Az állam tud-e érdemben, politikai kockázatok nélkül bármilyen ésszerű átszervezést tenni néhány ezer fő elbocsátásán túl, vagy ezek céltalan kormányzati lépegetések a sakktáblán - ezt vizsgálta a Policy Agenda.

A környező országokkal összehasonlítva nem számít túlzottnak az állam mérete Magyarországon, de láthatóan nálunk érvényesül az, hogy nem csak a munkaerőpiacon belüli aránya nőtt az állami dolgozóknak, hanem érdemben a létszámuk is.

Az állami foglalkoztatottak száma és aránya

(összes foglalkoztatottból)

Ország

2009

2009

2013

2013

 

(ezer fő)

(arány, %)

(ezer fő)

(arány, %)

Lengyelország

4245

26,8

3929

25,2

Szlovákia

628

26,5

633

27,2

Szlovénia

205

20,9

212

22,9

Románia

1709

18,6

1621

16,2

Szerbia

811

31

721

29,8

Horvátország

n.a.

n.a.

441

31,7

Magyarország

994

26,3

1041

26,8

Magyarország, Szlovénia 2012-es a legutolsó hivatalos adat, Szerbia 2014.-es
Forrás: ILO, Policy Agenda-számítás

Az állami dolgozók a foglalkoztatójuk alapján három csoportra bonthatóak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése alapján az állami vállalatoknál foglalkoztatottakkal most nem foglalkoznak - így 280 ezer ember kimarad a létszámcsökkentésből. Az ő esetükben globálisan amúgy is bővülés várható, hiszen a kormány éppen bevásárolja magát az energiaszektorba, amely pedig növeli az állami foglalkoztatotti létszámot.

Az önkormányzatoknál dolgozókat már érintheti egy létszámcsökkentés. Ezt szabályozási oldalról tudná megvalósítani a kormány, azaz csökkentené az önkormányzati feladatok számát, és ezzel párhuzamosan kevesebb pénzt ad a településeknek. Ez alapján a polgármestereknek kellene eldöntenie, hogy mennyi embertől válna meg. Ez komoly politikai konfliktust okozna helyben, és hatással lenne a kormánypártok szavazóbázisára. A politikai károk miatt kicsi az esély, hogy ezen a területen lépne a kormányzat. Ebben a szegmensben 300 ezer ember dolgozik.

A csökkentés további lehetősége a központi kormányzat (a létszám 540 ezer fő). Egyes kormányzati szervezeteket azonban nem érintene a leépítés. Így a 120 ezer főt foglalkoztató KLIK-nél, és 45 ezer fő foglalkoztató felsőoktatásban sem valószínű egy létszámleépítés, hiszen a kormány nyilván nem akarja a tanárokat egy újabb elbocsátási hullámmal hergelni - vélik a Policy Agenda elemzői.

Az egészségügyben és a szociális szférában összesen 300 ezer ember dolgozik. Ebből 130 ezer a kormányzati alkalmazott. E területen sem valószínű, hogy hozzányúlna a jelenlegi létszámhoz a kormány, mivel sok helyen éppen munkaerőhiány van. Ráadásul az intézményi struktúra átrendezése nélkül (kórházak bezárása) nem lehet csökkenteni a létszámot. Az is megfontolandó, hogy e szférában van a legtöbb közfoglalkoztatott (2014-ben a humán-egészségügyi és szociális ellátásban 130 ezer ember dolgozott közmunkásként).

Ki lehet venni az átalakításból további 91 ezer főt, akik igazságügyi alkalmazottak, bírák, ügyészek, valamint valamely rendvédelmi szerveknél, és a Honvédelmi Minisztérium szervezeteinél dolgoznak.

A feltételezett létszámleépítésből a politikai és egyéb szempontból veszélyeztetett területeket kihagyva a több mint 1,1 millió állami alkalmazottból tulajdonképpen az átalakítások 154 ezer embert érinthetnek - vélik az elemzők.

Magyarország az elmúlt években érdemben növelte az állami foglalkoztatottak számát, míg a környező országok inkább helyben jártak. Érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre az elmúlt 15 évben: 1999-2012 között 35 ezer fővel (21 százalék) csökkentették a központi költségvetésben dolgozók számát. Miközben minden hatodik munkahelyet megszüntették a közigazgatási adminisztrációban és 15 százalékkal csökkentették a honvédelmi területen dolgozók létszámát, növelték a tanárok, az igazságszolgáltatás területén dolgozók létszámát - azaz nem a fűnyíróelv érvényesült, hanem a differenciált elbírálás elve.

Az ambiciózus magyar kormányzati célok teljesüléséhez (mármint jelentősen kisebb állam) kevés lenne, még az osztrák modell is. Ha ezt a mostani szerkezetben hajtanák végre, akkor 25-30 ezer fővel csökkenne az állami foglalkoztatottak száma. A kérdés valójában az, hogy a magyar kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, bizonyos területekről állam kivonulása. E nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik - olvasható az elemzésben.

Forrás: napi.hu