Tudományos felmérés igazolja a távmunka hatékonyságát, a munkamódszer elterjedtsége azonban egyelőre elég alacsony. Magyarországon 2014-ben az alkalmazottak mindössze 3,4 százaléka dolgozott távmunkában, és ez az arány az EU-országokra vetítve is csupán 5,8 százalék. A munkaadó sokszor nincs tisztában azzal, hogyan gondoskodhatna a biztonságos és hatékony távmunka feltételeiről – írja a Magyar Idők.
A távmunkához első körben számítógépre és biztonságos internetkapcsolatra van szüksége az alkalmazottnak, ám nem mindegy, milyen eszközöket használ – állítják a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet szakértői. Ideális esetben a munkáltató biztosít laptopot vagy tabletet, ami ugyan pluszkiadást jelent a vállalatnak, de egyúttal garantálja, hogy csak a munkaadó által jóváhagyott és előírt szoftverek futnak rajta a megfelelő beállítások mellett, beleértve természetesen a legmodernebb biztonsági szoftvereket is. Ha az alkalmazott csak hetente vagy havonta egy-két napot dolgozik távmunkában, gyakran előfordul, hogy külső adathordozón viszi magával az aktuális feladatokhoz szükséges fájlokat, vagy e-mailben küldi át azokat magának, esetleg feltölti valamilyen ingyenes fájltároló szolgáltatásba. Ugyanakkor ez nehézkes, és biztonsági kérdéseket is felvet, ráadásul a tartósan távmunkában dolgozó kollégák mindenképpen valamilyen hosszú távú megoldást igényelnek ahhoz, hogy kényelmesen és biztonságosan hozzáférjenek a vállalati fájlokhoz. Ilyen eszköz lehet például egy „vállalati Dropbox", amely a cég meglévő fájlrendszerére és infrastruktúrájára alapozva bárhonnan, bármilyen eszközről elérhetővé teszi az adatokat úgy, hogy közben a biztonsági és megfelelőségi előírásoknak is eleget tesz. Segítségével a vállalat informatikai szakemberei részletesen szabályozhatják a hozzáféréseket, és a meglévő jogosultságokat alkalmazhatják a távoli és mobilos fájlelérések esetén is.
A hatékony munkához az is szükséges, hogy a távoli helyen dolgozó alkalmazott ugyanazokat az alkalmazásokat tudja használni, mint az irodában ülő kollégái. Ennek az igénynek korábban csak úgy lehetett eleget tenni, ha a céges rendszergazda minden egyes távmunkát végző személy gépére egyesével feltelepítette a programokat. Mára már jóval egyszerűbb módszerek, illetve eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek segítségével az informatikai szakemberek könnyen kezelhető virtuális alkalmazásokká alakíthatják a programokat. Ezek ezután manuális telepítés nélkül futtathatók akár a számítógép merevlemezéről, akár pendrive-ról vagy éppen böngészőből. Távmunkát végzők esetében ez utóbbi a leghasznosabb, hiszen ezzel a lehetőséggel bármilyen eszközről használhatják az adott alkalmazást külön installálás nélkül. Nem árt persze, ha a megoldás a biztonság fenntartásában és az adatszivárgás megelőzésében is segít.
Mivel a távmunkát végzők a vállalati infrastruktúrán kívülről érik el a céges erőforrásokat, az ő esetükben különösen fontos a védelem szempontjából, hogy az informatikai szakemberek ugyanúgy ellenőrizhessék és szükség esetén visszakövethessék hozzáféréseiket, ahogyan az irodai felhasználók esetében. Vannak modern eszközök, amelyek képesek egy kézben összpontosítani a webes felületen elérhető és a hagyományos alkalmazásokhoz való hozzáférést, illetve teljeskörűen naplózzák is az egyes eléréseket. Amennyiben egy kiemelt, rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező kolléga dolgozik távmunkában, nagyobb a kockázat, hiszen ilyen hatáskör birtokában kritikus adatokhoz is hozzáférhetnek, illetve komolyabb károkat okozhatnak a rosszindulatú alkalmazottak vagy a hozzáférési adatokat ellopó kiberbűnözők. Éppen ezért ilyen esetben célszerű a kiemelt jogosultságokat felügyelő alkalmazást is igénybe venni az egyes tevékenységek monitorozására.
Forrás: Magyar Idők
