11 ezren keresnek munkát Csongrád megyében, de 36 ezer állásbejelentés érkezett egész évben. A kisteleki kábelgyárnak, a csongrádi bútorgyárnak és a makói kandallógyárnak is kellene munkaerő, mert bővül a termelés – írja a delmagyar.hu.

– A szakmunkások 100-150 ezer forintot keresnek nettóban. Ezt hamarosan emelni fogjuk – válaszolta kérdésünkre a bútorokat gyártó csongrádi Roba Tisza Kft. ügyvezetője, Batka Zoltán. Ezt módja sincs elmondani a leendő munkásoknak, mert nemigen jönnek. Pedig a gyárnak most jól megy. Nő a kereslet a bútorai iránt, ezer négyzetméteres csarnokot épít, be akarja vezetni a két műszakot. – Akiknek nincs idevágó szakképesítésük, többnyire csak behúzódnak hozzánk a tavaszi munkák kezdetéig – jegyezte meg az ügyvezető.  

– Jól képzett álláskeresők nem érdeklődnek. Tudom, hogy a fizetések nem magasak, de a szakma átlagához képest jók. Évről évre emelünk, minden törvényes juttatást megadunk, a túlórákat kifizetjük. Ha nem kapunk munkaerőt, az automatizálás felé fordulunk, mert a piacainkat nem akarjuk elveszíteni. Akkor is szükség lesz jól képzett szakmunkásra, csak kevesebbre. Ezt látjuk kiútnak.

   A munkaerőhiány másutt is jellemző. A polgármesterek, akiken huszonöt éve azt kérik számon, miért nem teremtenek munkahelyeket, most már visszaszólhatnak: mondjátok meg, milyet parancsoltok?

Aki itt van, marad is

– Szakembert bármikor fölvennék. Az utóbbi három esztendőben folyamatosan fejlesztjük a bért, 10-10 százalékkal emeltünk. Nem is lehet olyan rossz nálunk, mert akik itt vannak szakmunkások, maradnak is, a képzettek 2000 forintos órabért kapnak. Csak újak nem jönnek – mondta Tóth István, a kandallókat gyártó makói Váll-Ker Kft. ügyvezetője.

   – Itt a helyzetet tovább rontja, hogy míg régebben a Galamb József szakközépiskola képezett lakatosokat, hegesztőket, vasipari munkásokat, most már csak mezőgazdasági szakmákban tanítanak. A Návay Lajos szakközépiskola venné át a feladatot, de nem tudom, hogyan fog sikerülni. Akit ma iskoláznak be, arra öt év múlva számíthatunk. A nyugat-európai piacra dolgozó üzemnek sincs más választása: amit lehet, automatizál. Van már daraboló-, hajlító- és festőrobotja is.
 

Ne sajnálják a pénzt


   Csökkenjen a hazai ipar kiszolgáltatottsága a nyugati gazdaság felé; a magyar bankok álljanak jobban a gyártó cégek mellé; ne sajnáljuk a pénzt, a reklámra se, ha a hiányszakmák képzéséről van szó. P. Nagy Zoltán, a makói VGM MAGÉP Gépgyártó Kft. ügyvezetője szerint mindez kellene ahhoz, hogy a nyugatiakkal versenyképesek legyenek a bérek. A szakemberhiány náluk is állandó. Örömest beszállnának a szakmunkásképzés gyakorlati oktatásába, de kevés intézmény él a lehetőséggel. Ledolgozott cigiszünet


   – A betanított munkások jönnek-mennek – mondta a váll-keres Tóth István.
   – Akad, aki jobb fizetésért elmegy a gumigyárba, és többet is kap, csakhogy folyamatos, három műszakos rendben. Aki nyugatra megy, még többet keres, de nem akárhogy. Egy kolléganő, aki itt irodában dolgozott, kiment a BMW-hez. Most présgépet kezel, 5.40-kor kezd, és a 8 óra alatt nem mehet ki. Vécére is csak úgy, ha addig helyettesítik. Másutt blokkolókártyával lehet kilépni kétszer öt perc cigiszünetre, és azt az időt is ledolgoztatják. Egy partnerünknél a raktáros tízszer akkora készletet kezel, mint a miénk, targoncázik és adminisztrál is. Nálunk ennyi munkára három ember van. Ez a különbség.

Kisteleken nem adják fel


   „Valamelyest már jobb a helyzet, de korántsem ideális" – üzente Bereznai Gusztáv, az MKM Kisteleki Kábelgyár Kft. vezetője. Erről az üzemről írtuk, hogy könnyebb feladatnak látszik 4 milliárd forintból bővíteni a gyártást, mint fölvenni száz új dolgozót. (Száz ember kellene a kisteleki kábelgyárnak, 2015. november 19.) A 96 ide kiközvetített emberből 26 jött el az üzembe, 6 nézte meg a csarnokot, kettőt fölvettek, az egyik elment, a másik tanul. A szakma speciális, csak itt lehet elsajátítani. A fizetés bruttó 140–200 ezer. A gyár már úgy is próbált munkásokat szerezni, hogy polgármestereket hívott üzemlátogatásra.

Pedig segítenek, ahogy tudnak


   Csongrád megyében most 11 ezer 700-an keresnek állást. A cégek 9400 rendes állást hirdetnek – és 26 ezer olyat, amelynek betöltését az állam támogatja. Varga Mártától, a kormányhivatal kommunikációs vezetőjétől tudjuk, hogy minden hozzájuk forduló álláskeresőtől megkérdezik, mi a képzettsége, mit tanulna szívesen. Ezt összevetik a cégek igényeivel, megnézik, mire jön össze legalább 15 fős csoport. Ez alapján állítják össze évente képzési jegyzéküket, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium hagy jóvá.

Forrás: delmagyar.hu