Az állami vasúttársaság a vonatokon, a hangosbeszélőn toboroz munkásokat krampácsolónak, felsővezeték-szerelőnek, kalauznak, és még pár munkakörre. A MÁV-nak égető szüksége lenne mozdonyvezetőkre, de csak olyan képzési rendszert és pályaképet tud felmutatni, amelyet a fiatal pályakezdők többsége valószínűleg rabszolgatartásnak gondol. A kivándorlás itt is pusztít.

Gondban vannak állítólag a MÁV-nál azok, akik a mozdonyvezetők beosztását készítik. Egy érintett arról mesélt a hvg.hu-nak: olyan szakemberhiány van az állami vasúttársaságnál, hogy csak nagy bűvészkedésekkel lehet fenntartani az országos hálózat működését. A MÁV-Start erős toborzási kampányba is kezdett, a budapesti elővárosi vonatokon például a hangosbemondón rendszeresen elhangzik, hogy a társaság érettségizett munkatársak jelentkezését várja. Ilyesmire korábban - mesélik gyakran utazók - nem volt példa. És nem csupán mozdony-, illetve Flirt típusú motorvonatra keresnek vezetőket, hanem felsővezeték-szerelőket, pályamunkásokat, jegyvizsgálókat, forgalmistákat, kocsirendezőket is nagy erőkkel akar felvenni több telephelyre. Az egyik kalauz meg is jegyezte: én is felkaptam a fejem, amikor a járaton meghallottam a felhívást; elég nagy pácban lehet a MÁV, ha már így keres munkatársakat.

A jegyvizsgáló szerint a toborzási mód még az utasokat is meglepte, bár kétség kívül egy fillérbe sem kerülhet a vasúttársaságnak, és sok ember hallhatja, emiatt még hatékony is lehet.

Az a fránya kivándorlás, bizony, ez az egyik ok

A MÁV tájékoztatása szerint jelenleg 2850 mozdonyvezető dolgozik a cégnél, és 150-re lenne még szükség. Idén 72 főnek szűnt meg a munkaviszonya, nyugdíjazás, önkéntes távozás, egészségügyi vagy egyéb ok miatt. A társaság ugyan nem tért ki rá, de a létszám csökkenésében nyilván szerepe van a külföldre vándorlásnak is (ezt több vasutas is említette munkatársunknak, de nemrégen írtunk is róla egy vasutas szervezet tapasztalataiból kiindulva), hiszen a fizetések közötti nagy különbség és a piaci kereslet ebben a szakmában is jelentős szívóerőt generál.

Jelenleg mindössze 74 mozdonyvezető tanonc van a MÁV-nál, de ők csak jövő szeptembertől kezdenek végezni, illetve munkába állni, tehát a létszámuk még a tűzoltásra is nehezen lehet elegendő. Ha pedig jövőre is legalább annyian távoznak, mint idén, úgy a 74 új munkatárs is arra lesz elég, hogy az akkor már 200 feletti hiányt visszapótolja a jelenlegi, önmagában is rázós 150-es hiányra.

A jelenlegi képzési létszámmal tehát valószínű, hogy a MÁV-nak jövő ilyenkor is ugyanúgy 150 fő pótlása lesz a problémája, mint most, ami azt jelentené, hogy a helyzet nem javul. És bár első látásra nem tűnik vészesen nehéz feladatnak 150 vállalkozó szellemű fiatalt találni, a részleteket megismerve hamar kiderül, hogy talán mégis az.

Mi a pálya, fiatalok?

Ahhoz ugyanis, hogy valaki a MÁV mozdonyvezetői képzésébe egyáltalán beléphessen, az érettségi mellett idősebbnek kell lennie 20 évnél, erkölcsi bizonyítványt kell bemutatnia, és orvosi alkalmassági vizsgálaton kell átesnie. Ez utóbbi elég szigorú, ott már eleve sokan kiesnek.

Azoknak, akik túljutnak a kezdőlépéseken, 12 vagy 16 hónapos speciális képzésen kell részt venniük (előbbi a motorvonatok, utóbbi mindenfajta mozdony vezetésére készíti fel őket). Ezek után öt (!) évig maradniuk kell a MÁV-nál, mert ha felmondanak, vagy kirúgják őket, akkor vissza kell fizetniük a tanfolyam költségét. Márpedig egy mozdonyvezető képzése összesen 1,18 millió forintba kerül, ennek az összegnek az időarányos részét kell felmondás esetén kifizetnie a mozdonyvezetőnek.

Mindez nem lenne gond, ha a mozdonyvezetők jól keresnének, de ez sem feltétlenül igaz. A MÁV tájékoztatása szerint egy kezdő motorvonat-vezető havi bruttó 175 ezer forintos fizetést kap, amit 35 százalékos műszakpótlék egészít ki. Ez összesen bruttó 236 ezer forint, amiből (gyerek nélküli munkavállalóként) adók és járulékok után mindössze 154 ezer forint marad a zsebében. Az általános, nem csak motorvonat mozdonyvezetők kicsit többet visznek haza, ők havi nettó 190 ezer forintot kereshetnek.

Mindezt évi 271 ezer forint (vagyis havi durván 20 ezer forintos) béren kívüli választható juttatás, étkezési jegy, és a családtagoknak kedvezményes utazási lehetőség toldja meg. A mávosok elmondása szerint azonban nem ritka eset, hogy ebben a feltételrendszerben a kezdő, vagy még tanuló mozdonyvezetők nem találják meg a számításukat, és bebukják a képzési díjat. A képzési díj 60 hónapra leosztott része 20 ezer forint, vagyis egy hónap alatt csak ennyivel csökken az 1,18 millió forintról induló visszafizetési kötelezettség. A "röghöz kötés" így akkor is hosszú lesz, ha a fiatal a fizetéséből esetleg félre tud tenni a "kiváltásra".

Honnan lenne utánpótlás, ha megszüntették az iskolákat?

A MÁV tájékoztatása szerint 2016-2017-ben összesen 150 mozdonyvezetőt képeznének ki, vagyis úgy tűnik, hogy évi 75 fő pótlásában gondolkodnak, ez pedig éppen az idei fogyásnak felel meg. A vasúttársaság úgy magyarázza a helyzetet, hogy „hasonló utánpótlás problémákkal küzd, mint számos más munkáltató az országban". A szakmunkásképzés átalakítása, a vasutas szakközépiskolák egy részének megszüntetése miatt jelenleg körülbelül 300 szakember hiányzik az egyébként csaknem 38 ezer fős dolgozói létszámból (és ebből 150 a mozdonyvezető).

A probléma súlyát jelzi, hogy az állami cég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, és a megmaradt szakképző iskolákhoz, esetleg felsőoktatási intézményekhez fordult egyeztetést kérve. A vasútvállalatok, mint írtuk még nyáron, közel 250 mozdonyvezető kiképzéséhez szeretnének valamilyen állami támogatást kapni (hasonlóan például ahhoz, ahogyan az állam a szintén hiányszakmának számító kamionsofőrök képzésébe besegít.)

Forrás: HVG