Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport az év végén nyílt levelet tett közzé a hazai egészségügy legfőbb problémáiról. Megkérdezték az egészségügyi államtitkárt, mikorra várhatók érdemi lépések az összeomlás szélén álló egészségügyben. A nyílt levelet először 64, majd az ünnepek végére 717 orvos írta alá. Közben új szakszervezet is alakult a napokban: a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete. De vajon ők elérhetnek változást az egészségügyben? – olvasható a 168 órában.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport nyílt levele az állampolgároknak is szólt. Megfogalmazták benne, miért tarthatatlan a helyzet. Például: „A hálapénz olyan közös korrupciónk, amelynek a hálához már régen semmi köze, mindenki a saját vagy hozzátartozója biztonságáért aggódva fizeti. Pontosabban a biztonság illúziójáért, mert az ellátás egyéni szintjén az orvos úgyis tehetetlen marad." Az orvoscsoport szerint a hálapénzzel nem megváltható az összeomló egészségügyi rendszer, ugyanakkor ellehetetleníti a fiatalok képzését és rontja az ellátás színvonalát, mert nem képességek és minőség szerint oszlik meg.

Nyílt levelükben említik azt is: Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár – a korábbi egészségügyi vezetéshez hasonlóan – nem tervez lépéseket a hálapénz ellen. Az államtitkár azt mondta az MTI-nek: ha az ellátás transzparens lesz, a viszonyrendszerek pedig működőképesek, a hálapénz magától kikopik.

Sokszor megírtuk: érdemi bérrendezés nélkül katasztrofális következményekkel járna a hálapénz megszüntetése. A doktorok FB-csoportja a bérrendezést ugyancsak az egészségügy kritikus pontjai közé sorolja. Úgy vélik, nemcsak az ellátás, de az orvosképzés is válságba került, mivel egyre kevesebb az oktató, és néhány egyetemnek már az akkreditációja is veszélyben van emiatt.

Leírhatatlan veszteség

A Magyar Rezidens Szövetség az orvosokat kérdezte, mit tartanának tisztes bérnek: kezdő orvosnak nettó háromszázezret, szakorvosnak nettó ötszázezret, főorvosnak nettó hétszázezret.

– Ha nem is egy ütemben, de ezek az összegek négy-öt év alatt kigazdálkodhatók – mondja Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) egyik alapítója. Ők is ezt a bértáblát tartják tárgyalási alapnak.

Gölle Erik az orvosi diploma megszerzése óta Németországban dolgozik. Kintről támogatja itteni kollégáit, illetve az 1001 orvos hálapénz nélkül FB-csoportot. A 168 Óra megkereste őt is. Azt mondja: évről évre egyre több a magyar kollégája Németországban. Orvosok és ápolók is. A magyar ápolók, nővérek sokszor jóval képzettebbek és – talán a magyarországi zord körülmények miatt – talpraesettebbek, mint a kintiek.

– Leírhatatlan veszteség az országnak az elvándorlás. De a távozók többsége hazamenne, ha szakmai hátterük és egzisztenciájuk biztonságos lenne. A bértáblában meghatározott összegek visszacsábítanák őket. Engem is – magyarázza Gölle Erik.

A FB-csoport a rossz kórházi felszereltséget és az alulfinanszírozottságot is alapproblémának tartja. Előfordult, hogy olyan intézményben végeztek mellrákszűrést, ahol a röntgenkészülék nem alkalmas erre. Hegedűs Zsolt szerint sok kórházat felújítottak, modern műszereket is kaptak, ami jó, ám önmagában nem elég.

– Legtöbbször a kórház hiába kap vadonatúj, ultramodern készüléket, ha nem garantált a megfelelő működtetése, mert az intézmény még a minimumfeltételeket sem tudja teljesíteni.
Egy felmérés szerint a legtöbb kórház ma nem teljesíti a minimumfeltételeket. Hogy melyek is azok? A hatályos jogszabály minimumfeltételként meghatározza például az alapvető kórházi felszereltséget, az ellátáshoz szükséges infrastruktúrát akár az egyes osztályokon szükséges rendelők, vizsgálóhelyiségek kapcsán, illetve a betegekre, műtőkre jutó személyzet minimális számát.

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár nemrég a Magyar Idők lapnak kifejtette: a minimumfeltételek rendszere elavult. Szerinte „a jelenlegi leltári jellegű minimumrendelet helyett kompetenciához és tevékenységhez kötött licencrendszert kell kialakítani, ahol mindenki azt csinálhatja, amihez ért, amiben gyakorlatot szerzett".

Abban egyetért Ónodi-Szűcs Zoltán és Hegedűs Zsolt: az egészségügyet betegközpontúvá kell tenni. Csakhogy kizsigerelt, fásult orvosokkal, ápolókkal ez nem fog menni.

Hegedűs tíz évig dolgozott Angliában, ott már bevezették az átlátható minőségmérési rendszert. Mindenki számára elérhető az információ, történt-e az egyes intézményekben akár halálos kimenetelű, MRSA kórházi fertőzés, mekkora a halálozási ráta, és információkat találhatnak az orvosokról is.

– Ott sem ment az átállás zökkenőmentesen. A társadalmi klíma megváltoztatása nem megy egyik percről a másikra. De egyszer el kell kezdeni, és ez a mi esetünkben most van – teszi hozzá az új szakszervezeti vezető, Hegedűs Zsolt.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoporttól függetlenül szerveződött. Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár biztosra veszi: Sándor Mária nővér és mások akciói javítják a szakszervezetek tárgyalási pozícióit.

– A bérrendezésről nyilván nem a Kossuth téren, forralt bor mellett köt megállapodást a kormány az egészségügyi dolgozókkal – mondja Kincses. – De kell a társadalmi támogatottság, a tömeg a Kossuth vagy József nádor téren, hogy a kormány egyáltalán tárgyalóasztalhoz üljön, és a hivatalos tárgyalófelek eredményeket érhessenek el. Sándor Mária egyik beszédében azt üzente a Független Egészségügyi Szakszervezetnek: mi kiharcoljuk azt utcán azt, amit ti a tárgyalóasztalnál aláírhattok.

Miért kell új szakszervezet?

Máté-Horváth Nóra, a Reszasz társalapítója is említi: a szakszervezetek érdekérvényesítő ereje a vezetők rátermettségén, a tagok egységességén és a szervezet által képviselt értékek társadalmi támogatottságán múlik. Hiszen az egészségügy fejlesztése és felzárkóztatása az uniós átlaghoz nemcsak a benne dolgozók érdeke, hanem az egész nemzet közös ügye.

De miért kell mindehhez egy új szakszervezet is?

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a 168 Órának azt mondta: – A gyülekezési jog értelmében bárki alakíthat új szakszervezetet. Ám egyelőre nem tudjuk, az új szervezetnek milyen jogosítványai lesznek és mekkora érdekérvényesítő képességgel rendelkezik majd. Máskülönben a Magyar Orvosi Kamara támogatja az 1001 orvos hálapénz nélkül kezdeményezést, hiszen az a Magyar Orvosi Kamara által kiadott memorandumra épül.

Hamar kihűl a lelkesedés

Kincses Gyula azonban arra is felhívja a figyelmet: Magyarországon az érdekvédelem, a „hagyományos" szakszervezetek, illetve a kamarák mára lejáratódtak vagy erőtlenek. Ezért is kellenek új szerveződések.

Mindenesetre Máté-Horváth Nóra bízik a hivatalos szakszervezeti hátterükben és abban, hogy az egészségügyi dolgozók is bizalmat szavaznak nekik.

Támogatja őket Gölle Erik is:
– Noha tapasztalatom szerint a Magyarországra hazatérő, kreatív, modern szemléletű orvosokból hamar kihűl a lelkesedés, és belesimulnak a rendszerbe, ezúttal talán nem erőtlenedik el a kezdeményezés, és végre elmozdulás lehet a hazai egészségügyben.

Az egészségügyi államtitkárság a 168 Óra megkeresésére azt írta: a kormány minden véleményt meghallgat, konzultál az egészségügyi ágazati érdek-képviseleti szervezetekkel.

Hegedűs Zsolt legszívesebben azonnali változtatásokat követelne, de belátó.

– Szívesen mondanám, hogy ha márciusig nincsenek érdemi lépések, a többi szervezettel közösen megállapodunk egy válaszreakcióban. Lépéseinket a tagság, a kollégák akarata fogja eldönteni. De legyen ez az év a történelmi változtatások esztendeje az egészségügyben.

Forrás: 168 óra