Világjárvány nélkül is több kérdést vetne fel a hétfői iskolakezdés: súlyos tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, debütál az új Nemzeti Alaptanterv. A koronavírus pedig mindezek mellett azt is kétségessé teszi, hogy biztonságos-e egyáltalán a hagyományos tanév elindítása, a gyerekekre és a tanárokra nézve egyaránt.

 A jelenlegi közoktatási rendszer eldugja a tanárhiány jelentős részét. Nem engedik meg az iskolaigazgatóknak, hogy a hiányzó pedagógusok helyére újakat keressenek, elvitetik a problémát helyettesítésekkel, és jelentős részben nem kifizetett helyettesítésekkel

– ezt Radó Péter oktatáskutató mondta kedd reggel az ATV Startban.

A szakember szerint akkora a baj, hogy az intézmények sokszor bármilyen szakos tanárt keresnek bármilyen óra megtartására. A kormány erre jogszabálymódosítással válaszol, fellazítja a képesítési követelményeket, de megoldást nem kínál rá. A koronavírus tovább fokozhatja ezt, hiszen a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy pedagógusok egymást fertőzhetik meg – nyilatkozta. Ez azért is komoly probléma, mert a szakmában túlsúlyban van az idősebb, veszélyeztetett korosztály. Radó Péter hozzátette: a hiány legfőbb oka mégsem a nyugdíjba vonulás, hanem a pályaelhagyás.

De nem csak az oktatók, hanem a szülők részéről is problémás, hogy vajon megfelelőek-e a körülmények az iskolákban ahhoz, hogy a gyermekek megkezdjék a tanévet.

Bár a higiéniás eszközök, a fertőtlenítőszerek biztosítása a Klebelsberg Központ feladata lenne, az oktatáskutató szinte csak olyan iskolát tudna felsorolni, ahol, ha a szülők nem visznek, nincs fertőtlenítő. Radó szerint a kormány szerinte csak szimbolikus segítséget nyújt: az érettségin például kötelező volt kesztyűt húzni, ha a diákok a szótárt akarták használni, a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A tantermekbe azonban csak egy pár kesztyűt küldtek, amit egymás után húztak fel a tanulók.

Radó Péter arra is kitért a műsorban, hogy mi állhat annak a hátterében, hogy alapítványi iskolák, köztük több, hátrányos helyzetű gyermek oktatásával foglalkozó intézmény ma reggel tudta meg: az eddigi támogatások töredékét kapják meg, de akad olyan is, aki egyáltalán semmit. „Nagyon brutális mértékű privatizáció zajlik a közoktatásban. Az egyházaknak átadott, vagy az egyházak által újonnan alapított iskolák száma az évtized eleje óta folyamatosan nő” – fogalmazott az oktatáskutató. Ezekben az egyház a magas támogatásokból képes a tanároknak a bértáblán felüli plusz összegek kifizetésére. Ezzel párhuzamosan a nem egyházi magánintézményeket igyekeznek visszaszorítani, bár azokhoz az erősen tandíjas iskolákhoz, amelyek az elit érdekeit szolgálják, nem nagyon nyúlnak- jegyezte meg.

A hátrányos helyzetű tanulók oktatására berendezkedett magánintézmények egyre nagyobb nyomás alatt működnek, és tulajdonképpen most teszi be nekik a kaput az, hogy elvonják a finanszírozásukat

– mondta a műsorban a szakértő.

Forrás: ATV