A kiemelt üdülőkörzetek kisvállalkozói közül sokan a vasárnapi zárva tartás miatt a holtszezonban kénytelenek lehetnek megválni majd az alkalmazottaiktól. A törvény megváltoztatta ugyanis a nyaralási szokásokat, és sokan már útközben bevásárolnak, az üdülőhelyeken pedig nemigen költenek – írja a Népszava.
Bajban vannak a Balaton parti települések kisboltjainak tulajdonosai a kereskedelemben március 15-től hatályos, a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény miatt. Hasonló gondokkal küzdenek a többi kiemelt üdülőterület kisvállalkozói is. A kormány ugyan éppen a 200 négyzetméter alapterületnél kisebb, családi üzletekre hivatkozva erőltette át - a szakmai és a társadalmi szervezetek, valamint az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére - KDNP törvényjavaslatát az Országgyűlésen, azonban eddig éppen a kedvezményezettek egy része járt ezzel a legrosszabbul.
Egy a Népszavának nyilatkozó szakembertől tudjuk, hogy például a Balatonnál bekövetkezett az, amire már nyár elején is figyelmeztettek: egyre több élelmiszer kisbolt tulajdonosa jelezte, hogy nagy valószínűséggel a következő télen kénytelen lesz elbocsátani az alkalmazottját, alkalmazottait, mert a vasárnapi zárva tartás miatt képtelen fölhalmozni annyi tartalékot, amennyi korábban lehetővé tette, hogy kitermelje a holtszezon kis forgalmával, jó esetben - nullszaldós üzletmenettel - az alkalmazott bérét. A balatoni önkormányzatok, a kereskedelmi szakmai szervezetek is hiába kérték a kormányt, hogy legalább a nyári főszezon idejére oldják föl azt a tilalmat, amely miatt vasárnaponként kizárólag a tulajdonos, vagy kisegítő családtagja állhat a pult mögé. Erre a kormányzat végül reagált, de rosszul. Azt a nagy vihart kavaró megoldást választotta, hogy kizárólag vasárnap, csak a hús és a húskészítmények árusításához kötelező a kereskedelmi szakirányú végzettség, szombaton és hétköznap viszont minden termék esetében érvényes ez az előírás.
Ehhez kapcsolódik, amit az egyik, lapunknak nyilatkozó balatoni vállalkozó elmondott: egyértelműen kiderült, a tóhoz igyekvő vendégek zöme már otthon, vagy út közben, pénteken-szombaton megvásárolja a legszükségesebb élelmiszereket, strandkellékeket, egyéb termékeket. A tóparti települések kisvállalkozóinak bevételei így átlagosan 10 százalékkal estek vissza. Nem csak a vasárnapi bevételei csökkentek, hanem már szombaton is zsugorodott a forgalmuk.
A kormány azonban köti az ebet a karóhoz és ezen a nyáron már biztosan nem enyhít a törvény szigorán. A gazdasági miniszter csak annyit ígért még korábban, hogy ősszel áttekintik a 2015-ös nyár tapasztalatait, és annak ismeretében egyeztetnek majd az érintettek képviselőivel.
Mindezt megerősítette Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is, aki a Népszavának arról beszélt, hogy kaptak olyan jelzéseket is a legnépszerűbb idegenforgalmi településekről, hogy főleg a hőségriadó időszakban a vasárnapi zárva tartás óriási feszültségeket idézett elő. Még a kivételezett kisboltok közül is voltak olyanok, amelyek - a felkínált lehetőségek ellenére - nem nyitottak ki a hét utolsó napján.
A vasárnapi zárva tartással kapcsolatban történt néhány kísérlet, hogy "piacosítással" oldják meg a gondokat, de egyenlőre ezek a próbálkozások sem jártak kézzel fogható eredménnyel. Egy balatonfenyvesi bolt tulajdonosa ugyan a helyi jegyzőtől megkapta a piacnyitási engedélyt, így kinyitott vasárnap is, de Glattfelder Béla gazdasági államtitkár magánemberként kérte a szaktárcát, ellenőrizze a piacot. A vállalkozó azóta már az "ipart" is vissza adta. Viszont Balatonakaliban még tartja magát a termelő piac és a "háttér bolt" a vasárnapi nyitva tartáshoz. Piacot ugyanis bárki létesíthet, ha betart minden jogszabályi előírást, mint például azt, hogy legyen illemhely, pormentes padlózat, az élelmiszer piac pedig legyen elkülönítve. Az ilyen piacon nyitva tarthat a 200 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzlet is. A balatonfenyvesi piacot ellenőrizte a gazdasági tárca, s nem találta kielégítőnek a körülményeket, és bezáratta azt, ezzel szemben Balatonakalin helyi termelői piacot nyitott egy bolt tulajdonosa. Ebben a kategóriában viszont a kistermelő is árusíthatja a saját termékeit, de ez nem jogosítja fel őt arra, hogy 200 négyzetméternél nagyobb üzletét kinyissa vasárnap is, hiszen ott nem a saját helyi termékeit adná el. Érdemes megjegyezni, hogy a balatonakali piac és a bolt kapcsolatát a szaktárca nem vizsgálta.
Kormányrendelet - tartalom nélkül
Az ősszel készülhet egy elemzés a törvény hatályba lépését követő félév következményeiről erről Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára beszélt lapunknak. Az viszont már most is kimondható, hogy a vasárnapi zárva tartás egyértelműen negatívan hatott a vásárlókra, a kereskedelemre és így a kiskereskedelmi láncokra is - jegyezte meg a szövetség főtitkára.
Az egyik ellenzéki párt szerint a kormány mulasztásos alkotmánysértést követ el azzal, hogy a törvényi felhatalmazás ellenére nem alkotja meg az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának helyi szabályrendszerét. A vasárnapi zárva tartásról szóló törvény rendeletalkotási jogot nyújt a kormánynak arra, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve felmentést adhasson bizonyos területekre. A kormány azonban nem tervezi a rendelet elkészítését, s ezzel mulasztásos alkotmánysértést követ el.
Kereskedelmi szakemberek szerint a kormány nem követett el mulasztásos alkotmánysértést, mert rendeletet alkotott, amelyben a kivételek rendjét meghatározta, vagyis azt, hogy ilyen kérelemmel az önkormányzat jegyzőjéhez lehet fordulni. Ezzel csak az a gond, hogy nem szól a feltételekről, hogy ki és milyen alapon fordulhat a települési jegyzőhöz. Készült egy üres, tartalom nélküli kormányrendelet. Az érintettek között az is felháborodást keltett, hogy a rendelet azt viszont kimondja, hogy ez a rendelet akkor lép hatályba, ha a kormány megszabja azokat a feltételeket, amelyek azóta sem jelentek meg sehol. Az, hogy a kormány mikor és kinek ad kivételt, az gazdaságpolitikai, de még inkább politikai döntés kérdése.
Forrás: Népszava
