Kedden számoltunk be arról, hogy a Johnson Electric bejelentette ózdi üzemének bezárását. A hongkongi multi jövő év áprilisában húzza le végképp a rolót a borsodi városban, és ezzel 800 helyit hagy munka nélkül. A Mérce írása.

Ahogy azt cikkünkben kiemeltük, a Johnson Electric 2015 óta a kormány stratégiai partnere, 2013-ban 163 millió forintos állami támogatást is kapott ózdi telephelye fejlesztésére.

Arra is rámutattunk, hogy közép- és hosszútávon a magyar dolgozók számára összességében veszteséges az a kormányzati iparpolitika, amely jelentős adófizetői támogatásokkal, alacsony adókkal, és meggyengített munkavállalói jogokkal vonz ide  az életciklusa végén járó technológiákkal dolgozó cégeket. Ezek a technológiák ugyanis máshol már nyereségesen nem bevethetők, és itthon, a kormány által mesterségesen megkreált nagyvállalat-barát körülmények között is csak néhány évig folytatható velük termelőtevékenység, utána megszűnik a kereslet irántuk.

Más szóval a magyar adófizetők saját zsebükből pár évig finanszírozzák, hogy az idetelepülő multi nyereségesen működhessen, majd néhány év múlva a cég lehúzza a rolót, az emberek pedig munka, megtakarítások és létbiztonság nélkül maradnak.

Ózdon nemcsak a Johnson Electric esetében történt ez, de a tavalyi év végin a város másik nagy munkáltatója, a szintén autóalkatrészeket gyártó ABB is bezárt, és ezzel 1200 ózdi munkahelye szűnt meg.

Az ügyben megkerestük Ózd polgármesterét, a jobbikos Janiczak Dávidot, akit a gyárbezárások helyiekre gyakorolt hatásáról, az önkormányzat lehetőségeiről és a lehetséges kiutakról kérdeztük.

A városvezető szerint a lakosság számára „szörnyű elkeseredést és ellehetetlenülés” jelent a két bezárás, amely újra az emberek egzisztenciáját sodorja veszélybe.

Az emberek újra bele lettek hajszolva a támogatott hitelekbe, a felújításokba, ingatlan vásárlásokba, és most jelentős részüknek megszűnik a pénzkereseti lehetősége

– nyilatkozta portálunknak.

A helyzet drámaiságát jól mutatja, hogy a Johnson Electric telephelyének jövő április megszűnésével az ózdi önkormányzat válik a város legnagyobb munkaadójává, ami Janiczak szerint „erős szégyen” egy több mint harmincezres településen.

De az önkormányzatnak is nehézségeket okoz a két vállalat távozása, ugyanis azok a legnagyobb adózónak számítottak egy amúgy is forráshiányos településen. Janiczak szerint az önkormányzatnak semmi mozgástere nincs arra, hogy segítsen a munka nélkül maradókon, hiszen napi szinten küzdenek azért, hogy saját működésüket fenntartsák és az önkormányzat 518 munkavállalójának állását megvédjék.

A polgármester arra is emlékeztet az ózdi vasgyártás rendszerváltás utáni megszűnése 13 munkahelye elvesztését is jelentette, és a mindenkori magyar kormányok évtizedek óta nem törlesztették az ózdiak felé fennálló tartozásukat.

Mi örülünk neki ha Üzbegisztánban fognak a magyar cégek befektetni, vagy burgonyát termelni, de leginkább annak örülnénk ha végre a mindenkori kormány teljesítené azt a hatalmas tartozását Ózd felé, ami 30 éve fennáll

– nyilatkozta a polgármester.

Meglátása szerint a kormánynak tárgyalnia kellett volna stratégiai partnerével és mindent megtennie azért, hogy a Johnson Electric ózdi telephelye fennmaradhasson. De ha már ez nem történt meg, a kiutat csak az jelentheti, ha a kormány beruházásokat vonz célzottan a városba.

(A) legközelebbi Magyarországra érkező jelentős termelő tevékenységet végző befektetésnek Ózdon kell megvalósulnia a város felé fennálló 30 éves tartozás fejében, és azért, hogy 10 év múlva ne találjuk magunkat egy szellemvárosban

– mondta el Janiczak a Mércének.

Ózd a magyarországi nehézipar egyik fellegvárának számított évtizedeken keresztül, a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulások és a nem megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések következtében a hazai rozsdaövezet részévé vált, komoly anyagi és társadalmi problémákkal. Beszédes adat, hogy a település 1980-ban 47 ezer lakóval rendelkezett, mára ez a szám 32 ezerre csökkent.

Forrás: Mérce