Még azt sem tudni, mikor tetőzik a járvány, de Orbán Viktor döntése értelmében ha törik, ha szakad, két hét múlva nyitnak az iskolák. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozottan ellenzi a szerintük idő előtti nyitást, a nemrég Orbán Viktorral is tárgyaló, családokkal foglalkozó civil szervezetek nem foglalnak egyértelműen állást a kérdésben. Ha a tanárok be is lesznek oltva addigra, a szülők jelentős része nem – írja a HVG.

 Orbán Viktor nemrég eldöntötte: ha törik, ha szakad, április 19-én mindenképpen kinyitnak az iskolák. Nem holmi vágyálom ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kormány kőbe is véste ezt a dátumot, rendeletet is hozott erről. Orbán döntése azért is lehetett meglepő, mert nem sokkal korábban még éppen ő állította azt, hogy a jelenlegi helyzetben legfeljebb csak egy hétig lehet előre látni, annyira gyorsan változnak a dolgok.

Nem tudni, hogy a miniszterelnök miért ennyire magabiztos, legfeljebb csak találgatni lehet az okokra. Könnyen lehet, hogy olyan, kizárólag a kormányzat számára elérhető modellszámításokat kap kézhez, amelyek azt vetítik elő, hogy április 19-től biztonságosan meg lehet nyitni az iskolákat.

Ez utóbbi ugyanakkor nem csupán azt feltételezné, hogy akkorra már az átoltottság magas lesz, hanem azt is, hogy a fertőzések száma is radikálisan csökken. Ennek viszont némiképp ellentmond, hogy még a kormányzati vagy a kormányzathoz közel álló illetékesek és szakértők is eltérően nyilatkoztak arról, hogy hány embert kellene beoltani a lépcsőzetes nyitás megkezdéséhez. Orbán Viktor szerint 2,5 millió ember beoltása után már el lehet kezdeni a nyitást, Duda Ernő szegedi professzor szerint viszont ehhez legalább 3,5 millió embert kellene beoltani, Kásler Miklós miniszter négymillió, Merkely Béla ötmilió, Szlávik János viszont 6-7 millióról beszélt.

Tisztán politikai döntés lehet a nyitás

Az egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok miatt valószínűbb, hogy az iskolák megnyitása elsősorban politikai döntés és a nemzeti konzultációban megfogalmazott igényekhez igazodik. A konzultáció eredménye arra jutott, hogy az emberek már szeretnének egy lépcsőzetes nyitást, márpedig Orbánnak a 2022-es választások előtt is hivatkozhat arra majd, hogy a többség akaratát vette figyelembe.

Ha abból indulunk ki, hogy az iskolai dolgozók oltását előre kellett hozni, akkor kijelenthető: a kormány is tudja, hogy az iskola a fertőzés szempontjából veszélyes terep. De ha az iskola valóban veszélyes, akkor a pedagógusokhoz hasonlóan miért nem olyan fontos a szülők védelme? Logikus lenne akkor kinyitni az iskolákat, amikor mind a pedagógusok, mind a többségében harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályból kikerülő szülők be lennének oltva. Már csak azért is, mert a harmadik hullám bebizonyította, hogy nem csak a 60 év felettiek, de a negyvenes-ötvenes korosztály is veszélynek van kitéve, köztük olyanok is, akiknek nincs alapbetegségük. Ráadásul a harmadik hullámban több olyan eset is előfordult, hogy gyermekek maradtak árván, ahogy az is, hogy egy kórházba kerülő család nem mindegyik tagja élte túl a fertőzést.

Miután az iskolanyitás a családok biztonságát is érinti, ezért szerettük volna megtudni, mi a véleményük az április 19-ei nyitásról azoknak a - családokkal foglalkozó - civil szervezeteknek, amelyeknek a képviselőivel nemrég Orbán Viktor is tárgyalt: a Három Királylány Három Királyfi Mozgalomnak, az Egyszülős Központnak és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének.

Sok szülő munkavállalása került veszélybe

Az iskolák bezárása sok egyszülős családot érintett érzékenyen, hiszen egyetlen szülővel sokszor nagyon nehéz megoldani az otthoni tanulást, a gyerekek egésznapos otthonlétét - mondta a hvg.hu-nak Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője, hozzátéve: két szülővel sem egyszerű, de egy ember számára ez tényleg nagyon nehéz feladat.

Nagy szerint sok szülő munkavállalása – és így a család megélhetése - került veszélybe vagy ütközött nehézségekbe, ha nem volt kire hagyni a gyerekeket. Ugyanakkor mindenki számára fontos a család biztonsága, mindenki aggódik a gyerekeiért, a szeretteiért. “Ápolónőként, buszsofőrként, bolti eladóként, takarítóként és még sorolhatnám mi másként dolgozó egyedül nevelő szülők nem tudnak otthonról dolgozni és a család egyetlen kenyérkeresőjeként nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen munkájuk. Sokuknak akkor is igénybe kellett venniük az ügyeletet, amikor a többi gyerek otthonról tanult. Sok egyszülős családnak egy ilyen helyzetben nincs választása. Rendkívüli helyzetet élünk, egy világjárvány kellős közepén kell olyan döntéseket hoznunk, amilyenekre korábban nem volt példa. Ez mindenkinek nehéz” - magyarázta Nagy.

Skrabski: Nagyon örülünk, hogy előrevették a tanárok oltását

A Három Királyány Három Királyfi Mozgalom részéről Skrabski Fruzsina a megkeresésünkre azt hangsúlyozta, hogy ők nem járványügyi szakértők, csak szempontokat tudnak adni. “Egyrészt lássuk meg, mi lesz két hét múlva. Hány fertőzött? Hány halott? Hány beoltott?” - sorolta Skrabski a szempontokat. A civil szervezet vezetője arról is beszélt, nagyon örülnek annak, hogy előre vették a tanárok oltását, ahogy azt egyébként a Három Királylány Három Királyfi Mozgalom is javasolta. “Nem tudjuk, hogy az első oltás mekkora védettséget jelent, mennyi idő után. A családokban azt látjuk, hogy a home school és home office szinte lehetetlen. Utolsó tartalékaikat élik fel a családok anyagilag és lelkileg is. Nagyon drukkolunk, hogy haladjon az oltás és minél hamarabb rendeződjön az élet. Nem tudunk ezekben a kérdésekben konkrét javaslatokat adni, mert nincs hozzá megfelelő háttértudásunk” - mondta Skrabski.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete nem küldött kérdésünkre választ, de a szervezet vezetője, Kardosné Gyurkó Katalin az Indexnek kifejtette: a szülők jelentős része nem lelkesedik az április 19-i nyitásért. “Vagy azért, mert félti a gyerekeit, a saját és összességében a család egészségét, pláne azok után, hogy a harmadik hullám a fiatalabb korosztályt is egyre agresszívebben támadja” - mondta Kardosné, hozzátéve: számos családban már rettenetesen kimerültek a felnőttek, nagyon sok olyan munkahely van, ahol a home office nem megoldott.

A PDSZ határozottan ellenzi a nyitást

Az Orbán Viktor által is meghallgatott, családokkal foglalkozó civil szervezetekkel ellentétben a kormányzati propaganda által ellenzékként kezelt Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egyértelmű az álláspontja. A PDSZ ellenzi az április 19-ei nyitást, arra hivatkozva, hogy a védőoltásnak nem lesz ideje kifejteni hatását az iskolanyitás időpontjáig. A jelenleg alkalmazott vakcinák mindegyike két dózisból áll, ez pedig azt is jelenti, hogy ha napokon belül oltják a tanárokat, mire vissza kéne térni az iskolákba, a második oltást még nem kapják meg. Erre reagált Orbán Viktor a minapi köztévés interjújában azzal, hogy ő már az első oltás után elment dolgozni. Arról ugyanakkor a miniszterelnököt nem szembesítette a köztévé műsorvezetője, hogy az iskolákban intenzíven terjed a vírus, több tanár is elkapta, és sajnos bőven akadtak olyanok, akik bele is haltak a fertőzésbe. (A szakszervezet saját adatai szerint már a márciusi zárás előtt negyven koronavírus-fertőzött tanár hunyt el.)

Az is igaz ugyanakkor, hogy már az első oltás nyújt egyfajta védelmet (persze csak két hét után), Müller Cecília országos tisztifőorvos Izraellel példálózott. Izraelben a lakosság 50 százaléka már be van oltva, és ott azt állapították meg, hogy az első adag vakcina beadásával már 75 százalékos védettséget biztosított és 98,9 százalékkal kisebb annak az esélye, hogy valaki az első oltást követően meghaljon.

Mi lesz a szülőkkel?

Igen ám, de ha az iskolában dolgozók be is lesznek oltva, akkor sem lesz beoltva a szülők jelentős része, a diákok és a gyerekek pedig biztosan nem. Így ha a pedagógusokat egy kis szerencsével meg is védi az első oltás, a gyerekek és a szülők ennek ellenére komoly veszélynek vannak kitéve, feltéve ha elfogadjuk, amit szintén Müller Cecília és szinte valamennyi szakértő állít: a harmadik hullámmal megjelenő brit mutáció sokkal gyorsabban terjed, mint az “elsőgenerációs” vuhani vírus. Súlyos dilemma ez, mert arra a kérdésre kell a döntéshozóknak válaszolniuk, hogy mit tartanak fontosabbnak: a családok egzisztenciáját vagy az egészségét.

Az már jól látható, hogy Orbán a döntésében nem a fertőzöttek, a kórházban lévők vagy éppen az elhunytak adatait figyeli, hanem azok számát, akik legalább már az első oltást megkapták. Ezért aztán valószínűleg az sem zavarja majd a kormányfőt az iskolák megnyitásának kérdésében, ha április 19-én rosszabbak lesznek a járványügyi adatok, mint akkor, amikor az iskolák bezárásáról döntött a kormány.

Az iskolák bezárásáról március 4-én döntöttek, amikor lakosságarányosan már többen haltak meg Magyarországon, mint az Egyesült Államokban. A bejelentés előtti napon 6367 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, az aktív fertőzöttek száma 98 361 fő és az új fertőzöttek száma 6278 volt, míg a most pénteki adatok szerint 9055 új fertőzöttet és 267 halottat regisztráltak, miközben csak két hetünk van arra, hogy a helyzet jelentősen javuljon.

Úgy tűnik, ez már Müller Cecília szerint nem az eddig meghozott intézkedéseken, hanem az emberek magatartásán múlik majd, legalábbis a tisztifőorvos úgy fogalmazott: ha a lakosság kellő figyelemmel kibírja a húsvétot, akkor a járvány a közeljövőben tetőzhet. Azt azonban nem pontosította, mit is ért a közeljövő alatt, mindössze annyit mondott: “Sokkal kevesebb van előttünk, mint mögöttünk.”

Versenyt futunk az idővel

Ha viszont nem javulnak a járványügyi számok, akkor felmerül a kérdés: miért kellett bezárni az iskolákat, ha egyébként nem az emberek biztonsága a legfontosabb szempont?

Jóllehet európai uniós viszonylatban jól halad itthon az oltás (a nyugati vakcinák mellé pluszban érkező keleti vakcináknak is köszönhetően), egyelőre nem tudni, mennyire reális, hogy április 19-ig a harmincas-negyvenes-ötvenes éveit taposó regisztrált legalább az első oltását megkapja. Ha a héten sikerül is beoltani minden 65 év feletti embert, aki regisztrált, akkor a már rendelkezésre álló vakcinákkal elméletileg a jövő hét végére be lehetne oltani minden 40 év felettit. Persze ez csak elmélet, viszont az iskolák április 19-én nem csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is kinyitnak.

Forrás: HVG