Mintegy 5-5,5 ezer főre becsülik jelenleg a létszámhiányt a honvédségnél. Egyes katonai szakértők szerint azonban a valós hiány nagyobb lehet, a honvédség humán szerkezetében súlyos torzulások mutatkoznak – írja a napi.hu.

Bár a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a vonatkozó törvény alapján a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak a hadsereg létszámhiányára vonatkozó adatok, nemrégiben több honvédelmi vezető is felhívta a figyelmet a testület munkaerőgondjaira és számszerűsítette a hiányt.

Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter 2014 júniusában 5921 betöltetlen pozíciót határozott meg, míg Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke 2015 elején nagyjából ötezer főnyi munkaerőhiányt ismert el, a parlament által jóváhagyott 29 700 fős állományhoz képest.

Az elmúlt időszakban a létszámproblémák az árvízi védekezések, illetve a déli határzár védelme során lehettek szembetűnőek, amit önkéntes tartalékosok bevonultatásával mérsékelt a Magyar Honvédség (MH). Mindeközben a katonai pálya népszerűsítését továbbra is folyamatosan napirenden tartja a honvédelmi tárca.

Már léptek, de hogyan?

A munkaerőhiány ellen, illetve a pályaelhagyások megelőzésére új közszolgálati életpálya bevezetését kezdeményezte a kabinet tavaly: középtávon 50 százalékos illetményemelést indított el a katonák számára. Első lépésben - 2015 júliusában - átlagosan 30 százalékkal, 2016 és 2019 között pedig évente további 5-5 százalékkal nőttek, illetve nőnek majd az illetmények a 2015. júniusi szinthez képest.

A katonai állományon kívül a Magyar Honvédség létszámának egy részét a közalkalmazottak teszik ki, akiknek egy része az egészségügyi és köznevelési ágazatra illetményemeléseiben már részesült. Azok a honvédségi közalkalmazottak, akik ebből kimaradtak, „honvédelmi ágazati pótlék" jogcímén átlagosan 10 százalékos illetményemelést kaptak.

A legsúlyosabb létszámgondok a szerződéses legénységi állományban, illetve az altiszti és pályakezdő tiszti állományban lehetnek, ám a magasabb kvalifikációt igénylő - például műszaki/mérnöki, repülőgép- és nehézgépjármű-vezetői és egyéb - álláshelyeken is hiány van, főként a versenyszféra elszívó hatása miatt.

Egy altiszti pozícióban lévő informatikus például a honvédségi illetményhez képest 2-3-szor nagyobb fizetésre számíthat a magánszektorban. Ráadásul a legjelentősebb hazai befektetőknek számító német autóipari cégeknél különös előnyben részesítik a katonaviselt dolgozókat - magyarázta a Napi.hu-nak, Szenes Zoltán, nyugállományú vezérezredes, egykori vezérkari főnök.

A szakember úgy tudja, hogy a honvédségnél már „piaci pótlék" bevezetését is tervbe vették, hogy elejét vegyék a civil életben is versenyképes szaktudással rendelkező katonák elvándorlásának.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A katonai állomány bérfejlesztését úgy határozták meg, hogy abban elsősorban a legénységi és az altiszti rendfokozatú kategória élvezzen elsőbbséget. Ám a rendszerben mégis van egyensúlytalanság, hiszen a Magyar Honvédség különböző szintjein (HM, középszint, csapatok) szolgáló katonák bérét - hasonlóan az országos, a megyei és a települési beosztási szinteknél meglévő 50-35-15 százalékos különbségekhez - differenciáltan határozzák meg - hívta fel a figyelmet Szenes. Bár az illetményfejlesztést összekapcsolták az új előmeneteli rendszerrel, még sok időbe telik, amíg az állomány-kategóriák, valamint a vidéken és Budapesten szolgálók közötti különbségek mérséklődnek.

A valós hiány még ennél is nagyobb?

Az MH Összhaderőnemi Parancsnoksága alá beosztott alakulatok létszámadatait figyelve, további körülbelül kétezer katona távozhatott 2014 óta a honvédség kötelékéből. Így a Hende Csaba által bejelentett, mintegy 6 ezer főnyi létszámhiány mára 8 ezresre duzzadhatott - állítja Kovács Gyula nyugállományú katona, a pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettese.

A súlyos létszámhiány túlnyomórészt a legénységi állományt érinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a HM számos feladatot kiszervezett, így a honvédség jelenlegi, mintegy 25,5 ezer főnyi állományán felül, több ezer embert szerződtettek adminisztrációs, létesítményekhez kapcsolódó és egyéb feladatokra.

Ha a honvédség „vízfejéről" gondolkodunk, hajlamosak vagyunk csak HM költségvetési létszámát figyelni, miközben a minisztérium száz százalékos tulajdonában lévő HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt a 2016-os költségvetés fejezeti indoklása szerint majdnem 39 milliárdért végzi a HM objektumok üzemeltetését és őrzését - hívta fel a figyelmet Kovács.

A társaság több mint 90 százalékos arányban a HM megrendelésekből nyeri éves árbevételét, amely az elmúlt években 40-45 milliárd között ingadozott. Csak az őrzés-védelemben 3400 fő szerepel a cég fizetési listáján és 200 főnyi alvállalkozóval is él szerződése. A HM ingatlanjainak üzemeltetését 2500 fős állomány végzi. A zrt. egyéb feladataira még körülbelül ezer embert alkalmaznak.

A külsős cégek közé tartozik még az Arsenal Zrt. 157 fős és a Currus Zrt. 172 fős létszámmal. A HM feltételezett, mintegy 8 ezer fős békehiányból legalább 7 ezer ember a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) alárendeltjeinél, vagyis a végrehajtóknál hiányzik, akkor az ÖHP 2016-os költségvetés fejezeti indoklásában nyilvánosságra hozott 13647 fős létszámából levonva az eredmény 6647 fő, ami alig kevesebb mint a HM Ei Zrt. létszáma.

A vezető szervek és háttérintézményeik létszáma 11886 fő, ehhez hozzá kell adni a HM tulajdonú Zrt-k, Kht-k legalább 7500 főre becsült létszámával és csökkenteni mintegy 1000 fővel, mivel a békehiányok egy csekély része a „vízfejben" is érzékelhető, tehát ma egy 18000-18500 fős vízfej áll szemben a végrehajtók körülbelül 7000 fős létszámával. Ezt a súlyos aránytalanságot kellene először felszámolni, amely egy csapásra csökkentené a HM finanszírozási gondjait - értékelt KOvács.

A honvédségen belül a torzulások leginkább a tiszti állományban szembetűnőek. Az adminisztráció derékhadát alkotó sokezres törzstiszti és tábornoki állomány legalább a kétszeresét teszi ki az operatív munkában ténylegesen részt vevő hadnagyok és főhadnagyok számának - becsülte Kovács Gyula.

Bár a végrehajtói állomány emberhiánnyal küzd, szerinte a honvédségnél valójában létszámstop van már. Ennek oka, hogy katonai életpálya illetményemeléseinek költségei teljesen felemésztik a honvédség tartalékait, új emberek felvételére már alig lenne lehetőség. Tavaly a bérfejlesztés költségét a Miniszterelnökség állta, mintegy 11 milliárd forintos kiadással, a HM 2016-os büdzséje viszont 50 milliárddal nagyobb a tavalyinál, amelyből 30 milliárdot emésztenek fel a béremelés költségei. A többit dologi kiadásokra fordítják, így fejlesztésekre sem lesz lehetőség.

Kovács szerint a honvédségnél tapasztalható létszámhiányt könnyűszerrel föl lehetne tölteni, amennyiben az állománykategóriáknál bevezetnék a 10 százalékos tiszti, a 30 százalékos altiszti, az 50 százalékos szerződéses és a 10 százalékos közalkalmazotti arányt. Ám ez a jelenleg önmagát mintegy 30 százalékos arányban képviseltető, s gyakorlatilag érinthetetlen vezérkar számára súlyos érdeksérelmet jelentene.

Rajta kívül már mások is szorgalmazták az elmúlt években a honvédség bérköltségeinek leszorítását azáltal, hogy egyensúlyt teremtenek az állománykategóriák között. Ez nem csak a létszámbővítésnek, de a jelentősen elavult technológia fejlesztésének is alapja lehetne.

Forrás: napi.hu