Magyarország élhetetlen hellyé válhat, de nem is lesznek sokan, akik itt élnének. A legfiatalabbak tanulni is külföldre mennének, 20 millió forint sem tántorítja el őket. Nincsenek közösségi elvárásaik, a Z generáció már csak saját magában hisz – olvasható a Vasárnapi Hírekben.

„Magyarország államcsődöt hirdetett, Magyarországon nagyrészt szegények fognak élni, nagyon lemaradt életszínvonallal, akik megtehették, kiköltöztek Amerikába, Németországba."

A fenti idézet egy 18 éves fiútól származik, de az általa megfogalmazott jövőkép nem tekinthető kivételesnek a kortársai körében. Nagyon is hasonló disztópikus forgatókönyveket vázoltak föl arra válaszolva: szerintük milyen is lesz a világ(unk) 2050-ben? „Bár a jövőelképzelésekről kérdeztük őket, amit mondanak, a jelenükről is hírt ad" – ért egyet felmérésük eredményének egyik meghatározó vonásában dr. Bernschütz Mária generációkutató, az Edutus Főiskola Kereskedelem és Marketing Tanszékének docense és dr. Dörnyei Krisztina, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola docense. A több generáció körében 2015 május-júniusában végzett 1500 fős online kutatás riasztó adatai leginkább a legfiatalabb nemzedék, az 1990-es évek végén vagy annál korábban született, Z generációnak nevezett nemzedék, azaz a „digitális bennszülöttek" jövőt illető elképzeléséről tudósítanak. (Ők töltötték ki a legnagyobb számban a magyarorszag2025.blog.hu-n található kérdőívet.) Mindenekelőtt arról, hogy körükben a legmagasabb az elvándorlási hajlam. A mai 14–20 évesek 76%-a tanulmányait már külföldön szeretné folytatni 2025-ben, 57%-uk pedig nem is térne vissza, a további életét sem Magyarországon képzeli el.


   A Tárki frissen publikált, októberi közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom migrációs hajlandósága 15%, míg a most diákéveiket taposó tanulóké kiugróan magas: 67%.


   A Magyar Tudományos Akadémia 2007–2010-es Magyarország 2025 elnevezésű jövőkutatás-sorozat adatai szerint a külföldön tanulási szándék aránya ebben a korosztályban még 50% volt. Mi történt hét év alatt? – kérdezhetnénk, ha magunk is nem itt élnénk. De a társadalomtudósok ennél alaposabbak, ők folytatva a kutatást, ismét feltették a kérdéseiket a közeli 2025-ös és a távolabbi, 2050-es jövőre vonatkozóan.

„Az, hogy a magyar fiatalok elvándorolnak: tény. Ha ezt meg akarjuk állítani, az okokat kell először megérteni, ebben segíthet ez a kutatássorozat" – szögezi le Dörnyei Krisztina, aki a korábbi, 2010-es empirikus kutatást is jegyzi. Véleménye szerint az adatokból összeálló jövőkép alapján bár számos szcenárió felrajzolható, de a legnegatívabb azt mutatja: a fiatalok annyira rossznak találják a jövőbeli Magyarország kilátásait, hogy nagyon nehéz lesz itthon tartani őket. „Annak a fiatalnak, aki 2025-ben lesz 25–30 éves, most még nem a családalapításon jár az esze, tanulni szeretne, ezért akar külföldre menni, de ha már ott él, adja magát, hogy kinn is fog maradni" – egészíti ki Bernschütz Mária, aki azt sem rejti véka alá, hogy a forgatókönyvek megalkotásakor nem árt számot vetni azzal, mennyire instabillá is vált a világunk, milyen gyorsan is változik körülöttünk minden. „Nem vagyok meggyőződve róla, hogy még mindig olyan nyitottak a kapuk Amerika és Németország felé, mint ahogy a tavaszi felmérés eredményei mutatják, a migránshullám és a terroristák európai megjelenése következtében, lehet, ma már a nyilatkozók hozzáállása is változott" – mondja az elsősorban a Z generációval foglalkozó kutató.
 

Éngeneráció

„Pesszimista vagyok. Magyarország helyzete csak romlani fog, ezért nem tervezem itthon a jövőmet."
(20 éves nő)

A Z generáció tagjai, akik a mindenható világháló és a mai kor legmodernebb technikai vívmányai (a „kütyük") között nőnek föl, aggodalmakkal vannak tele: 32%-uk gondolja azt, hogy 2025-ben biztonságosabb lenne, ha mindenki fegyvert hordhatna magánál, a terrorveszélyt pedig 40%-uk kezelte kiemelten. A kutatók azonban elsősorban a korosztály énképe, nyitottsága és saját érdeküknek a közösségi érdek elé helyezése alapján mutatnak rá a legfiatalabbak kivándorlási hajlandóságára.
A ’90-es évek második felétől születettekre általában jellemző – a médiahasználati szokásaik okán – a külföldre való nyitottság, a nemzetköziség, szemben a lokális érdeklődéssel. A barátaik egy része külföldön él, valójában ők sem itt élnek, hanem a neten: mivel magas szinten beszélnek angolul, skype-olnak az amerikai ismerősökkel, ugyanazokat a sorozatokat nézik, egy nemzetközi webes szlenget beszélnek, nagyon hamar felveszik és követni tudják a nemzetközi stílust.

„Egészen máshogy gondolkodnak, mint az X vagy az Y generációk tagjai, ez egy éngeneráció, »én vagyok az, aki megcsinálom, aki sikerre viszem a dolgaimat«, és ha nem itt, akkor máshol" – mondja a generációelmélettel foglalkozó szakember. – Sokan altruistának tartják őket, abból kiindulva, hogy milyen kedves dolgokat posztolnak a közösségi oldalakon egy-egy társadalmi jelentőségű esemény kapcsán, csak éppen azt nem veszik figyelembe, hogy magán az eseményen aztán ezek a fiatalok nem jelennek meg. A Z generáció kevéssé tartja valószínűnek, hogy önkéntes munkát végezzen (32%) vagy hogy jótékony célra adakozzon (47%)."

Kutatótársa, Dörnyei Krisztina rávilágít: a Z generáció fiataljai kizárólag önmagukban hisznek, képesnek érzik magukat arra, hogy megteremtsék a saját életszínvonalukat, akár itthon, akár máshol. Erősen hisznek abban, hogy a fizetésük átlagon felüli lesz (53%), nem lesz hiteltartozásuk (23%) és évente járnak majd nyaralni (79%)! „Emellett sajnos a válaszokból az derül ki, egyáltalán nem hiszik, hogy Magyarországon szervezett keretek között jobbra fordulnának a dolgok. Megvan tehát az önbizalom, az akarat, a lehetőség, a hátterük, miért ne mennének külföldre?"

Jövőérzékenység

„2050-ben (…) a gyerekek száma is nagyon kevés lesz, mert az a réteg, aki szülhetne, vagy nem mer, vagy már nem Magyarországon él."
(22 éves nő)

A kutatás másik nagy tanulsága, hogy sok tekintetben a jövő beelőzte az elvárásainkat. Már a gazdasági/pénzügyi válság előtt – a 2010-es kutatás szerint – is úgy gondolták, hogy 2025-ben a magyar fiatalok többsége külföldre megy tanulni (60%) – ez az arány 75%-ra nőtt a mostani válaszok alapján. Ellenben míg akkor a fiatalok 50%-a remélte azt, hogy nőni fog az életszínvonal itthon, a jelenkori felmérés már durva visszaesést regisztrál e téren: alig 30%-uk bízik a fellendülésben.
A bizonytalansági tényező erősödése pedig a legnyitottabb csoportból is kiváltja az indulási szándékot. „A nők eleve jobban odafigyelnek a tanulási lehetőségekre, szívesebben mennek külföldre tanulni. A társadalmi problémákra is érzékenyebbek, éppen ezért jobban megérintik őket – ebben a jövőben pedig nem akarnak részt venni" – mutat rá a kivándorlási hajlandóság nemek közti arányai kapcsán a nők „előnyére" Dörnyei Krisztina.

Forrás: Vasárnapi Hírek

http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/fokuszban_jovore_veletek_ugyanitt