Mielőtt bárki is csatlakozott volna az oktatáspolitikát bíráló miskolci Herman Ottó Gimnázium kezdeményezéséhez, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke levelet írt az iskolának, amiben támogatásáról biztosította őket, mondta a Mandinernek adott interjúban Horváth Péter, a pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.
A pedagóguskar nem túl népszerű a tanárok körében, hiszen azt még Hoffmann Rózsa kezdeményezésére hozták létre a kormányt ellenében politizáló pedagógusszakszervezetek kiiktatására. Horváth Péter elmondása szerint a levelét felolvasták Miskolcon, amit a tantestület kissé meglepődve és meghatódva fogadott.
Horváth azt mondta, jogosak a miskolciak által felvetett problémák, ezeket korábban a pedagóguskar is felvetette. Ha pedig a pedagógustársadalom egy részének problémái vannak, akkor azt neki is képviselnie kell. Horváth el is ment Miskolcra, ahol azt mondta a tantestületnek: az alapokkal egyetért, de azért minden gondolattal nem.
Horváth szerint az iskolákat fenntartó Klebelsberg-központ például összességében messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: egyszerűen azért, mert túlságosan nagy. Vannak olyan helyek, ahol az önkormányzat pénz hiányában nem tudott jó gazdája lenni az iskolának. Ezeken a helyeken a Klik valamilyen stabilizálást el tudott érni. "Viszont ahol az önkormányzat jó gazdája volt az intézményeknek, ott inkább azt figyelhetjük meg, hogy lefele megy a színvonal."
Horváth szerint a Klik vagy alulfinanszírozott, mert nem jól tervezték meg a bevételeket és a kiadásokat; vagy olyan problémák jöttek, amelyek ezt felborították. A legnagyobb probléma, hogy valamiért állandóan elfogy a pénz idő előtt. A Klik másfelől iszonyatoan nehézkessé tesz minden kisebb beszerzést is, és mindez nagy adminisztrációval jár. A Kliken keresztül nehéz a munkaerőgazdálkodás tervezése is.
A miskolciak által bírált pedagóguséletpálya-modellnek Horváth szerint " vannak nyertesei és vannak vesztesei is". Pénzben jobban jártak az óvodapedagógusok, a fiatalabb pedagógusok, a kollégiumban dolgozók. A sokat dolgozó, sokat túlórázó, minőségi bérpótlékkal rendelkező pedagógusok viszont nem jártak jól, sőt volt, akinek csökkent is a fizetése.
Arra a kérdésre, hogy a tanárok jól vagy rosszul keresnek, Horváth ezt válaszolta: " Nehezen tudom eldönteni, hogy a mostani helyzet jó-e, vagy sem. Nyilván mindenki több fizetést szeretne. A dolognak az a gyengéje, hogy ezzel a rendszerrel is egy ugyanolyan korú, ugyanazon a szinten dolgozó pedagógus között nem lehet az alapján különbséget tenni, hogy mennyi munkát milyen minőségben végez, illetve milyen munkavállalói képességei vannak."
Horváth elismerte, hogy a tanárok kötelező óraszáma 1995-höz képest egyharmadával emelkedett. Nagyon magasak a diákok óraszámai is, a gyerekek túlterheltek, sokkal hamarabb kifáradnak, elvesztik az érdeklődésüket, elvesztenek egyfajta kreativitást és kezdeményezőkészséget is. Horváth szerint a hhoz, hogy ez kevesebb lehessen, felül kéne vizsgálni a tananyag tartalmát. Kevés a lehetőség arra is, hogy a minden diák számára kötelező tananyag mellett az iskolák önálló tanterveket dolgozzanak ki.
Horváth azzal is egyetért, hogy ha a mindennapos testneveléshez nincsenek meg mindenhol a feltételek, abból csak kényszermegoldások lesznek, és így ez mindenki számára csak nyűgöt, kipipálandó feladatot jelent. Szerinte meg kellene gondolni, hogy szükség van-e valóban a középiskola utolsó évfolyamáig a heti öt testnevelésórára.
Balog Zoltán, a humánminisztérium (Emmi) vezetője pénteken a több mint 23 ezer aláírásnál tartó oktatáspolitikát kritizáló tiltakozásra reagálva Köznevelési Kerekasztalt hívott életre. A miniszter közleményében azt írta: a kormány minden felvetést megvizsgál, amely a gyerekek érdekét és az oktatás színvonalának javítását szolgálja. A kerekasztallal az a tárca célja, hogy őszinte és nyitott fórumot teremtsen a közneveléssel kapcsolatos felvetések megtárgyalásának.
Forrás: Index
