Németország elmúlt 40 éves munkaerőpiaci tapasztalatai alapján a bevándorlók jelentősen hozzá tudnak járulni a gazdasághoz, azonban kezdetben igen komoly akadályokkal szembesülnek a munka világában, amin csak fokozatosan tudnak felülkerekedni, de gyakran előfordul, hogy soha - állapítja meg az IMF egy új - megjelenés előtt álló - tanulmánya, aminek lényegi konklúzióit egy ma közzétett menekültügyi vitaanyagban ismertették – írja a Portfolio.
Németországban sokkal nagyobb a külföldön születtetek aránya, mint az Egyesült Királyságban vagy akár az Egyesült Államokban. A 1960-as és 1990-es évek első bevándorlási hullámai után a globális pénzügyi válság idején kezdett el ismét emelkedni a Németországba érkezők száma, míg 2015-ben már egyenesen az egekbe szökött. A január eleji adatok szerint több mint 1 millió migránst regisztráltak tavaly a német hatóságok, közülük felük nyújtott be hivatalos menedékkérelmet.
Az IMF egy új - megjelenés előtt álló - kutatása azt vizsgálja, hogyan teljesítettek a bevándorlók a német munkaerőpiacon az elmúlt 40 évben. A tanulmány egy nagy mintavételű lakossági felmérés mikroadatait használja, hogy megbecsülje a bérek, a munkanélküliség és a gazdasági aktivitás meghatározó tényezőit.
Az eredmények szerint Németországban a bevándorlók 20 százalékkal kisebb fizetést kapnak kezdetben, mint amennyit a helyi állampolgárok, és bár az elején a bérfelzárkózás még évi 1 százalékpontot tesz ki, a folyamat idővel lassul és a keresetek sosem érik el a németek bérszínvonalát.
Azt is megállapították, hogy a németül írni nem tudók vagy német diplomával nem rendelkezők kezdetben 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a helyiek. A németül írni tudóknál ugyanakkor már 12 százalékponttal javul a bérszakadék, míg a német diplomával rendelkezőknél az további 6 százalékponttal mérséklődik. Az sem mindegy, ki honnan jön: a fejlett országból érkezők esetében csak harmad akkora a bérkülönbség, mint a más országból érkezőknél.
A magasan képzett német állampolgárok 66 százalékának van olyan munkája, ami valóban felsőoktatási végzettséget igényel és több mint 60 százalékuk nagyon "autonóm" a munkavégzése során - mindkét dolog a magasabb fizetéseknél jellemző. A fejlett gazdaságokon kívülről érkező bevándorlóknál csupán ugyanakkor ezek az arányok mindössze 42, illetve 33 százalékot tesznek ki, vagyis jóval kevesebben dolgozhatnak magas fizetésért.
2013-ban a bevándorlók körében kétszer olyan magas volt a munkanélküliségi ráta, mint a nem bevándorlóknál, és a migránsok közül kevesebben voltak gazdaságilag aktívak.
A kutatás eredményei szerint az újonnan érkezett bevándorlók esetében 7 százalékponttal nagyobb a munkanélküliség esélye, mint a hasonló tulajdonságokkal rendelkező németeknél, és bár a különbség idővel szűkül, a bevándorlók munkanélküliségi rátája hosszú távon is 3 százalékkal magasabb marad.
Összességében tehát a német nyelvtudás és a német diploma nagyon sokat segít a felzárkóztatásban, míg a fejlett országból érkezőknél is jóval jobb munkaerőpiaci teljesítményt mértek, mint a többi bevándorlónál. Bár kezdetben a bevándorlók munkaerőpiaci részvétele alacsonyabb az országos szintnél, a részvételi arány 20 év után teljesen összeér a Németországban születettekével.
Forrás: Portfolio
