Hónapokat, vagy akár éveket is igénybe vehet az olyan külföldön született gyermekek Magyarországi anyakönyvezése, akik szüleik lévén jogosultak az állampolgárságra. Az MSZP szerint ez égető probléma, hiszen így számos külföldön élő család nem tud hazautazni a gyermekével.

„Jelenleg nyolcezer magyar gyermek ügye húzódik tarthatatlan és vállalhatatlan módon, az állami bürokrácia lassúsága és nem ritkán érzéketlensége miatt" - közölték, hozzátéve, hogy ugyan a legutóbb elfogadott kormányhatározat némileg egyszerűsíti az adminisztrációt, de a dokumentumok kiadását nem gyorsítja fel. Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó képviselők törvénymódosító javaslatot nyújtottak be, amely az egyszerű megítélésű ügyekben lehetőséget adna arra, hogy a magyarországi kormányhivatalok mellett a konzuli tisztségviselők is rövid határidővel elvégezhessék a gyermekek anyakönyvezését. Ez mentesítené a kormányhivatalokat és csökkentené az érintett családok adminisztratív terheit is.
 
 A KSH Népességtudományi Intézete megállapította: a kivándorlás immár nyolc éve folyamatosan növekvő tendenciát mutat Magyarországon, főként a fiatal korcsoportokban, így ha mérleget vonnánk a bevándorlási adatokkal kiderülne, hogy hazánk egyre inkább kivándorló országgá válik - írta a Portfolio. 2014 elején 330 ezer magyar állampolgár élt az európai országokban, 2013-as becslések pedig több mint félmillióra tették a külföldön élő magyarok számát. A tanulmány szerint csak az utóbbi néhány évben változott jelentősen az elvándorlás trendje hazánkban, főként a romló gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok és a felsőoktatási rendszer változásai miatt. „Az ebből fakadó bizonytalanság, negatív jövőkép hozzájárult, hogy egyre több fiatal fontolgasson migrációs terveket" - vonják le a konklúziót. A TÁRKI áprilisi felmérése szerint a teljes magyar lakosság 17 százaléka vállalna külföldön munkát, vagy végleg kivándorolna, köztük is a fiatalok voltak többségben.

Forrás: Népszava