Annyira kevés már az ápoló a Semmelweis Egyetem egyik klinikáján, hogy félig lezártak egy emeletet, a betegeket pedig 7-10 ágyas kórtermekbe költöztették. A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség elnöke szerint országos szinten mindenhol probléma a szakemberhiány – írja a 168 óra.

Az egyetem 2-es számú belgyógyászati klinikájának második emeletét félig lezárták, mert annyira kevés az ápoló. Ezért a többi emeleten több beteget tesznek egy kórterembe, van, ahol 10-en fekszenek egy kórteremben. Az RTL Klub Híradója rejtett kamerás felvételeket készített az intézményben. Az egyik kórházi dolgozó elmondta: „A másodikról elmentek hárman, le kellett zárni az egyik oldalát. Nincs aki dolgozzon, nincs ápoló. Nem volt, akit beosszanak már, olyan kevesen vagyunk. Így is öt ember helyett alig vagyunk hárman. Minden emeleten ugyanez a helyzet." Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte a Híradóval: a Semmelweis Egyetem kielégíti betegellátási kötelezettségeit, a kórház megfelelő számú ápolóval dolgozik.

Dr. Antmann Katalin, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség elnöke a 168 Óra Online-nak elmondta: a rendszerből összesen 5-25 ezer szakdolgozó hiányzik. A becslés azért nehéz, mert nincs tejesen pontos létszámjelentés. A szakdolgozók – de sokszor orvosok is – nem egy helyen vannak nyilvántartásban, hanem sok helyen dolgoznak különböző jogviszonyokban. Az intézmények megpróbálják a megkívánt szakdolgozói létszámot lejelenteni. Valószínűleg tényleg meg is van az a létszám órában, de nem főállásban látják el a dolgozók, hanem egy-egy napot az egyik, majd másik intézményben, osztályon dolgoznak. Ezért nehéz pontos számot mondani. Országos szinten mindenhol probléma a szakemberhiány, nem csak egy-egy intézményt érint. A kényszer szülte megoldás az, hogy osztályokat zárnak be, kevesebb ággyal működnek.

A szakszervezet idén két demonstráció szervezésében is aktívan részt vett, amelyek célja volt, hogy az egészségügy felelős vezetőinek és a társadalomnak a figyelmét felhívják az egészségügy tarthatatlan állapotára. Május 12-én mintegy 10 ezer egészségügyi dolgozó vonult az utcára. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a megmozdulás után azt mondta: „Önöknek mindenben igazuk van.„ „Azt gondolom, hogy a felelős egészségügyi vezetés kell, hogy tudjon erről a problémáról, de nem tudja, vagy nem akarja kezelni" – mondja Dr. Antmann Katalin. A 2012-ben elkezdett bérfejlesztés folytatását továbbra is várják, de még a 2012-2013-as bérfejlesztéssel kapcsolatban is vannak elmaradások. Utóbbi még mindig bérkiegészítésként, névre szólóan érkezik az érintett munkavállalóknak, nem alapbéresítve, noha ez volt idénre az ígéret. Egy kormányrendeletnek köszönhetően ez az összeg beszámít a mozgóbérek számításába, de a szakszervezet csak remélheti, hogy jövőre is így lesz.

Dr. Antmann Katalin szerint az orvosok és ápolók elvándorlása egy tisztességes megélhetést biztosító béremeléssel csökkenthető lenne: "Elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi dolgozók a nemzetgazdasági ágazatok bérsorrendjében az utolsó helyen állnak. Belátható, hogy egy orvosnak, aki 6 év egyetem után még 5-8 évet tanul a szakvizsgáig, amivel végre önálló tevékenységet végezhet, sokkal rövidebb idő alatt kell megtermelni, behozni azt az jövedelmet, amit a képzésébe belefektetett. És igenis jelentős ez az összeg, mert nem ingyenes a felsőoktatás".

Forrás: 168 óra