Az általános iskolák bezárása nélkül lehetetlen száz százalékosan megvédeni a koronavírustól a veszélyeztetett korú tanárokat, vélik a hvg.hu-nak nyilatkozó intézményvezetők. A kormányrendelet ugyan ad hatásköröket az igazgatóknak, de azzal legfeljebb a maszkviselés szigorítását érhetik el. Bár sokan szeretnék, jogilag azt sem tehetik meg, hogy a krónikus beteg kollégák számára saját hatáskörben elrendeljék a digitális munkavégzést. Mégis akad olyan intézmény, amely már korábban meglépte, csak egy kis jóindulatra volt szükség a fenntartó részéről.

 Már a héten faramuci helyzet állt elő az országban a szerdán életbe lépett védelmi intézkedések miatt: míg a középiskolai (és a felsőoktatásban dolgozó) tanárok fellélegezhettek a digitális oktatás elrendelésének hírére, addig az általános iskolai pedagógusoknak, valamint óvónőknek és bölcsődei dolgozóknak továbbra is minden nap be kell járniuk a gyerekek közé, bár őket Orbán Viktor ígérete szerint rendszeresen tesztelik majd.

A beígért antigéntesztek arra mindenképpen jók lesznek, hogy kiemeljék a közösségből a tüneteket mutató, igazolt fertőzötteket, de magát a fertőzést az iskolán belül nem tudják megakadályozni.

Márpedig erre szükség lenne, hiszen a tanárok kifejezetten a veszélyeztetett kategóriába tartoznak, és nemcsak azért, mert foglalkozásukból adódóan sok más emberrel töltenek el hosszú időt egy légtérben. A hazai pedagógustársadalom átlagéletkora a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint már 50 év felett jár, és - szintén a szervezet szerint - nagyon sok közöttük a krónikus beteg. A mostani intézkedés azért is problémás, mert minél fiatalabb gyerekeket tanítanak, annál nagyobb az esélye, hogy olyan diákkal találkozik, aki - miután általában tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészeli át a fertőzést - gyakran nem is sejti, hogy vírushordozó.

Az, hogy pontosan hány koronavírussal fertőzött pedagógus halt meg eddig, nem tudni biztosan, a PSZ hivatalos honlapján tíz elhunyt kollégát tartott nyilván, ezek azonban nem hivatalos adatok, így érdemes azokat óvatosan kezelni.

Az oktatási intézmények és ezzel együtt a tanárok védelmét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által a tanév elején kiadott eljárásrend hivatott biztosítani, amely előírja például a fertőtlenítést, a hőmérsékletmérést és másfél méteres védőtávolság betartását, a maszkhasználatot viszont csak javasolja. Ez persze nem tudja teljesen megakadályozni a fertőzés terjedését, Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy jelenleg a járvány miatt 239 helyen rendeltek el általánosokban is digitális oktatást, emellett 208 óvoda zárt be.

"Elmehetnek táppénzre, vagy felmondhatnak"

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak korábban úgy nyilatkozott, el tudja fogadni a kormány döntését a középiskolák és a felsőoktatási intézmények átállásáról, de örült volna, ha az igazgatók szabadon mérlegelhettek volna.

A Nemzeti Pedagógus Kar egy több pontos javaslatcsomagot is összeállított a védekezéshez. Ebben

  • első körben tesztelésre javasolják a 60 év feletti oktatási dolgozókat, a valamilyen betegséggel küzdőket, a gyógypedagógiai intézményben dolgozókat, az utazó pedagógusokat, akik 6 és 8 évfolyamos gimnáziumban dolgoznak (ott ugyanis 9.-ig normál módon tanítanak), a szakmai gyakorlatok oktatóit, illetve az óvodában nevelési-oktatási tevékenységet végzők mellett az egyéb alkalmazottakat is.
  • az egész országban egységes, egyszerűsített eljárást javasolnak, hogy az intézményekben és a munkájuk ellátása közben a Covid-fertőzést elkapó alkalmazottak 100 százalékos táppénz térítést kapjanak (ami elvben jár, gyakorlatban nem mindig).
  • továbbá javasolják, hogy amennyiben az iskola és a pedagógus meg tudja oldani, akkor a nem beteg, de például karanténban lévő pedagógusok küldhessenek otthonról tananyagot, illetve online órát tarthassanak.

Az általunk megkérdezett általános iskolai vagy hatosztályos/nyolcosztályos gimnázium iskolaigazgatók leginkább amiatt aggódnak, hogyan védjék meg azokat az idős és krónikus tanárokat, akik 14 éven aluliakat tanítanak. A Magyar Közlönyben kedd este megjelent rendelet egyetlen könnyítést ad nekik: engedélyezi, hogy „a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg”. Azt viszont már nem részletezik, hogy ez pontosan mit takar. A részletekről kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Klebelsberg Központot is.

Az Emmi válaszában a kiadott intézkedési tervben szereplő ajánlásokra hivatkozott. Mint írták, az intézmények eddig is helyi adottságaik szerint tudták alkalmazni az olyan óvintézkedéseket, mint az órák kezdési és befejezési időpontjának csúsztatása, maszkviselés a tanórán, vagy a testhőmérséklet mérési pontok kialakítása.

Egy dolog viszont már most biztos:

jogilag nincs arra lehetőségük, hogy otthoni munkavégzést írjanak elő a veszélyeztetett munkatársaknak,

holott ez is egy fontos megoldás lehetne.

Két lehetőségük van: felmondanak, vagy fizetés nélküli szabadságra mennek, de ez utóbbit nem én, hanem a tankerület engedélyezi. Márpedig tapasztalataim szerint nem állnak hozzá túl pozitívan. Aki teheti, az talán egy ideig táppénzre is elmehet

– sorolta a kollégák nem túl rózsás kilátásait egy nagyobb létszámú általános iskola igazgatója.

Az intézmény mindhárom esetben rosszul járna, hiszen manapság már lasszóval sem lehet pedagógusokat fogni. Az iskolában idősebb tanárok is dolgoznak, az ő védelmükért azonban a már bevezetett intézkedéseknél többet nem nagyon tehetnek.

ne köztük tíz fertőzött.

Hasonló véleményen van egy kisebb, vidéki általános igazgatója is, aki szerint egész egyszerűen nem létezik hatékony módszer arra, hogy megvédjék az idősebb kollégákat.

Legfeljebb tompítani tudjuk a veszélyt azzal, hogy a korábbi 3 helyett nálunk 10 nap hiányzást igazolhatnak a szülők, de a tantermekben például nem tudjuk tartani az előírt másfél méteres távolságot

– tette hozzá a pedagógus, aki saját szavai szerint „teljesen tanácstalan” ebben a helyzetben.

Az intézményvezető úgy látja, az egyetlen megoldás az lenne, ha az általános iskolákra is elrendelnénk a digitális oktatást. A beígért „célzott” tesztelésről pedig azt szeretné tudni, hogy az mindenkire, vagy csak a tünetes kollégákra vonatkozik-e.

A jóindulat életet menthet

Egy nem állami fenntartású budapesti gimnáziumban már szeptemberben messzebb mentek: a fenntartóval egyeztetve tanévkezdéskor egy, utána még két, veszélyeztetett csoportba tartozó pedagógusnak engedélyezték, hogy otthonról tartsa meg az óráit. Ehhez persze az is kell, hogy az alsóbb osztályokban egy felügyelő tanár mindig jelen legyen, és a tantermeket is felkészítsék a digitális átállásra. Ezzel azonban náluk nincs probléma.

Az intézmény igazgatója a hvg.hu-nak azt is elárulta, tud arról, hogy más, állami fenntartású iskolákban is meghozták ezt a döntést, bár annak sikeressége főleg a tankerülettől függött. Ugyanezt mondta el lapunknak több más, névtelenséget kérő pedagógus is.

„Ahol van egy bátor igazgató, aki fontosnak tartja kollégái védelmét, az meg tudja lépni” – fogalmazott.

Ő egyébként az iskolán belül a maszkviselésben látja a megoldást, náluk belépéstől kilépésig kötelező a maszk, csak az étkezések idejére vehetik le a diákok és a tanárok, értelemszerűen a tanáriban is hordani kell, amit nagyon fontosnak tart. Azt mondta, múlt héten az egész iskola bent volt, egyetlen fertőzöttet sem jelentettek a több száz fős intézményben.

A szigorú intézkedésekben bízik egy másik fővárosi gimnázium is, ahol hatosztályos évfolyam is van, így teljesen nem tudnak átállni a digitális oktatásra. Az iskolában a közösségi terekben eddig is kötelező volt a maszk, abban a teremben pedig, ahol ezt veszélyeztetettsége miatt a tanár kérte, vagy nem tudták tartani a másfél méteres távolságot, az órákon is hordani kellett.

Egy kelet-magyarországi általánosban egyelőre a csodában bíznak. Az igazgató is úgy látja, nincs atombiztos módja a fertőzés megelőzésének, és ők is csak a szerencsének, a kis létszámnak és a vidéki helyszínnek köszönhetik, hogy még nem érintette őket a járvány.

Intézményvezetőként az a legrosszabb, hogy nagyon sok tanár stresszel és félek tőle, hogy ezzel legyengítik az immunrendszerüket, így még nagyobb lesz az esélye, hogy megbetegedjenek. Alig várom, mikor jelentik be, hogy az általános iskolákat is bezárják, a szülők közül is sokan is ezt támogatják

– mondta.

A Dél-pesti Centumkórház infektológus főorvosa, Szlávik János viszont nem: a héten a Mandinernek azt mondta, ő nagyon nem iskolabezárás-párti, nemcsak azért, mert ez a vírus gyerekekre a legritkábban veszélyes, hanem azért is, mert

ha bezárnák az általános iskolákat, akkor az összes szakdolgozó, nővér, fiatal orvos otthon maradna a gyerekkel, és ez tragédia lenne az egészségügy számára.

A szülőknek azt üzeni, ne a gyerek miatt aggódjanak, hanem maguk és a nagyszülők miatt.

A digitális oktatástól is tartanak kicsit

Az iskolákban – a tavaszi hullámhoz hasonlóan – az online átállástól is tartanak. Bár hónapokkal ezelőtt már szereztek tapasztalatot, ez még nem változtat azon, hogy nagyon sok családban nincs elég digitális eszköz a tanuláshoz, ezért valószínűleg sok tanár kénytelen lesz befotózott, az internetre feltöltött feladatsorokat küldeni a tanulóinak. Egyikük olyan vidéki kollégáról is tud, aki tavasszal biciklin járta körbe a falut és dobta a postaládába a fénymásolt feladatlapokat. Ott ez a módszer valószínűleg azóta sem változott. Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élő fiatalokat hogyan érinti majd a kormány bejelentése.

Szerda óta egyébként vegyesek a tapasztalatok, hiába volt rá több mint fél éve felkészülni a kormánynak, több általunk megkeresett igazgató is eszközhiányra panaszkodott. Egyikük azt mesélte, hogy az első napon először az elektromos hálózatuk nem bírta a sok eszköz okozta terhelést, néhány órával később pedig az internet ment el a környéken.

Forrás: HVG

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!