem az órámra, mennyi időt töltöttem gyerekekkel, és hány órát foglalkoztam a szülővel és a gyerekkel, esetleg napköziztem-e" - mondta a tanárnő.

A portfóliómmal nagyon szenvedtem, 2,5 hónapig írtam" – mondta. Azért csinálta meg, mert ettől majd a nyugdíja egy kicsit magasabb lesz, úgy tudja, havi 4-5 ezerrel forinttal hoz majd többet a postás. „Tulajdonképpen egy újabb diplomamunkát készítettem a pályámról" - mondta a tanárnő. „Az iskolától semmilyen támogatást nem kaptam a portfóliókészítéshez. Ha a lányom nem segített volna, még most sem lenne feltöltve" – monda a fejlesztőpedagógus. 

A nyugdíj előtt álló pedagógus elárulta az Origónak a fizetését is. A béremelés előtt nettó 190 ezer forintot keresett, most körülbelül 230 ezer forint a nettója, amíg az önkormányzathoz tartozott az intézménye, volt cafeteria is, ma már ez sincs – mondta.

„Az én munkám sem ér véget a fejlesztési órákkal, tavaly 63 pedagógiai véleményt írtam a sajátos nevelési igényű gyerekekről, akik többsége szövegértési, tanulási vagy magatartási problémákkal küzd" – mondta az általános iskolai tanár. „Ezt gépbe kell vinni, és ezt kell elküldeni a nevelési tanácsadóba. És rengeteg tervet kell írni, hogy egy-egy gyerek fejlesztését hogyan képzelem el‚ és azt is le kell írni, mi valósult meg belőle. 

Ugyanúgy helyettesítek, mint a többi tanár, vagy napközizek – ezekért persze egy fillér túlóradíjat sem adnak.

Egyelőre nekem hatalmas szabadságom van, mert nekem senki nem mondja meg, miből fejlesszem a gyereket, a magam által kiválasztott fejlesztő könyvekből taníthatok" – árulta el a pedagógus.

A pedagógusok főbb követelései:

- A diákok terhelésének csökkentése
- A tankönyvválasztás szabadságának biztosítása
- A tanszabadság visszaállítása
- Az úgynevezett munkaidő eltörlése, a pedagógusok kötelező óraszámának 22 órában történő maximalizálása
- Az intézményi autonómia biztosítása, az igazgatók munkáltatói és gazdálkodási jogkörének helyreállítása
- A Nemzeti Pedagóguskar köztestületi jellegének és kötelező tagságának megszüntetése
- A pedagógus-életpályamodell és minősítési rendszer felülvizsgálata, a béremeléssel kapcsolatos korábbi megállapodás érvényesítése (minimálbérhez kötés)
- A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek átdolgozása, a bennük lévő tananyag mennyiségének jelentős csökkentése, a felsorolás természetesen nem teljes körű
- A Klik átszervezése

Forrás: Origo