Érdekvédelmi szervezetek szerint áprilisban sem lenne szabad visszatérni a tantermekbe, csoportszobákba. A szülők nagy része is egyetért velük – olvasható a Népszavában.

A kormány részéről felelőtlen döntésnek tartják az érdekvédelmi szervezetek, hogy miközben továbbra is magas a naponta regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma, az általános iskolákba, óvodákba április 19-én visszaengednék a gyerekeket, pedagógusokat, oktatási-nevelési dolgozókat. Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök ugyan bejelentette, hogy a középiskolákban majd csak május 10-én folytatják a tantermi oktatást, illetve a tavalyi évhez hasonlóan idén is csak írásbeli érettségi vizsgák lesznek, de a tanári és szülői szervezetek szerint ez nem elég a járvány terjedésének visszaszorítsához.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) jelezte: a középiskolákról és az érettségiről szóló döntést üdvözlik, de nemcsak a középfokú oktatásban, hanem a teljes ágazatban veszélyeket hozhat az április 19-ei nyitás. Hangsúlyozták: az általános iskolákat is veszélyes kinyitni ebben az időpontban, a tantermekben ugyanis nem tartható a megfelelő védőtávolság, s bár az oktatás-nevelésben dolgozók jelentős része április 10-ig legalább az első oltását megkapja, a tervezett nyitásig nem alakulhat ki körükben megfelelő védettség.

A gyerekeket pedig nem oltják, ők nem védettek, így maguk, illetve családjuk egészségét is veszélyezteti a korai nyitás. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás lapunknak úgy nyilatkozott: abban bízik, a következő egy hétben a döntéshozók még változtatnak álláspontjukon. Hozzátette: ha áprilisban kinyitnak az általános iskolák, és akár csak egyetlen gyerek, szülő, pedagógus megbetegszik, azért csakis a kormányt terheli a felelősség. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a szülők nagy többsége követelné az óvodák, általános iskolák mihamarabbi megnyitását, hiszen gyermekfelügyelet igénylésére jelenleg is van lehetőség az intézményekben, ezt mégsem veszik tömegesen igénybe. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava megkeresésére közölte: az általános iskolákban stabilan a gyermekek kevesebb mint egy százalékának, az óvodákban hat-nyolc százalékának kértek gyermekfelügyeletet.

A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösségben sem azt látják, hogy a szülők minden áron vissza akarják engedni gyermekeiket az iskolákba, óvodákba. A szervezet képviselője, Burai Veronika lapunknak azt mondta, sok a bizonytalan szülő, de a többség továbbra is otthon tartaná a gyermekét. Ezt az elmúlt hetekben indított online felmérésükre hivatkozva állítja, amit péntek délelőttig több mint 85 ezren töltöttek ki.

Az eredményeket még értékelik, de az már most is látszik, a válaszadók mintegy 80 százaléka szerint egyértelműen biztonságosabb, ha otthon maradnak a gyerekek. Burai Veronika szerint ezt az intézményvezetőknél kérelmezhetik, amire egy kormányrendelet ad lehetőséget. A kormány előszeretettel hivatkozik a legutóbbi, nyitásról szóló nemzeti konzultáció eredményeire is, mely szerint a kitöltők többsége fokozatos nyitást szeretne, ezért szerepel az első lépések között az iskolák újra nyitása. Csakhogy a konzultációban egyetlen olyan kérdés sem szerepelt, ami kifejezetten az oktatásra vonatkozott volna.

A PSZ alelnöke egyébként azt az álláspontot képviseli - a Magyar Orvosi Kamarával egyetértésben -, hogy nem az oltottsági szinthez, hanem a járványadatok javulásához kellene kötni a nyitás feltételeit. Totyik Tamás úgy véli, a német Robert Koch Intézet számításait alapul véve Magyarországon akkor lehetne biztonsággal elkezdeni az oktatási-nevelési intézmények megnyitását, amikor a napi fertőzöttségi adatok 1400 alá csökkennek.

Az Operatív Törzs pénteki adatközlése szerint legutóbb 7325 volt az új fertőzöttek száma. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén elhamarkodottnak tartja az iskolák, óvodák április 19-ei nyitását, az érdekvédelmi szervezet egyik vezetője, Nagy Erzsébet lapunknak úgy fogalmazott: ha ezt meglépi a kormány, a dolgozók, a gyerekek és hozzátartozóik továbbra is veszélyben lesznek.

- Nálunk nincs mód arra, amit például az üzletekben bevezettek. Mi nem tudjuk úgy szervezni a munkát, hogy tíz négyzetméterenként egy személy tartózkodjon a csoportszobákban, tantermekben. Ráadásul nem perceket, hanem hosszabb időt kell együtt eltöltenünk, ami a járvány terjedése szempontjából súlyos kockázati tényező - mondta. A PDSZ szerint a hatályos jogszabályokra és a járványhelyzetre hivatkozva a pedagógusok megtagadhatják a jelenléti munkavégzésre adott utasítás végrehajtását azzal, hogy digitális munkarendben továbbra is rendelkezésre állnak.  

Ilyen lesz az érettségi

Bár cikkünk írásakor a pontos részletszabályok még nem jelentek meg, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pénteken elárult néhány részletet az idei érettségikről. Fő szabály szerint csak az írásbeliket tartják meg, a szóbelik és a gyakorlati részek jellemzően elmaradnak. Az nem derült ki, ez a szakképzés gyakorlati vizsgáira is vonatkozik-e. Megkeresésünkre a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium annyit közölt: a szakképzésben a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett tavaly is megtartották a gyakorlati vizsgákat, az idei vizsgaszervezés részletes feltételeinek kidolgozása folyamatban van. Azoknál a tárgyaknál, amelyek középszinten csak szóbeli résszel rendelkeznek, idén is meg kell szervezni a szóbeliket. Ha bármely középszintű érettséginél a diák írásbeli teljesítménye a 12 százalékot elérte, de a 25-öt nem, akkor tehet szóbeli vizsgát. Testnevelésből szóbeli és gyakorlati érettségit is kell szervezni, az úszás és a küzdősport gyakorlatait azonban el kell hagyni, ezek ugyanis fokozott fertőzési kockázatot jelentenek.   

Forrás: Népszava