2600 szegény, kiszolgáltatott ember nem kapta meg a fizetését attól a fura szövetkezettől, ahová a munkaügyi központ irányította őket. A vezetést nem tudják elérni, de mi megtaláltuk őket: szerintük a felháborodott emberek morális hozzáállásával van baj. Íme, a társaság, amelynek az egyik évben 50 ezer forintos árbevétele van, a következőben pedig megdobják 3 milliárd forintnyi EU-s pénzzel – írja az Index.
„Mi semmit nem szerveztünk rosszul, ilyen sajnos a hozzáállás" — mondja a szociális szövetkezetek godzillája, a nagyon furcsa körülmények között született ESZOSZ képviselője, akit most elkeseredett emberek ezrei próbálnak megtalálni. Miután a legszegényebbek közé tartozó, képzettség nélküli munkásaik nem kapták meg a bérüket, a munkaügyi központtal szoros kapcsolatban lévő szervezet őket vádolja lopással és nem megfelelő „morális hozzáállással". De mi ez a cég, amelyik a gallyszedésben akkora fantáziát látott, hogy most ők állítólag az egész Észak-Alföld legnagyobb foglalkoztatói — még ha nem is mindig fizetnek?
Miután szerződést kötöttek 2600 munkanélkülivel, felszívódott a Kelet-Magyarországon elvileg néhány hónapja jelentős EU-s pénzből működő szövetkezet — adták hírül debreceni MSZP-s politikusok. Az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) Facebook-oldalán elkeseredett bejegyzésekben kérdezik a magukat becsapottnak érző emberek, hogy hol a fizetés, és miért nem tudnak elérni senkit a cégnél.
Bonyolítja a helyzetet
Csak Szabolcsban legalább ezer ember fut a pénze után, de az egész észak-alföldi régióban sokan vannak, akik most károsultnak tudják magukat. Zömében a legszegényebbek, legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezők közé tartoznak, közmunkások voltak, mielőtt a munkaügyi központ kiközvetítette őket a céghez, ahol magasabb fizetést és hosszútávú munkát ígértek nekik.
Az elmúlt hónapokban tömegével kötöttek szerződéseket igazán rászorulókkal, leginkább erdei munkákra, hogy a szövetkezettel szerződésben álló erdészetben irtsák az aljnövényzetet, gyűjtsék a hulladékfát és a gallyakat. Cserébe a közmunkásbérnél magasabb, bruttó 100-110 ezer forintos fizetést ígértek, amit a szerződéskötés után valóban el is kezdtek utalni, már a szabályok szerint előírt képzések idejére is. Az első egy-két havi bér óta azonban az érintettek tömegével számolnak be arról, hogy nem kapták meg az esedékes pénzt, és most már nem is tudnak senkit elérni a szövetkezetnél.
„Próbáltuk keresni a céget, és először azt mondták, hogy ne aggódjunk, csak egy kis csúszásról van szó, de utána már fel sem vették a telefont. Nincs pénzünk, és van még egy nagy baj: amíg a szövetkezettől nincs igazolásunk arról, hogy már nem dolgozunk ott, sehová sem mehetünk. Dolgozni szeretnénk, mégis otthon kell ülnünk. Ki a felelős?" – kérdezte egy nagykállói nő a megyei lapnak írott levelében.
Az ESZOSZ két nap csend után sajtóközleményt adott ki, amelyben lényegében a saját munkavállalóikra hárították a felelősséget. Azt ugyan elismerték, hogy a júliusi kifizetésekkel gondok voltak („előre nem látható adminisztratív, informatikai problémák merültek fel bérprogramunkban, melynek kiküszöbölésén kollégáink folyamatosan dolgoznak"), de a fő probléma szerintük az, hogy az emberek nem jönnek el a kötelező oktatásra, „morális hozzáállásuk sajnos bonyolítja a helyzetet".
Halló, halló
Az ESZOSZ honlapján megadott egyetlen telefonszám folyamatosan kicsöng, más elérhetőséget pedig nem lehet tudni. Amikor az Index felhívta a szervezet alig néhány napos videójában nyilatkozó nőt, aki a felirat szerint a megyei munkaerő-szervezésért felel, ő letagadta, hogy a szövetkezetnek dolgozik, majd letette a telefont. Végül azonban sikerült elérnünk az ESZOSZ kommunikációs igazgatóját. Szerinte az lenne a legjobb, ha nem jelennének meg róluk újabb cikkek, de azért nyilatkozott, hogy részletezze, miért a munkavállalóik a hibásak.
Nem úgy kell elképzelni, hogy ezek az emberek olyanok, mint ön vagy én, vagy bárki más — magyarázta el Török Béla. Arról beszélt, hogy a tartósan munkanélküliekkel „nagy misszió" dolgozni, és hogy hétvégén ellopták a hűtőt a teremből, ahol az oktatás volt, eladták a munkaruhát, a brigádvezetők pedig a telefont. Azt mondta, a képzéseken katasztrofális volt a részvétel, előfordult, hogy 140 emberből egy sem jelent meg, pedig a brigádvezetőkön keresztül ők értesítettek mindenkit. Kérdésemre, hogy esetleg nem ronthattak-e el valamit a szervezéssel, jött a cikk elején idézett válasz a nem megfelelő hozzáállásról.
Ehhez képest a szövetkezettel leszerződő emberek közül sokan azt mondják, nekik senki nem szólt a képzések helyéről és időpontjáról, de olyannal is beszéltünk, aki azt állítja, oktatásra valójában már eddig sem került sor, azokat csak „lepapírozták" a hivatalosan résztvevőkkel. Az oktatást szervező cég, a SZTÁV Felnőttképző Zrt. vezérigazgatója azt mondta nekünk, minden a törvény szerint történt — egyébként pedig az ESZOSZ azt kérte, ne nyilatkozzon a sajtónak.
A szövetkezet kommunikációs vezetője nem tudja mire vélni a mostani nagy figyelmet. Azért sem, „mert az ESZOSZ egy privát társaság, nincs benne állami pénz". Ez formailag igaz lehet (az EU-s támogatással megegyező nagyságrendű szükséges önerő forrásáról nincs információnk, Török Béla pedig tagadta azt az MSZP-s felvetést, hogy abban költségvetési pénzek is lehetnek), de azt már nem lehet kijelenteni, hogy ne lenne erős hátszél a szervezet mögött.
Szövetkezet felülről
Az ESZOSZ-t a Jászapáti polgármesteri hivatal címére jegyezték be — Pócs János, az ajánlócédulákat állítólag közmunkásokkal gyűjtető, a karácsonyi mise után szűzmáriás kulcstartókat osztogató fideszes dinnyekirály polgármestersége alatt. Az előző évi 50 ezer forintos nettó árbevétele után 2,9 milliárd forintos vissza nem térítendő EU-s támogatást elnyerő szövetkezet vezetői között van Seprényi Sándor, a Vegyépszer sokak által vitatott csődegyezségét levezénylő egykori vezérigazgatója; Dr. Bada János, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsban kormányzati informatikával foglalkozó ügyvéd; valamint Barta Gábor Zsolt, aki kerületi önkormányzatok gazdasági társasági igazgatójaként tevékenykedett korábban.
Egyikük sem igazán a szociális gazdaságban vitt szerepéről volt ismert idáig, de hát az általuk vezetett szociális szövetkezet sem úgy működik valójában, mint ahogy ezek a szervezetek szoktak.
„A szociális szövetkezetek jellemző esetben 7 és 20 fő közöttiek, a tagok közös tulajdonán és demokratikus döntéshozatalán alapulnak" — mondta az Indexnek Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Ennek a szervezetnek nem tagja a szokásosnál két nagyságrenddel hatalmasabb ESZOSZ, de Németh László azt sem igazán érti, hogyan lehet 1100 taggal, több telephellyel, működő elérhetőség nélkül tényleges szövetkezetként működni.
A valódi, korábban is működő, a szövetkezeti elvnek megfelelő szociális szövetkezetek eközben vegetálnak. A 2600 bejegyzett szövetkezet közül nagyjából 500 működhet már csak ténylegesen, aminek elsősorban az az oka, hogy a magyar állam az EU-s támogatások döntő részét nem nekik, hanem az általa favorizált, csak nevében szövetkezeti monstre szervezeteknek adja. Kettő ilyet ismerünk: az Országos Roma Önkormányzat számtalan botránya miatt hírhedtté vált foglalkoztatási szövetkezetét, mely 5 milliárd forintot kapott (ennek felhasználását már a minisztérium, az Állami Számvevőszék és a nyomozóhatóságok is vizsgálják), és most az ESZOSZ-t, mely új elemként a szegényeket vádolja és okolja kétségbeesett helyzetükért.
AZ ORÖ-féle foglalkoztatási szövetkezet legendás pénzköltései után Török Béla, az ESZOSZ kommunikációs igazgatója most azt mondta nekünk, náluk azért sem kell tartani a pénz elsíbolásától, mert utófinanszírozásban dolgoznak, csak akkor hívhatják le az EU-s támogatás vonatkozó részét, ha számlákkal igazolják a bérkifizetéseket. Azt ígéri, a következő napokban mindenki, akinek jár, meg fogja kapni a néhány hetet esetleg csúszó fizetését.
Ebben azonban úgy tűnik, sokan már nem bíznak. Információink szerint az elmúlt két napban negyvenen tettek feljelentést az ügyben, a többiek talán továbbra is reménykednek. Kérdés, hogy a szövetkezet felé az embereket kiszervező Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az EU-s projekt révén érintett minisztériumok hogyan értékelik a fejleményeket.
Forrás: Index
