A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben, pedig ő maga is megszavazta azt a törvénymódosítást, amely most lehetővé tenné ezt. Nyilatkozatai alapján ez még Orbán Viktor szerint is alkotmányellenes – olvasható a Népszavában.

 „A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából csak a rendőr” – szögezte le Orbán Viktor a TV2-nek adott múlt heti interjújában, ahol hosszasan magyarázta, miért van szükség a járvány elleni védekezés jegyében arra, hogy honvédeket rendeljenek ki a utcára. Ugyanis a veszélyhelyzet újbóli bevezetését követően a közvélemény érdeklődését felkeltette, hogy terepszínű egyenruhás, fegyveres katonák tűntek fel a köztereken, ami békeidőszakban szokatlan. A miniszterelnök maga is belátta ezt, hangsúlyozta, azért „nem háborús a helyzet”. 

Csakhogy a kormányfő kijelentésével ellentétben a magyar honvédeknek vannak jogosítványaik arra, hogy az állampolgárokkal szemben önállóan intézkedjenek.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanis májusban – az első hullám lecsengésekor – beterjesztett egy olyan törvénymódosítót, ami lehetővé teszi többek között, hogy veszélyhelyzet idején az utcán járőröző katonák igazoltathassanak, előállíthassanak, területet lezárhassanak. Továbbá bűncselekmény megakadályozása érdekében elővezetés céljára behatolhatnak magánlakásba, helyszínt biztosíthatnak, akcióikról ők is kép-és hangfelvételt készíthetnek.

Ráadásul a törvény még azt sem rögzíti a járványügyi veszélyhelyzet esetére – ellentétben például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel –, hogy a „Honvédség a rendőrség feladat-, és hatáskörét nem vonhatja el”. Mivel a kormány november 10-én elrendelte újra a veszélyhelyzetet, élesítette ezeket a honvédelmi törvénybe iktatott passzusokat, amelyek normál körülmények között nem hatályosak.

Mindez azt jelenti, hogy a kormányfő vagy tisztában van azzal, hogy a nyári, általa is megszavazott törvénymódosítás és az aláírásával szentesített kormányrendelet alaptörvény-ellenes, vagy nem ismeri a saját pártja kidolgozta alkotmányt.

A Népszava által megkeresett alkotmányjogászok szerint az előbbi lehet igaz, ugyanis az Alaptörvény szerint a honvédeknek van dolgok különleges jogrend idején, de az alkotmány csakis a hadi- és szükségállapot esetében nevesíti a katonák önálló bevetését.

Egyébként Orbán le is vezette a TV2-s interjúban az alkotmányellenesség mibenlétét, azt mondta, a veszélyhelyzet más kategória, mint a másik kettő. Márpedig hadi- és szükségállapot idején nem a kormány, hanem a Honvédelmi Tanács, illetve az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök dönt a honvédség felhasználásáról.

 Az alaptörvényben szerepel a honvédség fegyveres bevetésének általános tilalma belföldön békeidőben, vagyis a katona csak egészen kivételes esetben, az államrend súlyos megborulásakor, gyakorlatilag csak polgárháborús helyzetben vethető be és használhat éles lőfegyvert

– mondta a Népszavának Lövétei István alkotmányjogász.

Láthatóan nemcsak a miniszterelnök, hanem az igazságügyi tárca is érzékelte, hogy a különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos szabályok problematikusak, mert a frissen beterjesztett 9. alaptörvény-módosításban átdolgozták azokat. Így kikerülhet az a passzus is, amely jelzi: a hadi- és szükségállapoton felül legfeljebb a katasztrófahelyzet elhárításában lehet a katonákat segítségül hívni, például homokszákokat pakolni árvíz idején.

Persze, attól még, hogy Orbán alaptörvény-ellenesnek véli a kormánya által alkotott, illetve a frakciója által megszavazott jogszabályokat, azok érvényesek, csakis az Alkotmánybíróság semmisítheti meg őket.

Lapunk megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot és a honvédelmi tárcát (HM), az előbbitől annyit válaszoltak, hogy kérdéseinket továbbították az Országos Rendőr Főkapitányságnak. A HM-től kapott válasz ugyanakkor arra utal, hogy a jogszabályok adta lehetőséggel egyelőre nem élnek, s úgy lépnek fel, ahogy azt Orbán is leírta: „segítik a rendőrség munkáját a kijárási tilalom, a közrend, a közbiztonság fenntartásában, illetve besegítenek mindenhol, ahol ez lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe is”. A Független Rendőr Szakszervezet is közös közös járőrözésről tud, válaszukban hangsúlyozták: ilyenkor „mindig a rendőr kolléga látja el a parancsnoki feladatokat, és viseli az intézkedésért a felelősséget is, miként az a határvédelmi szolgálatnál is történik”.

Felszerelésük része a fegyver

A nyári törvénymódosításig a járvány idején az utcán járőröző katona csak megtámadása esetén volt fegyverhasználatra jogosult, mint ahogy bármilyen más, közterületen lévő honvéd. Júniustól a veszélyhelyzet idején utcai járőrszolgálatot ellátó katona fegyverhasználati jogot kapott, ám meglehetősen kacifántos módon. A törvény ugyanis megadta a katonai járőröknek a fegyverhasználati jogot a veszélyhelyzet idején ellátandó feladatokhoz, ám nem írta elő kötelezettségként. Azaz: elvileg a katona szükséghelyzetben lőhet, ám nem kötelezhető rá, úgy, ahogy például kötelessége fegyverrel ellátni Magyarország határainak a védelmét. „A szolgálati szabályzatok 1974-től kezdve kimondták, és a 2005-ös HM-utasítás is azt rögzíti, hogy a katona az őrszolgálatot, a járőrfeladatot egyéni felszerelésben kell, hogy végrehajtsa, ennek pedig része a fegyver” – magyarázta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a köztévének vasárnap, miért kell mordályban felvonulni.

Pakolnak és hőmérőznek

A rendőrökkel közös járőrözéssel hétfőn 14 településen kezdik meg a közös szolgálatot a katonák, egyelőre 50-en, de számuk 700-ra fog nőni – mondta be Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap. Katonák nem csak az utcákon, hanem kórházakban is segítenek. 93 kórházban kezdik meg a munkát, elsősorban a betegirányításban, betegkísérésben, testhőmérséklet-méréssel történő beléptetésben, adminisztrációban, számítástechnikai, anyagmozgatási, raktározási feladatokban vesznek részt.

Forrás: Népszava