Palkovics László kezdeményezésére szeptemberben egyeztetések kezdődnek az innovációs tárca, a kutatás-fejlesztési hivatal és az Akadémia között az OTKA pályázatok bírálati folyamatáról - ami miatt nagy volt a “csatazaj” az MTA és az ITM között – írja az atv.hu.

A párbeszéd célja az idén kísérleti jelleggel bevezetett tudományos értékelési rendszer finomhangolása annak érdekében, hogy az a jövőben még hatékonyabban tudja segíteni a bírálók munkáját, és használatát széleskörű szakmai konszenzus övezze - tudatta ma közleményében Palkovics László minisztériuma.

 A múlt héten írtunk arról, hogy az innovációs és technológiai miniszter nem fogadta el az őt keményen bíráló Freund Tamás ebédmeghívását az Akadémia székházába, és levélben válaszolt az MTA-elnökének a korábbi levelére. A levélben Palkovics László konkrétan és kimerítően megindokolta, hogy miért változtatta meg a szakmai zsűri javaslatát a kutatói pályázatok esetében - ami miatt előtte Freund Tamás felháborodott.

Nem először éri a kormányzatot és személy személyesen engem az a vád az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) alapkutatási pályázatok kapcsán, hogy a tudományt, az alapkutatásokat nem tartjuk kellően fontosnak, vagy értékesnek, “pedig elég csupán néhány, a közelmúltban indult kezdeményezést említenem, hogy alátámasszam, ez nem igaz” - kezdte válaszlevelét a múlt héten Palkovics László, és hangsúlyozta:

az a cél, hogy a korábban is jobban teljesítő kutatók - akiktől a jövőben is várható a tudományos teljesítmény legfontosabb mércéjének, a minőségi publikációknak a létrejötte - kapjanak finanszírozást olyan kutatók helyett, akik gyengén publikálnak.

Hozzáteszem, nem minden esetben került ki a gyengébben teljesítő kutató a támogatottak közül, amennyiben érdemi szakmai érvelést láttam, abban az esetben a gyengébb kutató is finanszírozásra került

- írta a miniszter Freund Tamásnak.

Palkovics László akkor a levelében hangsúlyozta: “kiemelten fontos volt a számára, hogy az OTKA döntési javaslata csak akkor kerüljön megváltoztatásra, ha sem az objektív, tudománymetriai mutatók, sem pedig a szakmai értékelések együttesen nem kellően meggyőzőek”. Szerinte a kollégiumok munkáját dicséri, hogy a több, mint 320 döntés esetében mindössze 9 alkalommal bíráltam felül a döntési javaslatot, “azaz a bírálati rendszerben született döntések szinte kivétel nélkül megfelelő, jó színvonalon történtek az objektív mutatókkal összevetve is” - írta a miniszter a múlt héten az MTA elnökének.

Jelentősebb szerepe lesz az MTA-nak?

A minisztérium mostani közleményében pedig azt írják: az MTA, mint a hazai tudományos közösség legfelsőbb testülete az eddiginél jelentősebb szerephez juthat az OTKA pályázatok megújuló rendszerében. A jövő évi kiírás nagyobb keretösszeggel, érdemi egyszerűsítésekkel segítheti a kutatások hatékony finanszírozását, a források jobb hasznosulását. A 2021-es OTKA pályázatok feltételeit a minisztérium a kollégiumok és a tudományos közösség képviselőivel közösen, 2020 őszén dolgozza ki.

Az OTKA pályázatok elsődleges célja a kutatói kiválóság támogatása. Ennek tudományosan is alátámasztott, objektív mércéje az érdemi mennyiségű  publikáció, a publikációk idézettsége, ezen belül kiemelten a független hivatkozások száma. A cél olyan kutatások támogatása, amelyek vezető kutatói sokat és jó minőségben publikáltak, így várhatóan a jövőben is jól fognak teljesíteni a tudományterületükön. A nemzetközileg versenyképes kutatási projektek kiválasztásának alapvető feltétele, hogy az értékelés szakmai szempontjai olyan eszközrendszerrel egészüljenek ki, amely objektív mutatókon keresztül teszi mérhetővé a tudományos teljesítményt - erősítik meg az ITM közleményében.

Forrás: ATV