Olyan érzékeny személyes adatokat kell megadniuk és kezelniük, amihez se kellő ismeretük, se megfelelő informatikai hátterük nincs. Egyelőre megbecsülni sem lehet, mennyien dolgoznak ezentúl inkább feketén, zsebre. Vagy hagynak fel végleg a tanítással – írja a HVG.

 „Adatbiztonsági botrány” – röviden csak így jellemzi az új Felnőttképzési törvény körül kialakult hercehurcát Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője. Noha 2020. január 1-től hatályos az új jogszabály, máig nehezen követhető, hogy pontosan kikre és milyen tevékenységekre is vonatkozik a szabályozás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindössze egy nappal a követelmények hatályba lépése előtt, augusztus 31-én tette közzé állásfoglalását, illetve egy példatárat, amelyből kiderült, szeptembertől mi számít képzésnek, és mi nem. Röviden: képzés az, ami szervezetten és célirányosan kompetenciát fejleszt, mindegy milyet.

Fontos változás, hogy a Fővárosi Kormányhivatalnál kell bejelenteni vagy engedélyeztetni a képzést, attól függően, hogy az adott tanfolyamra a törvény szerint mi vonatkozik. Szeptember elsejétől csak így lehet a foglalkozásokat megtartani. A törvény azt is előírja, hogy akik valamilyen képzést vezetnek, regisztráljanak a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe. Ez az oldal július 1-jétől elérhető a felnőttképzőknek.

Eddig több ezren tették ezt meg. Csakhogy ezzel egyéni vállalkozók, cégvezetők vagy vállalkozás képviseletére jogosult személyek, illetve szakértők érzékeny adatai lettek bárki számára elérhetők. „A képzők személyes adatai már fent vannak az oldalon, nyilvánosak, bárki által lehívhatóak, elég csak beírni a nevet” – panaszolja a hvg.hu-nak egy nyelvtanár, aki azt kérte, nevét ne írjuk le. Azt mondja, nem érti, miért van ennyi információra szükség egy képző azonosításához. A törvény szerint ugyanis egy oktatónak a céges adataival együtt meg kell adnia:

  • az anyja nevét,
  • a születési helyét és idejét,
  • a lakcímét,
  • a telefonszámát,
  • az e-mail-címét.
Miután ezeket az adatokat feltöltötte az online regisztrációs felületre, a teljes regisztrációs adatlapja nyilvános lesz. Ez a probléma.

Van azonban a jogszabályban még egy kitétel. Nem csak az oktatóknak, de a tanítványoknak az adatait is nyilván kell tartani – igaz, ezt legalább nem nyilvánosan. A törvény korhatárt nem jelöl, így az adatszolgáltatási kötelezettség minden, képzésben részt vevő korosztályt érint, így a kiskorú tanítványokat is. „Egyszerűen nem értem, miért kellene megadnom a 9 éves kisfiam magántanárának a gyermekem lakcímét, anyja nevét, születési adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát és e-mail-címét ahhoz, hogy vehessünk tőle pénzért különórát” – sorolja egy szülő. 

A jogszabály most úgy rendelkezik, hogy csak azoknak a tanítványoknak az adatait kell felvinni a rendszerbe, akik tanítását szeptember 1-je után vállalja el egy magántanár. Aki régebb óta jár valamilyen foglalkozásra, azt nem kell jelenteni. Regisztrációjukhoz a képzőknek ügyfélkapuval kell belépni, és az adatokat nyolc évig kell megőrizni.

Köszönöm szépen nem

– fakad ki a nyelvtanár, aki eddig még egyetlen tanítványát sem regisztrálta, mint mondja, megúszta, neki csak olyan tanulói vannak, akik hosszabb ideje járnak hozzá. „A szülő engem vesz majd elő, ha baj történik, ha kikerülnek a gyereke adatai, hiszen nekem adta meg” – érvel.  

Beszéltünk olyan édesanyával, aki azt mondta, biztosan nem adja ki a gyereke adatait, „akkor majd korrepetáljuk mi”. Ha egy szülő nem adja meg gyereke adatait, a magántanár nem foglalkozhat vele, ellenkező esetben megbüntetik. A nyelvtanárok szerint sokan közülük kényszerhelyzetbe kerülnek, diák és munka nélkül maradnak, mert nem tudják teljesíteni a jogszabályban előírt kötelezettségüket.

Az a magántanár, aki nem jelenti a képzést, és nem is regisztrál az adatszolgáltatási rendszerbe, pénzbüntetésre számíthat, a jelenlegi minimálbér többszörösét kell megfizetnie. De már a regisztráció is pénzbe kerül: eddig 3 ezer forintot kellett érte fizetni, augusztus végétől viszont az ötszörösét, 15 ezret.

Sokan inkább nem tanítanak

Ma Magyarországon nagyjából 10 ezer magántanár dolgozik vállalkozóként, jelentős részük nyelvoktatással foglalkozik. Nagyjából 1000 körüli a száma azoknak, akik valamilyen hobbitevékenységet tanítanak ugyan, de az új felnőttképzési törvény szerint amit csinálnak, oktatásnak, képzésnek minősül. És legalább félezerre tehetők a nyelviskola jellegű, nagyobb szolgáltatók. „Őket mind súlyosan érinti a szabályozás” – foglalja össze Rozgonyi Zoltán. Úgy véli, az ilyen típusú, érzékeny személyes adatok kezelésének kötelezettsége az adatkezelés céljával nem áll arányban, és számos visszaélésre ad lehetőséget. „Ilyen mennyiségű és érzékenységű személyes adat biztonságos kezeléséhez sem a képző intézmények, sem a zömmel egyéni vállalkozóként működő magántanárok nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel és tárgyi-informatikai eszközökkel” – mondja, hozzátéve, hogy az új törvény miatt magántanárok százai adják vissza vállalkozási engedélyüket, illetve szüneteltetik tevékenységüket.

Hozzám személy szerint jóval több, mint egy tucatnyi olyan jelzés futott be, hogy a nyelvtanárok szüneteltetik a tevékenységüket, van, aki már vissza is adta a vállalkozói engedélyét.

A tanárok a lépést azzal indokolják, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem tudnak dolgozni, ezért amíg a törvény nem változik, szüneteltetik a vállalkozásukat.

Rozgonyi Zoltán azt mondja, megbecsülni sem lehet, közülük mennyien fognak „számlát nem adva, a konyhaasztalnál zsebre dolgozni”. Úgy látja, a magántanárok közül jellemzően azok hagyják abba, vagy szüneteltetik a tanítást, akiknek egyébként van főállásuk, és „ez kiegészítő munka volt”.

Lesznek viszont olyanok, akiknek nagy valószínűséggel más munka után kell majd nézniük. Az egyesület vezetője az online szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozókat, illetve a kisebb nyelvoktató intézményeket hozta példaként, nekik hirdetniük kell, náluk nem jöhet szóba az, hogy zsebre dolgozzanak. „Nehéz helyzetben vannak, mert kemény munkával építették fel a maguk egzisztenciáját, egy meglehetősen éles versenyhelyzetben” – magyarázza Rozgonyi, aki minden kollégájának azt tanácsolja: adjon számlát korrepetálásról vagy hasonlóról, ezek ugyanis nem esnek a törvény hatálya alá, így jelenteni sem kell.

Innentől kezdve nekem megváltozik a termékcsomagom, korrepetálok és klubszerűen beszélgetek

– jegyzi meg a nyelvtanár.

Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. „Gond lehet, ha ugyanez a tanár egy nyelviskolának is bedolgozik, tehát felnőttképzési tevékenységet végez, ezért regisztrálnia kell, és abban a pillanatban bekerül a hatóság látókörébe” – teszi hozzá Rozgonyi, akinek egyesülete a napokban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordul, továbbá kezdeményezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a Felnőttképzési törvény adatvédelmi felülvizsgálatát.

A hivatal sem érti

A minisztérium által kiadott példatár szerint 2020. szeptember 1-től a korrepetáláson kívül nem számít még képzésnek

  • a coaching,
  • a tanácsadás,
  • a konzultáció,
  • a fejlesztés,
  • a magánnyelvórák közül azok, amelyek konkrét céllal és időkerettel nem rendelkeznek,
  • a konferencia,
  • a termékbemutató,
  • a gyöngyfűzés,
  • a sakk-klub,
  • a szakkör,
  • a személyi edzés,
  • a táncklub,
  • az élményfestés,
  • a szeánsz.

Ezekben az esetekben a képzés vezetőjének sem regisztrálnia, sem adatokat szolgáltatnia nem kell.

Kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az adatvédelmi hatóságot is, hogy megtudjuk:

  • miért volt szükség a törvény módosítására,
  • nem tartanak-e attól, hogy a feketén adott órák aránya nőni fog,
  • miért kell a tanulók adatait ilyen részletességgel begyűjteni,
  • ki lát rá az adatokra, és mire használják azokat,
  • ki és hogyan ellenőrzi, hogy szabályszerűen működnek-e a tanárok,
  • a jogszabály adatvédelmi szempontból rendben van-e,
  • milyen jogosítványai vannak a magántanárnak, elkérheti-e például ellenőrzésre a dokumentumokat.

A minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ. A Péterfalvi Attila vezette hivatal szerkesztőségünkkel azt közölte, hogy áprilisban véleményezte a jogszabályt. Az állásfoglalás szerint a törvényben előírt adatszolgáltatások esetében

egyáltalán nem derül ki, hogy mi ezeknek az adatkezeléseknek a célja.

A hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy „nem megfelelő az a kitétel, amely szerint a hozzájárulást akkor kell megadottnak tekinteni, ha az érintett nem jelezte előzetesen írásban annak megtagadását”. Az adatkezeléshez történő hozzájárulásnak kifejezettnek és időben bármikor visszavonhatónak kell lennie – hívja fel a figyelmet Péterfalvi Attila.

Statisztikai célú kutatás kellene

A kormány azt ígéri, hogy lesz egy újabb, az eddiginél részletesebb segédanyag. A kormany.hu-n úgy fogalmaznak, „az új felnőttképzési rendszerre való zökkenőmentes átállás elősegítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szeptember első felében részletes segédanyagot fog a képzési rendszer szereplői számára elérhetővé tenni”.

Az adatszolgáltatással kapcsolatban az állásfoglalásban az is olvasható, hogy szeretnék a felnőttképzés mérhetőségét javítani, a pályakövetési rendszer alapjait megteremteni, ezért „kell a képzőknek a képzésekről adatokat szolgáltatniuk”.

Hangsúlyozzák azt is, hogy „a korábbi szétszabdalt adatszolgáltatási rendszer helyébe egycsatornás, teljesen digitális rendszer lépett, amelyben egy-egy képzés regisztrációja nem vesz igénybe többet néhány percnél”.

Annak a Nyelvtudásért Egyesület szerint is lenne értelme, hogy mélyebb elemzéseket lehessen készíteni a tanulói életutakról, ha ez az alapja egy szabályozásnak vagy a finanszírozásnak. Egy statisztikai célú kutatásnak lenne létjogosultsága, az egyesület vezetője szerint. „De itt azt gondolom, hogy a jogszabály körül bábáskodóknak elgurult a gyógyszere, és nem fogták föl, hogy teljes képtelenség, amit előírnak” – teszi hozzá Rozgonyi Zoltán.

Forrás: HVG

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!